Az FC Barcelona elnöke, Sandro Rosell hétfőre válságtanácsot hívott össze. A futballcsapat a legutóbbi négy meccséből hármat elveszített, közte egy Bajnokok Ligája-meccset, egy Spanyol Kupa meccset és egy bajnokit, nem mellékesen a két utóbbit a legnagyobb rivális Real Madrid ellen. A hétfői fórumon a Barcelona jövőjéről tanácskoznak – írja a Sport.
A csapatot tavaly elhagyó Pep Guardiolát addigi helyettese, Tito Vilanova váltotta az edzői poszton, de decemberben rákbetegsége kiújult, és azóta is kórházi kezelésre szorul Amerikában. Az őt helyettesítő Jordi Roura viszont egyáltalán nincs a helyzet magaslatán, a csapat sorra elveszítette legfontosabb meccseit.Rosellék már a hét közepén, rögtön az elbukott kupaelődöntő után New Yorkba utaztak, hogy Vilanovával találkozzanak, és állapota felől érdeklődjenek.
Hétfőn akár új edzőt is választhatnak.
A Barcelona-Milan Bajnokok Ligája visszavágót március 12-én rendezik. Az első mérkőzést a milánói alakulat 2-0-ra nyerte meg.
22 hozzászólás
Ó én meg azt hittem hogy, már valaki megsérült. Na az már jó lett volna. 🙂 Azt hogy ki az edzőjük, meg hogy mit játszottak az engem nem érdekel.
„Bajban a Barcelona”
Igen,ha azt vesszük,hogy az utóbbi 5-6 évben talán évente volt 3 vagy 4 vereségük össz-vissz akkor ez (a 4-ből 3!) mélypontnak tekinthető. Ám engem pont ez aggaszt… 2-0-ás (tényleg) mesteri győzelmünk akkor ér valamit,ha továbbjutunk a BL-ben. Az nagyot lendítene az amúgy is igen szép fejlődést bemutató csapatunkon. És ha azt vesszük,hogy jó pár játékosunk 18,20 vagy 22 éves,akkor ez a jövőre tekintve bizakodásra ad okot. De pont az ilyen sokat megélt, velejéig rutinos játékosok,mint a Barcások – sebzett vad módjára – jelentik a legnagyobb veszélyt és biztos,hogy nagyon összekapják magukat a visszavágóra. A Király-kupából kiestek,a bajnokságban „biztonságban” vannak,úgyhogy biztosra veszem nagyon készülnek ellenünk! Biztos védekezésből villámgyors akciókkal gólt (vagy gólokat) kell lőnünk minél hamarabb és nem lesz baj, bízom benne! Az „1994-es Athén szelleme” legyen a fiúkkal és továbbjutunk!!!!! Forza Milan!!! 🙂
Az nem lenne rossz,dehát ez a csapat fele annyi rutinnal nem rendelkezik sajnos mint a 94-es bl.győztes csapat! FORZA MILAN!
Akárhogy is nézzük a Barca elleni visszavágónak óriási tétje lessz.A fiúknak az életük árán is de tovább kell jutniuk.Mondanom sem kell milyen mentális gödörbe kerülhetünk,ha (ne adj Isten) kiesnénk.De ha tovább jutunk (amire minden esélyünk megvan) az a tavaszi szezonra óriási erőt adhat.Kivánom a legjobbakat a fiúknak!!
Szerintem simán benne van a pakliban, hogy nem jutunk tovább. Ha netalán kiesnénk akkor sem omlik össze a világ és akkor is le a kalappal a fiúk előtt mert egyre jobban áll össze a csapat, bíztatni kell őket. Prio1 a 3. hely megszerzése az összes többi csak utána. FORZA MILAN!!!
Én is úgy gondolom,nem a BL továbbjutás a fontos,hanem a 3.hely megtartása.Előzetesen senki nem várta a fiúktól,hogy ilyen játékkal oktatják a Barcát,úgyhogy ne legyünk telhetetlenek;bár nem azt mondom,hogy fel tartott kézzel kell kiállni,de egy esetleges kiesés nem lenne a világ vége…
Egyetértek a 3.hely a fontosabb és ugyanakkor elvárás.A Barcelona elleni továbbjutás ,nem elvárás ,hanem opcionális ,amely kedvező lenne.Mindazonáltal a remény megmaradt. Forza Milan
Ez mekkroa huyleseg mar! Bajban a Barcelona…. Ez akkor lenne igaz ha a tok utolsotol kaptak volna ki 2 gollal 2szer meg valami masodosztalyu csapattol.
