Tegnap(előtt?) a chat-en felmerült, hogy mikor is indult az acmilan.hu. Számomra sokkoló volt, amikor egy viszonylag újabb tag (nem emlékszem ki volt már) meggyőződéssel állította, hogy szerinte 2011-12 körül. Sokkoló volt, mert rádöbbentett, hogy engem személy szerint milyen régóta esz itt a fene (2001-2002 körül kezdtem el követni az oldalt, bár sok olyan időszak volt, amikor csak read only üzemmódban.), másrészt nagyon érdekes, mennyire kicserélődött már a brigád. Azért szerencsére pár régi bútordarab még felbukkan itt sokszor.
Szóval kis nosztalgia a hőskorból:
2002:
https://web.archive.org/web/20020601050810/http://www.acmilan.hu/
2005:
https://web.archive.org/web/20050706083845/http://www.acmilan.hu/
2010:
https://web.archive.org/web/20100407140829/http://www.acmilan.hu/
2015:
https://web.archive.org/web/20150729092302/http://www.acmilan.hu/
Fórum:
2002:
2005:
2010:
https://web.archive.org/web/20100710003802/http://www.acmilan.hu/modules.php?name=Forums
Rendesen nosztalgiát érzek a régi nevek és fórum tartalmak láttán: Andrijcar, Omen (asszem ők adminok is voltak) fejo, alexq és a csajok tintarossa. Volt női, meg külön férfi szekció, tolták be a jóképű játékosokról , meg a pucér csajokról a képeket.. kinek mi ugye🙂 ááá óriási visszanézni! Köszi r66!
Tegnap(előtt?) a chat-en felmerült, hogy mikor is indult az acmilan.hu. Számomra sokkoló volt, amikor egy viszonylag újabb tag (nem emlékszem ki volt már) meggyőződéssel állította, hogy szerinte 2011-12 körül. Sokkoló volt, mert rádöbbentett, hogy engem személy szerint milyen régóta esz itt a fene (2001-2002 körül kezdtem el követni az oldalt, bár sok olyan időszak volt, amikor csak read only üzemmódban.), másrészt nagyon érdekes, mennyire kicserélődött már a brigád. Azért szerencsére pár régi bútordarab még felbukkan itt sokszor.
Szóval kis nosztalgia a hőskorból:
2002:
https://web.archive.org/web/20020601050810/http://www.acmilan.hu/
2005:
https://web.archive.org/web/20050706083845/http://www.acmilan.hu/
2010:
https://web.archive.org/web/20100407140829/http://www.acmilan.hu/
2015:
https://web.archive.org/web/20150729092302/http://www.acmilan.hu/
Fórum:
2002:
2005:
2010:
https://web.archive.org/web/20100710003802/http://www.acmilan.hu/modules.php?name=Forums
Rendesen nosztalgiát érzek a régi nevek és fórum tartalmak láttán: Andrijcar, Omen (asszem ők adminok is voltak) fejo, alexq és a csajok tintarossa. Volt női, meg külön férfi szekció, tolták be a jóképű játékosokról , meg a pucér csajokról a képeket.. kinek mi ugye🙂 ááá óriási visszanézni! Köszi r66!
Volt egy elég aktív juve drukker tag is Palop néven. De ő egyszer Lansky úgy kiosztotta a maga stílusában, hogy öröm volt olvasni. Szerintem neki akkor ment el minden kedve a "mi" fórumunktól 😀
@kissheva Palop.. jézusom és tényleg. Amég a Juve dominálta a ligát, addig itt ette a fene... Milanka se volt piskóta, őt meg kibannolták. 😀
@jackoby5 Na igen. Benne legalább volt egy pozitív, hogy Milan szurkoló volt legalább. 😀
Milanka és a CurvaSud-os milánói haverjai...:D
@kissheva A Palop név rémlik. Az, hogy kiosztottam volna, nem. Persze volt az oldalon pár konfliktusom… 🙂
Palop-ot a Juve hanyatlása oszlatta el, utána szerintem még próbálkozott vmi álnéven, elég egyszerű és fölismerhető trollkodós stílusa volt. Valószínűleg az utolsó négy évben a kardjába dőlt 🙂
Kicsit gondolkodtam az életen, és próbáltam rájönni, hogy miért beteg a (magyar futball), jaj, nem, hanem a Fórum, vagy úgy általában véve a szurkolói kultúra. Vagy csak szerintem az? Valahogy nagyon elcsetelődött az egész, az emberek egysoros riposztokkal ütik egymást, nincs érdemi párbeszéd, semmi. Miroslav Klose nyilatkozta a napokban, hogy ő akkor hagyta abba a futballt, amikor tudatosult benne, hogy már nem ismer rá. Most valahogy én is kezdek így lenni vele. Állandó a megbélyegzés, a minősítés, egy ilyen kulturálatlan iszapbirkózás az egész, egyszerűen nincs kedve már az embernek az egészhez sokszor. Biztos más is van így vele, de már néha még vagyok fáradva a modern korszellem követéséhez.
