A Milannál kényszer a fiatalítás

11

A 2010–2011-es olasz bajnokságot megnyerő Milan játékosai még lent ünnepeltek a gyepen, a Massimiliano Allegri mester szívéről legördült követ sarka alá próbálgatva készült régen beígért Michael Jackson-táncára Kevin-Prince Boateng, csinos fiatal lányok garmadája kereste a szemkontaktust Silvio Berlusconival, amikor a klub vezetői már javában építgették a következő idény csapatát. A Nemzeti Sport elemzése a Milan idei átigazolásairól.

Kell is az előre gondolkodás, hiszen egyrészt mi más is lehetne a milánóiak célja, mint a Bajnokok Ligája-győzelem, különösen most, amikor a nagyfőnök Berlusconi népszerűsége olyan magas az országban, mint az adófizetési kedv és a közlekedési morál. A nagymértékű átalakításokat, másképpen fogalmazva fiatalítást a kényszer szülte, hiszen a bajnoki arany kovácsai közül Christian Abbiati, Alessandro Nesta, Marek Jankulovski, Mario Yepes, Gianluca Zambrotta, Massimo Ambrosini, Mark van Bommel, Gennaro Gattuso és Clarence Seedorf erősen közelít 35. születésnapjához.

A szintén nem tojáshéj-gyanús, 32 esztendős karmester, a lejáró szerződésű Andrea Pirlo már kora tavasszal csapatkeresésbe fogott, végül a Juventushoz került; mellette Jankulovski és az örök ígéret Nicola Legrottaglie szolgálatairól is lemondtak. A védelemből rajtuk kívül távozott a görög Szokratisz Papasztatopulosz is, akit visszaadtak a feladónak, a Genoának, míg kölcsönben járt hasonlóképpen espanyolos viszonylatban a télen vett fiatal balbekk, Dídac Vila. A hatodik eddigi távozó a válogatott ék, Marco Borriello, akinek játékjogáról tízmillió euróért mondtak le a Roma javára, pontosabban a fővárosiak éltek a tavaly a kölcsönadási szerződésbe foglalt vételi jogukkal.



Nem hullajtottak sokan könnyeket a távozók miatt, miközben májustól szisztematikusan hosszabbított az „öregekkel” a tevékeny alelnök, Adriano Galliani, sőt, a világklasszis-jelölt brazil középső védő, Thiago Silva új feltételekkel természetesen, egészen 2016-ig kötelezte el magát a Milanhoz (hogy mostanában a frászt hozza a milanosokra meglebegtetett barcelonai kapcsolataival).

Már május elején kiderült, hogy a védelembe két fiatalabb korosztályhoz tartozó játékos érkezik, mindkettő ingyen: a francia válogatott középső védő, Philippe Mexes a Romát, a nigériai balbekk, Taye Taiwo a Marseille-t hagyta oda. A Nesta örökösének kiszemelt Mexes az elmúlt két idényben 5.91-es, illetve 5.95-ös átlagot ért el, a bivalyerős Taiwo tavasszal 6.14-zel zárt. A kapuba érkezett még az elmúlt idényben csalódást nem okozó Marco Amelia 3.5 millió euróért, a középpályára a ghánai-német futógép, Kevin-Prince Boateng 7.5 millióért – pontosabban a párost a Genoa engedte el végleg, mert eddig is a Milant erősítették. A Barcelonától alighanem sikerül a kölcsönvételi opciónak megfelelően 24 millióért megszerezni Zlatan Ibrahimovicot, és két fiatal U21-es válogatott ék is érkezett (reméljük, nem azért, hogy legyen kiket dominálnia a svédnek), az idén nyári divatnak megfelelően a Genoától: Alberto Paloschi és Gianmarco Zigoni. Utóbbiért 3.75 milliót kellett fizetni, előbbiért nem tudni, mennyit.

A kölcsönből visszatérők közül az amerikai védő, Oguchi Onyewu, a ghánai támadó, Dominic Adiyiah és (reményeink szerint) Filkor Attila reménykedhet abban, hogy komolyabb szerepet osztanak rá.