De nehogymar a San Siroban a Milantol vagy egy Real Madridtol ne lehessen kikapni….Ugy ki van hegyezve ez most, hogy hihetetlen. San siroban Barki kikaphat ez kb mindig is igy volt. Nem hiszem, hogy ha valaki kikapna a San Siroban a Milantol az olyan oruletes bun es meglepetes ahogyan azt sem gondolnam, hogy kikapni a Real Madridtol ne lenne benne a pakliban barmelyik csapatnak is. A real ellen nem hiszem, hogy barki is ugy allna ki, hogy na ez sima gyozelem lesz….. Eleg rendesen tulzo ez a szitu! Szerintem…
Ha új edzőt keresnek, akkor nyilván házon belül oldják meg. Ezzel azonban nem fognak előbbre lépni. Hogy bennfentes lesz az edző, aki ismeri a rendszert, az egyfelől nyilván jó dolog. Ugyanakkor hibának is tartom, mivel a Barcelona ezek szerint azt gondolja, hogy kizárólag Roura a gyenge pont. Pedig nem igazán erről van szó. Vilanova kinevezésekor örültek a Barca játékosai, hogy lényegében marad az alaprendszerük úgy, ahogyan van. Vilanova talán annyiban változtatott Guardiolához képest, hogy (még) nagyobb hangsúlyt próbált fektetni a széljátékra. Ez Abidallal vagy Adrianóval nem mindig volt meg a bal oldalon, Jordi Rourával viszont egyértelműen látható. Korábban a katalánok széljátéka elsősorban a jobb oldalukon volt észrevehető. Hogy Alvesnek több helye legyen, Messi fokozatosan középre húzódott. Újabban azt láthatjuk, hogy az argentin már nem annyira a vonal mellől indul egy 60 fokos szögben a kapu felé – bár a Milan elleni meccsen ezt az elemet újra leporolták, amikor látták, hogy Messinek nincs helye -, hanem igyekszik középről bemozogni az üres területekre, amivel a cél „többes”. Egyrészt a középső védelem megbontása a cél, hogy Messi utat nyisson Iniestának vagy Xavinak a kapu előterében. Másrészt a már említett helyteremtés Dani Alvesnek a szélen. Ez utóbbi azonban nehézkesen realizálódik, mivel a jobb oldalon Dani Alves „megkapta” Pedrót, aki rendre „útban van”. (A szombati Real-Barcelona meccsen a Barcelona gólja pont Alves üres területre adott passzából jött, ahol az egyébként nem lassú Ramost simán megverte Messi.) A harmadik cél Messi középre húzódásával az akart lenni, hogy a védelem (elsősorban az ellenfél balhátvédje) ne tudjon területet zárni a jobb oldalukon, azaz, hogy „fél szemmel” biztosítson középen. Messi ugyanis egy emberen szinte kivétel nélkül túljut, így a védelemnek tolódnia kell.
Ezek a taktikai húzások azonban nem annyira Vilanova fejéből pattantak ki: láthattuk ezeket már Guardiolánál is.
A képletet – úgy vélem – a Barcelona kissé leegyszerűsíti, amely náluk így fest: Cruyff megalapozta a rendszert, Guardiola tökéletesítette azt, Vilanova nagyjából fenntartotta, Roura meg még erre is képtelen.
A helyzet viszont az, hogy nem Cruyff találta ki ezt a rendszert, hanem Guardiola. A holland állítólag 20-25 éve kitalált szisztémája ugyanis 2006-ban – noha ekkora állítólag már legalább másfél évtizede gyártották-csiszolták a cruyffi rendszert – még egyáltalán nem hasonlított a mostanihoz. Bár egy ilyen szisztéma kifejlesztése nyilván nem 20 perc alatt történik meg, de nem is kellene másfél évtized hozzá… Ráadásul nézzük meg, kik dolgoztak a Barcelonánál Cruyff után! Robson, Van Gaal, Rexach, Antic, Rijkaard… Csupa echte katalán nevelés… Még 2006-ban, a második BL-sikerükkor is alig voltak saját nevelésű alapjátékosok a Barcelonánál. A 2006-os BL-döntőn 8 olyan játékossal állt fel a Barcelona, aki külföldi volt: Marquez, Van Bronckhorst, Van Bommel, Edmilson, Deco, Giuly, Ronaldinho, Eto’o… A helyzet még 2007/2008-ra sem nagyon változott. 2008/2009-től Guardiolával indult meg a „forradalom”, innentől datálódik az abszurd méreteket öltő labdabirtoklási arány, az ellenfél térfelén történő letámadás mint a két legfontosabb taktikai elem. Vilanova ezt vette át 2012-ben, Rourának meg ezt a rendszert kellene fenntartania. Nem úgy fest, hogy sikerül, de ez nem feltétlenül az ő hibája. Ezekkel a közepes fizikumú, alacsony, hihetetlenül technikás játékosokkal ugyan mi mást lehetne játszatni?
A lényeg, hogy a Barcelona döntése – ha leváltják Rourát – pontosan azt fogja tükrözni, hogy nem értik meg, mi is történik. Amint azt már a fórumban írott egyik hozzászólásomban kifejtettem, nem annyira az eddig működő rendszerrel van a baj, hanem azzal, hogy a katalánok azt hitték, ezt a szisztémát az idők végezetéig folytatni lehet. [ Még a szinte tökéletes Milant átvevő Capello is alakított a Sacchi-féle csapaton. Működő támadójáték az egyik idényben (74 góllal), majd kőkemény védekezésre épülő taktika a másikban (1993/1994-es idényben 15 kapott gól a bajnokságban). ]
