@anselmo Ez mind olyan dolog, ami arra enged következtetni, hogy mentálisan és rendszerszinten is - már ami a csapatjátékot illeti - gondok vannak. A védekezés egy olyan dolog, amit megfelelő koncentrációval és felkészültséggel meg lehet oldani egy gyengébb képességű csapatnak is. A sok kiállítás egyértelműen mentális probléma. Illetve idevenném még azt is, hogy szvsz nálunk játékosuralom van. Tehát nincsenek valódi következményei egy-egy rossz teljesítmények vagy fegyelmezetlenségnek.
Igen, sajnos ez így van. Alapvető és szisztematikus hibák vannak ebben a Milanban, amelyek ciklikusan újra meg újra jelentkeznek. A gond az, hogy néhány jól, jobban sikerült meccs (legalábbis csakis az eredmény szempontjából nézve) újra meg újra megmenti Pioli állását, ez elaltat mindenkit - mert el is akarnak aludni - aztán jön néhány olyan meccs, amely mindent romba dönt. Felerősödnek a távozását előtérbe helyező hangok, de aztán jön három kiizzadt győzelem mondjuk az Empoli, a Verona és a Lecce ellen, és megint minden vezető szerint Pioli a legtökéletesebb edző a Milan élére. Aztán a kör kezdődik elölről. És sajnos ez azért tud megtörténni, mert a klubot irányítók ebben partnerek is. Nem véletlenül persze, jól tetten érhető, hogy a RedBird érában mindig a könnyebb ellenállás irányába szeretnek elmenni a vezetők. Amit csak lehet, felhasználnak önigazolásként, hogy nincs is itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben, a projekt dübörög. Aztán ezeket nyíltan ki is mondják, majd amikor menetrendszerűen újra megfordul a tendencia, akkor jön a mély hallgatás...
Azért sincsenek következmények, mert odafent nem akarják, hogy legyenek. Nagyon hiányzik az önkritika, a kritikus szemlélet úgy általában. Csak az eredmények hosszú távon sosem hazudnak, és ez elég kellemetlen. Ha egy puzzle-t rossz helyre raksz az elején, lehet tovább rakosgatni a többi elemet, mintha mi sem történt volna, de a végén kérlelhetetlenül szembe fog jönni, hogy hiába is tetted, a kép nem fog összeállni. Aztán kezdheted elölről, csak már sokkal több munkát csinálva magadnak. És most legyen ez az elején elvétett puzzle darabka mondjuk az EDZŐ. Összevásároltak azóta egy csapatra való játékost, van itt stadion, meg lesz U23-as csapat, stb. Csak, ha nincs valaki, aki egy világos koncepció és következetes rendszer keretein belül össze is rakja az egészet, akkor ez szart sem ér.
Addig rotálni sem lehet (mert egyéni képességekre építünk), addig hiába is igazolunk még 8 játékost, vagy akár egy klasszis centert, nem fog kijönni belőle a tartós eredményesség. Ott kell kezdeni ezt az egészet, hogy olyan szakembert kell választani a feladatra, aki erre képes. Pioli nem képes. Ő annak a klasszikus, ötletek terén retrográd és konzervatív olasz iskolának a képviselője, amellyel ma már nem lehet eredményt elérni. Allegri ugyanez a kategória. Eljárt felette az idő, és csak hátráltatja a Juventust. És lehet ezt úgy nézni, hogy milyen remek, hogy a resztlit többnyire csak megverjük valahogy, néha a rangadókon is kijön a lépés, a többi meccs meg olyan, amilyen, csak ez egyenes út afelé, hogy igent mondunk a középszerűségre. Ebből hosszú távon csak az tud kijönni, hogy stabil 3-5. hely minden évben, általában BL-indulással, néha meg nem. Ha ez a Milan új sztenderdje, akkor OK, csak ez legyen deklarált mindenki felé: legyen az szurkoló vagy szponzor. De az nagyon visszás, hogy egészen mást kommunikálunk kifelé, mint amilyen irányba mutat a klub működése a hétköznapokban.
Én a RedBird kétéves regnálása alatt inkább csak nagy szavakat hallok, de valós tetterő, módszeresség, bátorság és következetesség híján számomra ez a maszlag egyelőre nem eladható.