Mint láthattuk, egy-két igazi nagy dobása lehet még a Milannak ezen a nyáron, ha már Kaká visszacsalogatásáról lemondtak: a klub célpontjai Marek Hamsík, a Tottenham brazil középpályása, Sandro és az argentin Javier Pastore a hírek szerint. A brazil támadó középpályás csodagyereket, Gansót már több lap is Milanba igazolta, ám a valóságban még ez nem történt meg, alighanem azért, mert klubja, a Santos kevesli az érte felajánlott 28 millió eurót. Esélyes még a Milan-tagságra a belga futball nagy ígérte, Axel Witsel, más lapok szerint az udinei Kwadwo Asamoah, Alberto Aquilani és Didier Drogba is. A Genoával történő nagy csereberélést egy Stephan El Shaarawy-Alexander Merkel üzlettel koronázhatják meg, és ha sikerül még egy klasszis gólvágót szerezni, Antonio Cassano sem sok sót eszik meg Berlusconiéknál.

Mint tudjuk, a Milánóban található Santa Maria delle Grazie-templomban látható az Utolsó vacsora című falfestmény, mely Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotása. Hogy miért jutott ez eszünkbe? Kis túlzással a fél keret kontraktusa lejár 2012 nyarán, és kevésbé valószínű, hogy hosszabbítanak a Nesta, Gattuso, Seedorf, Mario Yepes, Gianluca Zambrotta, Massimo Oddo, Van Bommel, Ambrosini, Filippo Inzaghi vonulat tagjaival.

Ám ne feledjük, nem mindennapi játékosokról van szó, akik nem mindennapi esélyt kaptak arra, hogy szépen búcsúzzanak a Milantól, sokan egyenesen a profi labdarúgástól. Ha nem ez az optimista változat lép érvénybe, vagy nem tudja a fiatalok-öregek és a régiek-újak közötti feszültséget feloldani a mester (a két, minden sorból keresztbe-hosszába kinyúló öntörvényű személyiségről, Cassanóról és Ibrahimovicról most ne is értekezzünk), akkor bizony nagy bajban lesz a Milan!

11 HOZZÁSZÓLÁS A CIKKHEZ

  1. Minden futball-klubnál vannak távozó, kiöregedett, nyugdíjba vonuló játékosok. Nem értem, miért kell ezt ennyire felfújni. A foci mindig is ilyen volt: a régiek helyébe új, fiatal tehetségek lépnek, akik tovább képesek vinni a vállukon a csapatot. Itt van pl. Kevin Prince Boateng. Őszinte leszek: soha nem gondoltam volna, hogy ő ennyire könnyedén és gyorsan beépül majd a gépezetbe. Fiatal, életerős és egy igazi “lokomotív”. Persze a beépüléshez kellett egy jó edző is. Mindent összevetve én nem aggódom, Milan volt, Milan van, Milan lesz is mindörökké! Forza Rossoneri!

  2. A Nemzeti Sport cikke egy kicsit ferdít. Abbiati júliusban, Gattuso meg jövő januárban lesz 34 éves. Nesta március óta 35, nem pedig “erősen közelít” afelé, Yepes szintén már benne van a harminchatodikban, miként Seedorf is.
    2007-ben egy hihetetlenül idős Milan nyerte meg a BL-t a következő kezdővel (zárójelben az életkoruk): Dida (33) – Oddo (31), Nesta (31), Maldini (38), Jankulovski (30) – Ambrosini (30), Pirlo (28), Gattuso (29), Kaká (25), Seedorf (31) – Inzaghi (33). Beállt még Kaladze (29), Favalli (35) és Gilardino (24). Az Inter ezt 2010-ben majdhogynem megismételte. Egyáltalán nem az a lényeg, hogy milyen idős a keret – amíg motivált a csapat. Ugyanakkor a fő hiba ott volt, hogy a vezetőség a BL-cím hatására azt hitte, amit tavaly az Inter is, hogy minden jó úgy, ahogy van. Ezért voltunk akkora bajban évekig, és ezért kellett olyan mélyről visszajönnünk, hogy lényegében még ma is egy olyan középpályánk van, ahol a veteránok közül legalább egyet be kell rakni, mert egyszerűen nincs más.
    A cikk szépen összeszedi a jelölteket, ebben nincs is hiba. Az utolsó bekezdéssel viszont nem tudom, mit akart a szerző. A régiek és újak közötti feszültség majdnem minden csapatnál megvan, Cassano és Ibra példája pedig azért is egy baromság, mert velük a szokásos hülyeségeiken kívül csapatot demoralizáló probléma egyáltalán nem volt. Ezek a “nem akármilyen játékosok” idén bebizonyították, hogy profik. És jót fog tenni nekik, hogy tovább erősödött a Milan, nem titkolva, hogy a BL-ért száll harcba 2011 szeptemberétől.