A Barcelona 2008-tól annak köszönhette a sikereit, hogy a játékosok észrevették, hogy az új edző által kitalált rendszer működik. Volt egy karakteres edző, aki olyan dolgot fejlseztett ki, amit addig még senki. Ez pedig az első idényükben 6 trófeát eredményezett, majd még egy raklapnyit, és amely rendszert azóta sem sikerült hosszabb ideig hatástalanítani. Vilanova és Roura csak fenntartotta vagy fenntartani igyekezett ezt a harcmodort. A játékosok számára ez jó is meg nem is. Jó, mert az az üzenete, hogy ami működik, azon nem változtatnak, ha nem szükséges: győztes csapaton/takikán ne változtass… Rossz azonban azért, mert a játékosok úgy érezhetik, hogy ennek a rendszernek működnie KELL, ha beledöglenek is. Vagyis: vagy ez (és csak ez) működik vagy – semmi. Az a szisztéma, amit tudatosan vagy nem, de úgy alakítottak ki, hogy azzal a Barcelona „önműködő” legyen, iszonyatosan idegesítő lehetett az ellenfelek számára, mivel szinte mindig „talált”, annak ellenére, hogy különféle módon próbálkoztak ellene. Ez a változatlanság készítette ki az ellenfeleket elsősorban. De 4-5 év hosszú idő. Ha a tökéletes építményhez nem nyúlnak hozzá, az idővel leomlik vagy legalábbis megroggyan. Ezt a veszélyt kellene most észrevenniük a katalánoknak. Az, hogy „minden jó úgy ahogyan van”, hogy a gép forog, az alkotó (jelenleg New Yorkban) pihen: ebbe a csapdába sétált bele Vilanova és Roura is. Öngyilkos vállalkozás volt az, amit sokan irigyeltek a Barcelonától. Vagyis az, hogy a csapatot szinte teljes mértékben függetlenítették az edzőtől. Annak idején Guardiola TALÁLTA KI ÉS IRÁNYÍTOTTA a Barcelonát (hozzátenném, azt, hogy a csapat saját életét éli, már nála is fel lehetett fedezni olykor), most pedig van egy Barcelona, amelynek az edzői posztját Vilanova és most Roura csak ELLÁTJA. Hatalmas a különbség a kettő között. Ha a Barcelona kirúgja Rourát, a döntést csak az új tréner személye teszi/teheti pozitívvá. Ha odaraknak egy újabb „klónt”, aki nem mer hozzányúlni az alapokhoz, akkor azzal semmire sem mennek véleményem szerint. Egy házon belül „megoldott” edzőcsere nyilván azt akarja sugallni, hogy a csapattal semmi gond nincs, csak az edző „dilettantizmusa” sodorta ide a Barcelonát. A játékosok pedig elhihetik, hogy ők egyébként tökéletesek, csak az edző nem képes arra, amire korábban Guardiola.
Ez az idény már biztosan ezzel a rendszerrel fut végig a katalánoknál. Tkp. nem is lesz sikertelen a szezonjuk, mert legalább a bajnoki címet megnyerik. De ez a két hét már megmutatta a repedéseket az építményen. Ezen repedések glettelését el kell végezniük, sőt, lehet, hogy egy kisebb tatarozás is szükséges lesz, mert – ellentétben a katalánok vélekedésével – bizony a riválisok nem ülnek ölbe tett kézzel, folyamatosan elemzik a látottakat, és egyre több anyaguk, információjuk van ahhoz, hogy véget vessenek a Barca uralmának. Kiismerték a Herrera-féle betonfocit, a (különben svájciak által kitalált) Nereo Rocco által továbbfejlesztett catenacciót, a Rinus Michels-féle totális futballt, kiismerték a Milan stratégiáját (Sacchi- és Capello-éra), választ találtak a brazilos technikás focira, az angolos erőfocira is, később Ancelotti 4-1-2-1-2-je is kiüresedett… Ugyanez fog bekövetkezni a Barcelona tikitakája ellen is. Mindenki tudta, hogy ez előbb vagy utóbb elkerülhetetlen, de mintha Barcelonában azt hitték volna, hogy ez velük nem fordulhat elő… Remélem, március 12-én 22:40 körül neki is kezdenek a megújulási folyamatnak.
Az elképzelhetetlen, hogy fizikálisan, de elsősorban mentálisan elfáradtak ezek a játékosok?
A tikitaka nem más mint 1/3 pályán történő sokszereplős „cicázás”. A 94es BEK döntő után is lehetett már olvasni erről és azt követően is nagyon sok cikkben említették meg, hogy a Barca edzései, bemelegítései, szinte semmi másról nem szól. De persze nem egy Youtube videó van most már az elképesztő sebességű játékról.
http://www.youtube.com/watch?v=3RNfaIW5k1g
Ez az egyszerű gyerek játék jellemzi a Barcelonát. Ezért nem szeretem ha valaki messzemenő következtetést szűr le egy-egy jelenetből. A Barca képes túljátszani, de még biztos helyzetből is kijátszani a labdát. Gyanítom azért, mert annyira beléjük ivódott ez a fajta játék szemlélet. Szerintem amíg ezt ilyen intenzitással, fegyelemmel és koncentrációval tudják csinálni, addig jól gondolkodnak! Ami a mi fegyverünk volt ellenük: „Kit érdekel, hogy passzolgatnak? Amíg mi lezárjuk a kapu felé vezető utat, azt tesznek amit akarnak.”
Szerintem tökéletes védekezéssel és pár jó támadással lenulláztuk az akkor még mentálisan stabil Barcelonát.
De látva a Real elleni 2, teljesen más összecsapást. Megállapíthatjuk, hogy mentálisan zuhantak a padlóra. A passzok lelassultak (néha még pontatlanok is -ki látott már ilyet!?-), a mozgások hiányoznak.
Azt mindenki tudta, hogy a védelem lassú és gyenge. A 2 szélen meg konkrétan nincs védelem, ha támadnak.
Összegezve: Részben egyetértek veled, de nagyobb részt nem. Ez a keret, 100%-os koncentrációval, motiváltan és fitten bárkit lemos a tikitakával az esetek többségében. A mi csapat védekezésünk alkalmas lehet rá, hogy egy formában lévő Barca-t is megállítson. Azért lássuk be, olasz csapatok ellen messze nem olyan kecsegtető a Barca (arany generáció) mérlege.