Olyan sokan jöttek-mentek itt az elmúlt 20 évben, sokáig voltak, aztán eltűntek, de vajon miért? Elég lett? Vagy nem ismertek már rá? Hálás lennék, ha néhányan megírnák, komolyan kíváncsi vagyok :).
@anselmo szerintem ahogy változik a foci, úgy változnak a szurkolók is. Nincs már bennü(n)k sem az az elköteleződés, rajongás, ahogy a játékosokban sem. Régen hány játékostól hallottuk, hogy rajong ezért-azért a klubért, netalántán játékosért? Hogy neki az az álma, hogy valahol játsszon, vagy valaki mással együtt edzzen? Manapság már nincs ilyen, kizárólag a pénz motivál mindenkit, ez pedig átragad a szurkolókra is.
Ennyi általánosságban, konkrétabban a fórumhoz…személyes példám, én is többször nekifogtam megírni egy-egy mérkőzés után a véleményem, vagy speciel erről a mercatóról, hogy mekkora hatalmas 0, amit művel a vezetőség. De aztán mindig kitöröltem és inkább nem írtam semmit. Sajnos nincs is nagyon miről gondolatot megosztani, ugyanaz az egyhelyben toporgás megy évek óta. Aztán vagy kifut egy jó eredmény a riválisok gyengélkedése miatt, vagy nem. (Nem mi vagyunk/voltunk jók, ezt senki ne higgye el)
Szinte hiányzik, hogy eladjuk valamelyik sztárjátékosunkat (ahogy tettük Tonalival), az legalább még vált ki érzelmeket a szurkolókból (belőlem is). De egy Morata, vagy Pavlovic érkezése? Ugyanmár…kezd teljesen elveszni sajnálatos módon a foci lelke.
@rakuzan Igen, szerintem nagyon közel ez a dolog a teljes igazsághoz. Ez az inkább visszatörlöm már a gondolataimat, ez nekem is megvan. Mostanában egyre többször. A mondanivalóm is egyre kevesebb, mert igazából tényleg nehéz újat mondani. Az embernek néha már az az érzése, hogy csak azért igazolunk, mert marketing szempontból kell, meg illik, hogy kilegyen a létszám, és hát azt a kezdő amerikai sportbefektető is tudja, hogy ezt így szokás. De én nem látom azt a tudatosságot, elszántságot, amelyet Berlusconi idején tapasztaltam. Megy a csere-bere, elveszünk kettőt, hozzáadunk hármat, mínusz egy, aztán plusz kettő, majd mínusz kettő. De valójában érdemben semmi nem változik.
Sokszor mondom, hogy kár ahhoz benchmarkolni, hogy volt 1-2 év, amikor a 8-10. helyen voltunk. Berlusconi idején is volt ilyen (1996-1998 között). De nem életszerű, hogy egy ilyen klub, brand az évtizedekre megragadjon ezen a szinten, az várható volt, hogy a Serie A-s kiscsapatok lehetőségeit figyelelembe véve ez vissza fog korrigálni, akkor is, ha kb. semmi nagy varázslatot nem csinálnak. Egy közepesen összerakott, átlagos morállal rendelkező nagyobb csapat napjaink olasz bajnokságában a 3-6. helyet akkor is megszerzi, ha mindenki totál balfasz a klub körül. Ehhez azért nagy varázslat nem kell. Nem azért, mert Jani mindig mondja mostanában, és nem azért mert én ilyen vagyok, de ezek a szegények ott fent tényleg balfaszok, most komolyan. Gazdaságilag szanálták a klubot, ez a szakmájuk, de sportszakmailag egy tál kölest nem érnek. A világon semmi olyat nem tesznek, amitől egy percre is megremeg a térd, vagy amitől egy kicsit ugrálni támad kedve az embernek a szökőkútban. Színtelen-szagtalan az egész (ahogy a mai modern futball is), de közben úgy van eladva, mintha valami szédületes "projekt" zajlana itt. Holott csak egy ugyanolyan, mint ami Dortmundban, Stuttgartban, Bolognában, Sevillában, Birminghamban, Lyonban, akárhol. Adunk-veszünk, szinte soha nem nyerünk semmit, sőt általában a közelébe se nagyon jutunk, ha meg ez nem tetszik, akkor magyarázkodjál, hogy nem te vagy a büdös bunkó...