Én a játékosok egyéni hibáit nem sarkítanám ki az edzői teljesítményre, mert akkor mindenkinél lennének ilyen hibák, Kjaer-nél, Calabria-nál stb,stb... De érdekes módon ezeket a hibákat rendre ugyanazok a játékosok követik el, általában fiatal játékosok a rutin és az önfegyelem hiánya miatt. Pl Thiaw, Kalulu, Terracciano.
Ez az egyik legnagyobb különbség jelenleg az Inter és a Milan között, náluk megvan a rutin és megvan a fegyelem is Acerbi vagy akár Bastoni nem fog ilyen hibákat elkövetni, mellesleg nálunk is akkor állt össze az utóbbi évek legjobb védelme, amikor a Kjaer-Tomori páros folyamatosan tudtak játszani.
Ez egy bosszantó dolog, mert ebben a szezonban 7-8 pont lazán elment ilyen hibákon.
Szvsz ezzel kapcsolatban egy dolgot kell belátni, jelenleg ez a Milan projekt része. Megvessük a fiatal játékosokat néhány millió euróért és megpróbáljuk elérni, hogy 1-2 szezon után olyan vagy jobb teljesítményt nyújtsanak, mint egy 70M€-ért igazolt De Ligt vagy 42-ért igazolt Bonucci/Caldara.
Tomori volt a fiatal védők közül az egyetlen, aki kész játékosként érkezett -nem véletlenül fizettük érte 28M€-t-egyből ki is szorította Romagnolit a keretből. Ha biztos pontra vágyik a tulajdonosi kör, akkor kifizetnek 30M€-t egy védőért, ha belefér az első 1-2 szezonjában 7-8 pont veszteség miatt, akkor vehetünk Thiawot 6, Kalulu-t 1,5M€-ért.
@gumicsiga Fair enough. És igen, abszolút erről szól jelenleg a Milan-projekt. Nekem viszont az az állításom, hogy ezzel így, ilyen formában nem lehet egy stabilan bajnokesélyes és európai szinten is komoly tényezőként számon tartott klubot felépíteni és üzemeltetni. Éppen azokból az okokból is, amit mondasz. Ez persze nem azt jelenti, hogy így SOHA nem leszünk bajnokok, de mondjuk egy tízéves ciklusban 3 évente lesz egy szezon, amikor érdemben lesz is esélyünk a Scudettóra, és mondjuk ebből egyszer sikerül is megnyerni. A maradék 7 szezonban meg kb. az várható, ami idén és tavaly is. A BL-ben meg vagy továbbjutunk a csoportkörből a 16 közé, vagy nem (a legutóbbi 3 évben egyszer sikerült, kétszer meg nem). És mondom, ha ennyi a klubvezetés célja, akkor OK, csak akkor ne mondjuk, hogy ennél több, mert az nem igaz. Vagy ha igaz, akkor hülyék, mert azt nem így kell.
Amíg az a projekt, hogy Kölyök FC = AC Milan, addig mindig törvényszerűen megkeletkezik majd ez a "bosszantó" 7-8 pont, amit ilyen hülyeségeken, meg rutintalanságon bukunk el, és az majdnem mindig éppen csak annyit fog elvenni, hogy a bajnoki címre ne legyen reális esély. A másik állításom, hogy valójában majdnem az összes bajnoki szezon 80%-ban ugyanúgy alakul, mint a többi, és a maradék 20%-nyi meccsen (ami mondjuk 8 meccs egy idényben) dől el az, hogy éppen bajnok lesz-e a csapat, vagy a közelében sem lesz annak. Ez a gyakorlatban néhány rangadó és kiesőjelölt elleni meccs - mert az ezeken vesztetett/szerzett pontok kb. duplán számítanak. A többi 30 meccsnek van egy jól kalkulálható mediánja, ami csaknem ugyanaz minden évben. Kisarkítva ezen a 8 meccsen nem mindegy, hogy Acerbi vagy Thiaw van-e éppen a csapatodban a pályán.
Eddig akárhány klub próbálkozott ezzel a modellel, tartós és megbízható eredményeket ez sosem hozott számára. Lokálisan egy stabil és élmezőnyhöz tartozó - de inkább csak dobogóközeli - klubot és mellette egy európai középcsapatot lehet ezzel kihozni. De ezt akkor baromira ne nevezzük a legfelső polcnak, vagy a csúcsra visszajuttatásnak, mert ez attól "nowhere near"...