Amivel teljesen egyetértek és féltem már a BL meccs közben is ettől: Egy Center pozícióba küldött játékos (A Barcának jelenleg nincs ilyen, de Villa vagy Alexis zűrös lehet) hatalmas gondot tudna okozni. Szerencsére Ibrát rég eladták és ifista sem jelentkezett ezen a poszton. Lenne egy Pazziniük aki mást sem csinál csak a 2 belső védő közt őrlődik, máris kivette őket a csapat védekezésből. Roura „okosan” posztra cserélt. Nem fogja fel, hogy a szélre akárhány embert hoz be. Azt könnyedén levédekezik, ha akarják. De az esetek többségében az Barca ellen fel sem veszik a széljátékot a csapatok, inkább behúzódnak. Mivel jól fejelő játékosokban nem bővelkedik a keret.
Kíváncsi vagyok a válság stáb hogy határoz. A Milan jelenlegi formáját nézve (fura kimondani) nincs félnivalónk a visszavágó előtt. Persze nem vagyok bolond, a továbbjutást kb 60/40% arányban adom a javunkra és nem több!
„Az elképzelhetetlen, hogy fizikálisan, de elsősorban mentálisan elfáradtak ezek a játékosok?”
Semmi sem elképzelhetetlen, de igencsak furcsállnám.
– A fizikai fáradtság egyáltalán nem látható a Barcelonán. Sem az egyes játékosokon, sem a csapaton. Miután a Barcelona játéka 80-90%-ban támadás és legfeljebb csak 10-20%-ban védekezés, ezért a történelemkönyvekbe valószínűleg az „1. nagy barcelonai válság” néven bekerülő időszak elsősorban amiatt következett be, hogy a támadójáték nem akar működni. Nyilván két hét alatt nem felejtett el futni Messi vagy Iniesta, most is megvan a 4321 passz meccsenként, nem merülhettek le az „elemek”. Ezt tehát kizárnám.
– A mentális tényezők. Nem lenne furcsa, ha ebben az ellenfelek (és a nem Barcelona-szurkolók) idegeinek őrlésére kitalált rendszerben most egyszerre Messiék fáradnának el? Létezne ez? Létezne az, hogy a Milan ellen még rendben voltak, majd egy héttel később, az idény egyik fénypontjára, a Real elleni meccsekre „elfogynak”? Február végét-március elejét írjuk! Nem hiszem, hogy ezzel lehetne magyarázni a visszaesésüket.
Meg lehet közelíteni a kérdést onnan is, hogy csak VELÜK nincs valami rendben, azaz, ha rendben lennének, akkor az utóbbi két hétben nem érnek el ilyen eredményeket. Azt hiszem, a Barca szeretné, ha mindössze ez lenne a háttérben. Én azonban mást gondolok, és úgy vélem, ennek semmi köze a mentális állapotukhoz. Azokon a tekinteteken, amelyeket szuperközeliben láthattunk a 3 vesztes meccsükön (a földet néző vagy a semmibe révedő világklasszisok), én nem azt láttam, hogy valami ilyen jellegű (tehát mentális) problémájuk lenne. A játékukon semmilyen változást nem véltem felfedezni, mármint abban az értelemben, hogy ne ment volna 20-ból 19 labdájuk jó helyre. Nem a Barcelona kezdett el rosszabbul passzolni, hanem az ellenfelek (a jobbak) kezdtek el jobban, de főleg OKOSABBAN játszani ellenük. [ Nagyon becsapós a PD-beli eredményekből kiindulni. A bajnokságban a Real elleni döntetlenig csak győzelmek, onnantól a Sociedad elleni meccsig megint csak 3-3 pontok jöttek. A BL-ben már volt néhány kisebb-nagyobb pofon (döntetlen a Benfica ellen, utolsó utáni pillanatban kicsikart győzelem, majd egy vereség a szívós Celtickel szemben) korábban is, de sima 1. helyes továbbjutás, miközben a bajnokságban egyre nőtt az előny, és kis túlzással már januárra megvolt a bajnoki cím – látszólag semmi gond. De ha megnézzük, hogy a komolyabb ellenfelekkel szemben mire mentek idén, akkor látjuk, hogy az ilyenek elleniek nyögvenyelős meccsek voltak. A Real ellen 1 győzelem, 2 döntetlen és 3 vereség, 1 gólos győzelem a Valencia meg a Sevilla ellen… ] A komolyabb csapatok ellen messze nincs meg az a lehengerlő könnyedség, amely korábban megvolt, ez a fő gondjuk. Hogy a PD-ban az Osasunát vagy a Levantét elintézik? Ez nem mérvadó. Az ezek elleni 4:0-k senkit sem érdekelnek.
A Barcelona játékán azt lehet észrevenni, amit az utóbbi években nem láthattunk. Korábban a Barcelona labdavisszaszerzése célzatos volt: azért akarták visszaszerezni a labdát a letámadásokkal, mert egyrészt semmi kedvük nem volt védekezni, másrészt viszont azért – és itt a célzatosság -, hogy újfent támadjanak. És mivel valóban támadtak, ez magával hozta a gólokat is. Ez az, amiben változást látok. Egyrészt újabban nem annyira vehemensek a letámadásoknál, másrészt, ha meg is van a labda, annak birtoklása szinte diszfunkcionálissá válik. Vagyis paradox módon pont azzal a labdával nem tudnak mit kezdeni, amelyet annyira meg akartak szerezni. Olyan volt néha a Real-Barca meccs (a legutóbbi), mint egy sakkjátszma, amikor tökéletesen le volt zárva minden a Real részéről. Kialakultak a párok, volt biztosíték, „ütni”, sakkot adni nem lehetett. De a Barcánál volt a labda, hátrányban is voltak, tehát kezdeniük kellett volna vele valamit. De – mint fentebb írtam – nem jöttek az ötletek. Szinte szabadultak a labdától a játékosok. Volt egy jelenet a legutóbbi Real-Barca meccsen, amelyen Iniesta és talán Alcantara kb. 5-ször passzolták oda-vissza egymáshoz a labdát, miközben senki sem támadta őket – mindezt 0:1-nél. Olyannak hatottak, mint két hülyegyerek… És ez nem arra utalt, hogy kimerültek az elemek, ez a tanácstalanságukat, az ötlettelenségüket mutatta. Ezért írtam korábban arról, hogy itt nem annyira a rendszerrel van baj, hanem az alternatíva hiányával. Ez pedig nem a játékosok sara, és ezért nem sok értelme lenne egy házon belül megoldott edzőcserének – kivéve akkor, ha az új ember ki tud dolgozni egy normális B és C tervet. Akármennyire is zseni ugyanis Messi vagy Iniesta, őket is össze kellett illeszteni. Ez az illesztés pedig annyira jól sikerült, hogy most ennek a levét issza a Barcelona. Ahhoz ugyanis, hogy a Barca hatékony válaszokkal tudjon szolgálni az ellenfelek számára, ahhoz az kell, hogy ezeken a kötelékeken lazítsanak.