Ha nem vered a segged a földhöz, mert jön a nagy Strahinja Pavlovic (aki biztos szuper srác, de kb. éppen annyira mint 620 másik Európában), meg Emerson Royal egy angol középcsapat kispadjáról, akkor rohadjál meg. Ha nem tudsz úgy lelkesedni Morataért, mint '99-ben én Sheváért, akkor is. Ha egy a miénkhez nagyon közeli szint még a Bologna vagy Atalanta számára is bőven elérhető, akkor azért nem kell piedesztálra emelni senkit sem. Jelenleg kihozzák a "bare-minimumot" a Milanból, de még azt is alig, és úgy van eladva, mintha valami csoda épülne a szemünk előtt.
Nem akarok parttalanul puffogni, csak borzasztóan bántja az igazságérzetemet az egész :). Igazából abba kéne hagynom ezt az egészet, de hát az se megy... a kötődés ugye... pedig pozitív érzelmeket már alig-alig vált ki belőlem bármi, ami a Milan körül történik. Talán mert nem is történik semmi.
@anselmo Vélhetőleg akik leléptek innen azok nem fognak válaszolni 🙂 .
Én azt gondolom a szurkolói viselkedés, a reakciók, a kommentek mind-mind leképezik a jelenkori társadalmat. És nem azt akarom mondani hogy rosszabb, inkább azt hogy más. És akik nem ebben nőttek fel ezt nem értik, nem akarják érteni vagy nem akarnak alkalmazkodni már ehhez (én ide tartozom, nem zavar a változás, de én nem fogok ehhez alkalmazkodni az biztos). Én még abban a korban nőttem fel, amikor személyeskedés nélkül, hosszú oldalakon tudtunk érvelni oda-vissza írásban, hosszú beszélgetésekben tudtam érvek-ellenérvek formájában beszélgetni anélkül, hogy lebüdösparasztozzam a másikat (legfeljebb lezártam azzal a végén, hogy meggyőzni úgysem tudjuk egymást, így nincs értelme folytatni). Most nem ez van már, egyszerűen felgyorsult a világ, inkább lezárják a vitákat egy "bocsi de Te h*lye vagy" stb. módon, mert nincs idejük megérteni a másikat, egyszerűbb gyorsan lezárni mindent.
Két példa. Kolléganőm ki van akadva, hogy a gyerekei már nem is köszönnek, akár írásbeli üzenetről van szó, akár "élőben" találkoznak emberekkel. Elmennek mellettük mondjuk az iskolában és kész. Kolléganőm mindig rájuk szól hogy a tiszteletet adják meg az idősebbnek. Most hallgatott egy társadalom kutató szakitól egy podcast-et és megdöbbenve hallotta benne hogy ez nem bunkóság a fiataloktól, egyszerűen a (nemtudommelyik) generáció már így nőtt fel, a köszönés elmaradása egyszerűen megszokott lett, náluk ez már természetes. Nekünk meg ez fura, például hogy itt az irodaépületben ha a folyosón összefutunk egy másik cég fiatalabb munkatársaival, azok simán elmennek az ember mellett köszönés nélkül.
Ugyanez a kolléganő attól is ki van készülve hogy a lányai ha chatelnek vele, akkor majdnem szavanként küldik az üzeneteket, miközben szépen megfogalmazva egy-két mondatban meg tudnák írni ugyanazt. Nem, 10 külön üzenetben írják le, mondatok, írásjelek stb. nélkül. Ez is idegesítő például egy "idősebb" korosztálynak, pedig ez is a felgyorsult világra mutat rá.
Az is lehet hogy mi (30 második fele - 40-esek tippre) már ugyanúgy "sok" vagyunk az előttünk lévő generációnak. Lehet náluk már a hosszú szövegírás a fura, mert náluk például még nem volt természetes a gyors internet, nem is volt szerves része az életüknek, inkább ez csak újdonság volt és a személyes eszmecsere volt a megszokott, ez a fórumozás meg egy kiegészítő dolog volt, amit egy idő után minden gond nélkül el tudtak hagyni. Nekünk meg már az X-en, Face-en felnőtt generáció a fura és "elhagyható". :).
Persze ezek csak tippek, de véleményt kérdeztél. 🙂
Hát, ha másért nem is, ezért már önmagában megérte elindítanom a beszélhetést :). Nagyon köszönöm és jól esnek a válaszok. Nem csak az értelmes és értékes gondolatok miatt, hanem azért is, mert sokszor magamra ismerek abban, amit mondtok, ugyanezt élem meg, és ez valahogy sokat számít.