Azt gondolom tehát, hogy a probléma nem olyan dolgokkal van összefüggésben, amelyeket Te említesz (fizikai vagy mentális problémák). Amit csinál a Barcelona, azt tudta korábban is. A passzok mennek, a „cicázás” még mindig működik, az ellenfelek középpályás átjátszása működik, a labdakihozatal szintén. Csak míg korábban megpróbáltak kicsit magasabban védekezni Messiék ellen, most egyre nagyobb területeket adnak fel a védelmek, ha pedig 12-15 ember tömörül egy 20-25 méteres sávban, akkor nem sok hely marad, még a Messihez vagy Iniestához hasonló méretű játékosoknak sem. Onnan meg lőni sem lehet, mert ott is rengeteg a láb, amiben elakadhat a labda. Én a Barca „problémáját” annak tudom be, amit már kifejtettem máshol is. A Barcelona tömve van kreatív játékossal. Xavi, Iniesta, Messi, Fabregas… A katalánok játéka arra épült, hogy mindig van bennük valami váratlan. Azonban most látszik csak igazán, hogy tulajdonképpen ők is egy rendszer alkotóelemei voltak és vannak. A Barcelona ellenfelei egyre kevésbé egyének, mint inkább „A” rendszer ellen védekeznek. És teszik ezt egyre hatékonyabban. Mással ugyanis nem nagyon lehet magyarázni, hogy miért csődölt be egyszerre 4 ilyen képességű játékos. Lehet, hogy a Barcelona a hétvégén megint tönkrever valakit, lehet, hogy Messi megint rúg 1-2 gólt, de nekik nem a Depor, hanem az európai elit lesz az ellenfelük. Ott pedig nem Getafék jönnek az úton, hanem Milanok, Manchester Unitedek, Real Madridok, Bayern Münchenek meg Juventusok…
Én akkor is inkább „JA” hozzászólásával azonosulok. Minden hülye tudta,h le kell szűkíteni a területet és nem a megszokott módon a Barca ellen. De attól még a kis hobbitoknak sikerült felgyorsulni annyira, amennyire most nem tudnak. Én azt nehezen hiszem, hogy nem látnál labdajáratásban különbséget. A Reál 2 meccsen, 3 fajta taktikával verte őket laposra. Abból a hétvégi első félidő egy az egyben a „mi” taktikánk volt, amikor a Real B játszott. Majd Mu. a fejéhez kapott, hogy ezek ennyire vakok?? Behozott 2 alapembert akikkel simára verték a hobbit sereget. Én csak remélni tudom,hogy ez a „forma” kitart a visszavágóig. Bár abban egyetértünk, hogy soha nem lesznek már olyanok mint 1-2 éve. Változtatni kell. De erről én megírtam a saját elképzelésem.
Ami a spanyol lapokban megjelent (3 védő és 4 csatár) egy rossz vicc. Az tök ugyan ez a taktika. Én attól félek, hogy radikális váltás lesz.
A saját taktikánkkal pl (jó öreg gyémánt kp) szemben tehetetlenek lennék. Legalábbis lenne baj, mire rájönnénk mit is kell tenni. Amire gondolok:
—————–SzínészSrác————————–
——Xavi————————Iniesta————–
———————Messi—————————–
———Villa——————-Alexis—————–
+ tudjuk kikre számíthatnánk a széleken.
2 csatáras játékkal a középső védőinket kivették a csapat védekezésből. Talán még a szélsőknek is be-be kell mozogni, ha trükkösen helyezkednek az ékek.
középpályán talán még könnyebben tartanák a labdát. Szélességében és hosszában is több a hely. Talán ellentámadásban lenne gyengébb a védekezésük.
Nah, de nem érdemes elmélkedni.
Köszi a választ és eszmefuttatást! 🙂
Semmiképp nem szeretnék Barca fórumot alakítani, de amiket írtál elgondolkodtató volt. Illetve nem mi szabjuk meg a Milan taktikáját, hanem remélhetőleg nálunk élesebb szemű szakember, de azért a visszavágóra hangolódva elmélkedni lehet.
„Volt egy jelenet a legutóbbi Real-Barca meccsen, amelyen Iniesta és talán Alcantara kb. 5-ször passzolták oda-vissza egymáshoz a labdát, miközben senki sem támadta őket – mindezt 0:1-nél. Olyannak hatottak, mint két hülyegyerek… És ez nem arra utalt, hogy kimerültek az elemek, ez a tanácstalanságukat, az ötlettelenségüket mutatta.”
Én ezt nem teljesen így látom. Az tény, hogy valóban nem törekszenek már a labdák gyors visszaszerzésére, persze sokat nem is kell törekedniük, ha túlnyomó részt náluk a labda, de az oda-vissza passzolgatás régi eleme a játékuknak. Amíg nincs felzárkózó vagy visszalépő harmadik játékos, addig kettő járatja egymás közt a labdát. Ez nem most kezdődött, taktikai szerepe van, hogy új három vagy sokszögeket nyissanak meg. A lényeg a madridi reakcióban van, hogy nem támadták le őket. Így a kilépéssel nem nyílt számukra újabb terület. Ahogy írtad is:
„A Barcelona ellenfelei egyre kevésbé egyének, mint inkább “A” rendszer ellen védekeznek. És teszik ezt egyre hatékonyabban. Mással ugyanis nem nagyon lehet magyarázni, hogy miért csődölt be egyszerre 4 ilyen képességű játékos.”
Ezzel a hozzászólásoddal egyetértek részben. A zseni ellen egy az egyben vagy akár még két védőnek sem sok esélye van. Véleményem szerint egy betömörülős taktika jelenti a legnagyobb kihívást a Barca számára, ahol nincsenek öncélú kilépések a védelemből, és ezáltal nem nyílik lehetőség arra, hogy a katalánok általad említett 4 zsenije, hozva saját kvalitásait és tálentumát, tisztára játssza magát és/vagy társait. Így aztán Messinek sem jut akkora esély brillírozni, védőket megforgatni vagy Iniestának szlalomozni.
Viszont itt jön a képbe ismét a zsenialitás. Azért ezt a taktikát ellenük nem a Milan vagy a Real találta ki. Találkoztak már vele, sőt volt, hogy megbírkóztak vele. Persze nem mindegy, hogy egy spanyol kiscsapat próbálkozik a betömörülős védelemmel, vagy Mourinho Intere. De a zsenik pontosan ezért zsenik, mert a taktika adott, és még ha az ellenfél fel is készül belőle, ők tudnak húzni váratlant. A jose82 által belinkelt videóban és még sok más helyen is látható, hogy a védő mellett centikkel képesek pontosan elpasszolni a labdát társuknak kötényben, így-úgy, amúgy, bárhogy. Így a tömörülő védelmen is lehet rést ütni, és mint mondtam, így védekezni 90 percig roppant emberpróbáló bármelyik csapat számára. Ez a védelem bármikor fellazulhat, és egy Messi vagy bármely Barca játékos bármikor közéjük, mögéjük kerülhet.
Igazad van, szükség lenne B és C tervekre, esetleg megtanulni magas labdákat is beadni, esetleg egy magas csatárt is játszatni és így kerülni a védők mögé. De én azért még nem írnám le a katalánokat. Szerintem ismét csak sokkal inkább egy hullámvölgyről van szó, esetleg alulmotiváltságról vagy a játékosokat érő lelki lelki fáradtságról, elfásultságról, amiből előbb-utóbb kilábalnak, mégha BL-t idén vagy jövőre sem nyernek. Szerintem a Cruyff taktikával sincs gond, csak variálhatóbbá kell tenni, mintsem a tiki-taka. De a tiki-taka, mint taktikai elem ütőképes és alkalmazható, így meglepne, ha ezzel süllyesztőbe dobnák.
Ezzel pedig két jövőkép tárul elém:
1. Az univerzális Zlatan féle tökéletes játékos alternatívája, aki magas, erős, labát fedez, tör-zúz, ha egy betömörülős taktikával találja szemben magát, de egyébként a tili-tolihoz is elég kreatív és technikás. Ez a jobbik.
2. Mindenki a Barca elleni taktikát fogja gyakorolni, és csak kontrákra épülő védekező focit nézhetünk mostantól, elszórtan látva gólt és nem gólokat. 😀
Egyetértve azzal, hogy a Barca taktikáját már lassan kiismerik és a jobb csapatok le is tudják védekezni, egyvalamiről ne feledkezzünk meg, az pedig a motiváció.. A játékosok jelentős része már minden jelentősebb trófeát többször megnyert, Messi zsinórban 4x nyerte meg az aranylabdát! Na nem mintha ebben az idényben szégyenkeznie kellene az eddigi 50 gólja miatt.. De mindegyik nagy generációnak ez lett a sorsa, induljunk csak ki a mi Milanunkból.. pl. Pirlo az utolsó 2 Milanos idényében már nem volt hajlandó futni, alibi passzokat adott, pedig tudtuk, hogy nem felejtett el futbalozni. Ha sokszor b…od Pamela Andersont, azt is meg lehet unni..:)
csak akkor ne vegyenek fel 10 millió eurot évente. unatkozzon a tengerparton inkább
Helló Lansky!