Hamarosan én is 40 leszek, most már nagyon közel hozzá, és alkalmazkodni ehhez már én sem tudok, nem is igazán akarok, ha nagyon őszinte vagyok. Az időm is egyre értékesebb valóban. Ha szarul megy a csapatnak, és mondjuk 0-2 van, én kikapcsolom és nem érdekel. A feleségem kérdezi ilyenkor, hogy "mi van veled, beteg vagy?" :D. Hát nem vagyok, csak akkor inkább beszélgessünk, felelem. Régen, ha kikaptunk, 3 napig nem aludtam jól. Ma maximum az első éjszaka ilyen - közvetlen az esti meccs után - mert még bosszankodom, de igazán már nem érdekel, csak konstatálom, hogy nem változott semmi. Ha délután játszunk, estére már nem hat meg, hogy elvert az Udinese. Sokat változtam én is. Egy része biztos az évekkel jött, másik része a futball robotizálódásának és uniformizálódásának következménye, hogy igazán nem nyújt sokat már, unalmas, sematikus. A szurkolói kultúrában pedig egy az egyben az érzékelem én is, amit mondtatok. Agresszió levezetése, anonimitással való visszaélés, minden egyéb, de kiveszendőben van a mai mondjuk 35+-osok által képviselt kultúra (tisztelet a kivételnek). Én megpróbáltam kicsit haladni ezzel, de igazából nem megy. A 12 éves lányom is teljesen máshogy kommunikál már, tégyleg egysoros szavakkal ír le mindent 😀 Hát van az úgy, hogy ez már nem megy. Nem is biztos, hogy kell erőltetni.
Most már tényleg fontos mérlegelni, nekem is eljött az ideje.
szerintem nagyjából minden elhangzott, amit el lehet ezzel kapcsolatban mondani. így lehet csak ismételni, vagy kicsit máshogy rávilágítani fogok. teljesen azonosulni tudok a "közönnyel", a kommunikáció minőségével (és sajnos itt már nem eszme/véleménycsere van sokszor, még vitának sem nevezném, hanem csak vagdalkozásnak:( ).
én nagyon régóta olvasom a fórumot, ritkán hozzá is szólok, de gyakran magamat kímélem meg a parttalan írogatásba történő bekapcsolódástól.
a futball nagyon sokat változott, sajnos nem előnyére. rajtunk, szurkolókon is lecsapódik. szerintem az sem tesz jót, hogy jóformán akkor és olyan meccset nézel, amit akarsz. én emlékszem még, hogy vártam a "királyiegyen" azt heti 1 max. 2 bl-meccset, amire sóvárogsz hetekig. ha meg pont a Milan volt műsoron, hát nem lehetett bírni velem egész nap. vagy pl. hétfő reggel olyan elszántsággal rohantam az újságoshoz a népsportért, hogy mi lett hétvégén a csapatommal, ha meg még egy fénykép is volt pl. Bobanról...
ez a sok, pillanatok alatt elérhető, feldolgozott inger szerintem szegényebbé tesz minket.
megmondom őszintén, én már a 21h-s mérkőzéseknek az első félidejét se nézem gyakran végig. korábban még a hajnali edzőmeccsekre is felkeltem, de már nincs miért, kiért. egy kaptafára mennek a labdarúgók - rengeteget tudnak futni, szinte tökéletes mindenki labdakezelése, aki meg kicsit kilóg ezek közül, na hát az sem egy extra. azért 15-20 évvel ezelőtt tényleg klasszisok voltak és nem 1-2 egy csapatban, hanem minden ország 2-3 kiemelkedő csapatában voltak 4-5en.
nekem a Milanban sincs évek óta kiemelkedően szerethető játékos (mondjuk elfogult vagyok az olaszokkal kapcsolatban), épp ezért is sajnáltam Tonalit. talán ő volt az utóbbi évek leginkább szerethető, mentalitásban ide illő játékos.
a mai 1-2 soros, odavetett, kötözködő, fröcsögő hozzákiabálásokról meg ne is beszéljünk. nincs fb-m, de azért rá szoktam nézni a honlapuk posztjaira (szerencsére elérhető, és ezáltal végső soron engem is függővé tett az fb:D), de amit ott lehet néha olvasni. 1-2 perc után mindig rájövök, hogy na pont erre nincs nekem szükségem.
szóval remélem akik még itt vannak, és értéket képviselnek, maradnak is. nem baj ha ritkábba, élcesebben, mackósabban, de szerintem mindenkinek jól esik olvasni a komoly, értelmes gondolatokat. még ha nem is 100%ban értünk egyet, vagy pont az a nézet van tőlünk legtávolabb, vagy csak egy már bevezetett reakciógombot nyomunk is rá:)
maradjatok, szurkoljatok. szerintem az érzés változik, de színek és címer bennünk marad mindig:) én pl. a Maldini interjún el tudtam érzékenyülni, vagy pl. Sheva bl-döntős tizijénél még tudok izgulni, hogy tényleg berúgja-e:D
Boomerek! 🙂