Az elemzésed tökéletes,csak egy apróságot fűznék hozzá.A Barcelona tökéletesnek hitt építményébe a tavalyi BL elődöntőben a Chelsea ütötte bele az első igazi nagy repedést előidéző vaséket.Bár szerencséjük is volt a Messi által kihagyott 11-es miatt,de nagyon jól rá éreztek arra,hogy mit kell tenni a katalánok ellen.Vagyis add át nekik a teret,tömörülj be,ha kell 9 emberrel védekezz,és kényszerítsd őket arra hogy átlövésekkel kísérletezzenek.Mivel ennek a csapatnak az az egyik legnagyobb (ha nem az egyetlen) hibája,hogy be akarnak gyalogolni a kapuba a labdával.Aztán ha ez mégsem megy,akkor jön a nézelődés.Átlövések elvétve vagy egyáltalán nem.Az,hogy a csapat némileg „önjáró” lett,az egyenesen következik abból,hogy a taktika amit játszanak ilyen sokáig sikeres volt,(még most is az,de már egyre hatékonyabb szérumok készülnek ellenük),és szinte semmit sem alakítottak rajta az utóbbi 1-2 évben.Ők ezt tudják szinte tökéletesen,de adódik a kérdés,hogy ha a csapat nem tudja ezt a fajta játékot játszani,akkor mihez kezd?Mert nagyon úgy néz ki,hogy ezen kívül taktikai variációik nem igen vannak.Ez a csapat erre lett kitalálva,és ennyi.Paradox módon a legnagyobb erősségük lett a csapat hátulütője,mivel véleményem szerint nem dolgoztak ki hatékony alternatívát azokra az esetekre,ha netalán mégsem ölnek meg mindenkit a tili-tolival.Mintha kicsit bealudtak volna a sok sikerbe.A rendszer még működik,de már nem olyan hatékony.Az mellett mintha nagyon Messi-függő lenne a csapat,ha neki nem megy,nagyon lehúzza az egész Barcelonát.
További szép napot!
Lansky,
Nagyobb részt teljesen egyetértek az általad elmondottakkal, és inkább hozzátenni szeretnék, mintsem kritizálni.
A szélső védők játékba vonása fontos taktikai eleme a Barcelonának (is, a Milánnál is az lenne, ha lenne egy jól beadó Abaténk, de ebbe most ne menjünk bele. ). Mindenesetre Alves szerepe megkérdőjelezhetetlen a támadásoknál. Te arról az esetről beszéltél, amikor az előretörő Messi leköti az ellenfél jobb szélső védőjének figyelmét,bevonva őt középre, ezzel adva helyet az előretörő Alvesnek szélen. Én azonban megfordítanám ezt, hiszen Alvesnek is van hasonló szerepe, ugyanis az ő állandó aktív jelenlétével az ellenfél tizenhatosánál folyamatosan képes lekötni a szélső védő figyelmét, hiszen gyorsasága miatt folyton kell egy ember, aki a területet védje előle. Ezzel azonban az ellenfél védője egészen a pálya szélére kényszerül kihúzódni, amivel megnyílik a hely, a betörő Pedro vagy akár Messi előtt. Illetve tovább építve a támadást, Alves leköti a szélső védőt, a jobb-középső bekk Pedrora figyel, ezáltal az Iniesta-Messi páros előtt már-már szabad az út, hiszen ahogyan Te is említetted, egy védőt lazán leültet bármelyikük. Így a szélsők támadásba történő bevonása – ami egyébként véleményem szerint is Jordi Albával a bal oldalon is kezdi kinőni magát – lehetővé válik, hogy a Barca folyamatos nyomás alatt tartsa az ellenfelet.
Persze nem lehetne ennyivel leírni a Barca taktikáját, hiszen akkor még beszélhetnénk a gyors egyérintéses passzokból felállított háromszögekről és még sok mindenről. Ám annyit mindenképp megjegyeznék, hogy amint azt már említették nálam kompetensebb személyek, ez nem egy 4-3-3, hanem 2-3-2-3, ami WW formáció néven híresült el, és egy olasz szakemberhez, Pozzohoz kapcsolódik, még a 30as évekből. Na ez persze nem azt jelenti, hogy a Barca vagy Cruyff nem tett ehhez hozzá pl. a totális futballal. De összességében ez sem új a nap alatt, és valóban a Barcelonánál már tudatosan erre neveléik a korosztályos csapatokat 1988 óta. Illetve azt sem felejthetjük el, hogy Pep is mintegy Cruyff tanítvány.
Viszont itt tér el a véleményem a tiedtől, mert én úgy látom, hogy a 4-3-3, mint taktika már Rijkaard érában többé-kevésbé jelen volt, és ebben a rendszerben egy zseniális labdarugó miatt szükség volt a rendszer edzőtől való függetlenedésére és önállóságára, legalább is a pályája csúcsán lévő Ronaldinho okán. Ő hatalmas szabadságot élvezett mozgásában és helyezkedésében a pályán, mégha ő ellentétben Messivel többnyire a bal oldalról indult is. Illetve a vele együtt játszó játékosok kreativitása – mégha nem is Barca nevelések voltak – megkövetelte a játékosok szabdságát. Másfelől valóban Pep vitte tökélyre a labdatartást – véleményem szerint a gyors egyérintős háromszögek felállításának és a játékosok visszalépésének köszönhetően -, de azért a formáció már hamarabb megvolt. Én inkább úgy látom a helyzetet, hogy ezzel a játékosálománnyal Pep dolgozott csak egyedül, ő kovácsolta össze, és hozta ki belőle a saját maximumát. És itt a saját szón van a hangsúly, mert Villanova egyfelől nem sokat dolgozott ezzel az együttessel, betegségének köszönhetően, így sok újítást ő maga nem is tudott ehhez hozzátenni. (Persze kérdés, hogy mennyit lehetett volna.) Roura edzői kvalitásairól pedig tényleg baljós képet ad, ha a világ legjobb gárdájával sem képes azt játszatni, amit már évek óta megszoktak. Márpedig szerintem inkább erről van szó, mintsem arról, hogy a Barca kiismerté vált volna, és újra kellene gondolni a taktikát. Viszont egy olyan edzőre van szükség, aki a belső struktúrát közelről ismeri és így a már meglévő alapra tud építeni. Ehhez hozzáadni egy olyan sajátosságot, ami összhangban van a keretben szereplő játékosok tudásával és lehetőségeivel. Így ha épp arra van szükség, a keret változtatható. Ez majd a jövő zenéje, és egy esetleges karakteres edző kihívása lehet. Viszont ahogyan azt fentebb néhányan említették, azért ez a gödör még nem olyan mély, és ezzel a játékosállománnyal radikálisan újat egyik edző sem akarna, vagy merne húzni.
Így összefoglalva, szerintem nem a játékos állománnyal van baj, max a játékosokra nehezedő mentális teherrel, de ne felejtsük el, tavaly is nagyjából pont ekkor köszöntött be egy hullámvölgy. Roura valószínűleg nem a legmegfelelőbb ember erre a posztra, de ezzel az állománnyal más is a már kijárt ösvényt szeretné járni. És ez az út egy Milan és két Reál elleni vereségtől még nem lett rögös, a Barca ugyanúgy a világ legjobban teljesítő csapata. Hogy a csapatok megtalálták volna a Barca ellenszerét, és ezért lenne szükség átalakításra? Azt már rég tudjuk, mi az ellenszer. Az Inter elleni meccs óta. Összpontosított védekezős bunkerfoci kontrákkal. Csak egyszerűen ezt játszani 90 percig rettenetesen megerőltető, összpontosítás, összeszokottság és talán szerencse is kell hozzá. Szerintem egy saját nevelésű kellően karakteres és kreatív edző képes lesz a formai alapokat megtartva új fazont szabni a Barca játékának, akár játékosállomány átalakításával is idővel (kiöregedő játékosok miatt erre amúgy is szükséges lehet). Ám addig igyekeznek fenntartani a már bevállt taktikát.
De remélem a hullámvölgy a Milan elleni visszavágóig még kitart.
Barcelona FC – AC Milan Bajnokok Ligája Közös Meccsnézes – Budapest
Gyere velünk az év sláger bajnokok ligája mérkőzésére, amit megint egy nagyon meghitt es közös meccsnézős helyünkön tartunk meg. Ki kell szurkolnunk a továbbjutást!
Nem kell egyesületi tagnak lenned, és sem belépő sem minimális fogyasztás, csak szurkolj együtt együtt szívvel- lélekkel- szenvedéllyel a világ legeredményesebb klubjának.
Budapest V. kerület Cukor utca 3. Czukor étterem.
Jelentkezni nálam vagy a Facebook-on.
https://www.facebook.com/events/492120044157668/
Üdv: Spoilimann
Azért ez, nem olyan nagy baj…sajnos a továbbjutási esély 50-50%, mert ha elkapják a fonalat, akkor elképesztő nehéz lesz a visszavágó.
Szerintem mindenképp nehéz lesz! 🙂 De remélem megcsináljuk!
„Még a szinte tökéletes Milant átvevő Capello is alakított a Sacchi-féle csapaton. Működő támadójáték az egyik idényben (74 góllal), majd kőkemény védekezésre épülő taktika a másikban (1993/1994-es idényben 15 kapott gól a bajnokságban). ]
A Barcelona 2008-tól annak köszönhette a sikereit, hogy a játékosok észrevették, hogy az új edző által kitalált rendszer működik. Volt egy karakteres edző, aki olyan dolgot fejlseztett ki, amit addig még senki. Ez pedig az első idényükben 6 trófeát eredményezett, majd még egy raklapnyit, és amely rendszert azóta sem sikerült hosszabb ideig hatástalanítani. Vilanova és Roura csak fenntartotta vagy fenntartani igyekezett ezt a harcmodort. A játékosok számára ez jó is meg nem is. Jó, mert az az üzenete, hogy ami működik, azon nem változtatnak, ha nem szükséges: győztes csapaton/takikán ne változtass… ”
anno mi is változtattunk a gyémánt alakzaton, igen egyetértek, ezek a srácok nem felejtettek el focinzni de NEM LEHET ÖRÖKKÉ ugyanazt a taktikát alkalmazni, lásd nálunk anno jött a „karácsonyfa”…Az én véleményem, h anno az inter elkezdett vmit a barcelona elleni játékról megalkotni és megcsinálta, majd jött az chelsea, real és igen bizony a milan is. Ha nem lesz változás úgygondolom a bl-ben nem fognak nyerni sem most sem jövőre. Lehet, hogy zaragozat stb még meglehet nyerni és spanyol bajnokságot is lehet nyerni de bl-t így már nem.
Annyit módosítanák a cikk címén,hogy „Bajban lesz a Barcelona”.. ha így folytatják..
2 vereség a Madritól,1 vereség a Milántól.. Ezt még nem feltétlen nevezném „Baj”-nak..
Tény,hogy eddig még ilyen csapatoktól se szenvedtek vereségek,de ennyi hullámvölgy még belefér..Szerintem legalábbis..
Tény,hogy a játékukat egyre több és több csapat kiismerte..
Tény,hogy az évek óta mutatott játékuk mellett nincs „B” verzió..
Tény,hogy Roura (bár fogalmam sincs honnan szedték össze ezt a palit) nem Barca szintű edző..
De azért még ne temessük a Katalánokat..
Remélem ez a hullámvölgy 12.-ig kitart.. aztán felőlem azt csinálnak,amit akarnak..
A nagyobb gond majd akkor kezdődik ha Xavi aki már 33 éves,és Iniesta aki 29 már nem lesznek..Ennek a 2 játékosnak még van talán 2-3 jó éve aztán szögre a cipő.. (na jó,ez kicsit túlzás)
Ha az ő utódukat,nem sikerül megtalálni lesz BAJ,nem is kicsi..