    • Természetesen ez nem ferdítés, inkább pontatlanság. De az se. A kor megállapításáról és elfogadott használatáról nincs standard. Ha én márciusban leszek 80, akkor most 79 vagyok, pedig már betöltöttem a 79-t és a nyolcvanadikban járok. :)))) Ez így persze mókásan hangzik, de az igazság az, hogy minden verzióban használják, hol pontosan, hol kevésbé. Abban teljesen igazad van, hogy nem a csapat kora a lényeg egy BL-cím esetén, de mindannyian tudjuk, mert a Milan vezetése jelezte, hogy az idősebb játékosokkal már csak nagyon rövid időre köt szerződést, épp a forma, az erőnlét bizonytalansága miatt. Vagyis a kor és a teljesítmény összefügg, hiszen egy idősebb játékos nálunk már nem tud a következő szezonban bizonyítani, náluk minden szezon harc kell legyen. Ez nem egy szokványos helyzet. Arról nem is beszélve, hogy bizony az európai elit – ahová most friss bajnokként szeretnénk csatlakozni – bizony jelentősen fiatalabb csapatokkal rendelkezik. Ami még nem baj, de mindenképp figyelmeztető. A magam részéről azt gondolom, hogy a cikk szerzője ezt a problémát (is) vázolta, amikor Allegri feladatáról értekezett. Egyébként azt hiszem, hogy a két említett “problémás” játékos közül legalább az egyik nem lesz már velünk szeptemberben.Mert lehet, hogy az urakkal nem volt “dehonesztáló probléma”, de az a kockázat, amit a szerző emleget bizony nagyon is életszerű. Az a kincstári optimizmusod, hogy a Milan tovább erősödött, reméljük, valósággá válik. Én ezt jelenleg még nem osztom.

  3. szaloky! Szerintem Taiwo és Mexés leigazolása mindenképpen erősítés. Kulcsemberek nem távoztak. Pirlo sajnos már nem volt kulcsember, tehát a távozásával nem gondolom, hogy gyengültünk volna. Ugyanakkor két ember mindenképpen kellene a középpályára, ha a BL-ben is domborítani akarunk. Mert télen nyilván nem fogunk tudni olyan játékost szerezni, aki egyértelmű erősítést jelent. Ha a vezetőség egy bal oldalon játszó valakiben gondolkodik, akkor legyen. Ugyanakkor a Gareth Bale sztori mintha kissé háttérbe szorult, és a Libertadores Kupa kapcsán megint a Ganso lemezt tették fel. Egy nagy igazolással még “tartozik” Berlusconi; Gansot messiásként várják sokan, de szerintem Bale-ről sem mondott le a vezetőség. Azt gondolom, két középpályás fog érkezni, és talán egy középső védő. Astoriról lemaradtunk ugyan, de a Borrielloért kapott összeg egy eléggé jó alap lehet ahhoz, hogy egy márkás középső védőt igazoljunk. Mexés kihagyja a teljes alapozást, és Nesta már nem egy életbiztosítás, mert ő ugye már a harminchatodik életévét tapossa… 😀 Az én jelöltem Sakho. Ha a középpályára a Ganso, Bale, Witsel, Fernando négyesből bármelyik kettő érkezik, akkor már azt mondom, szinte megvagyunk. Az ideális persze az lenne, ha mind a négyen jönnének, de igyekszem a realitások talaján maradni. Ha Ganso és Bale jön, akkor azt gondolom, az első számú kihívói lennénk a Barcelonának. Kissé eltértem a tárgytól, ezért bocsánat mindenkitől!

  4. Egy sérült játékos nem kulcsember. Az egészséges Pirlo viszont az.
    Az, hogy Taiwóban és Mexesben bízunk, kincstári optimizmus, szimpatikus szurkolói attitüd, de nem egy klasszis teljesítmény alapján elvárható jövőkép.
    Az, hogy mi lesz, hogy lesz szintén nem a jelenleg erősödtünk, vagy nem témakör… Ganso és Bale egyébként valóban nagy erősítés lenne (én mondjuk Lucasnak, Fabregasnak és Scweininek jobban örülnék), de velük se lennénk a Barca elsőszámú kihívói. Szerintem ez a titulus a Real Madridot illette tavaly is és nekem úgy tűnik ma is. Én már annak is örülnék, ha jövőre olyan csapatunk lenne, amelyik stabilan a 4 közé jut a BL-ben. Ehhez csoportgyőzelem és szerencsés sorsolás is szükséges a télen.

  5. Pirloval kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a csapat – nagyon helyesen – mérlegelte az itt eltöltött egy évtizedet, a közelmúltat, valamint a benne rejlő lehetőségeket, s mindezt összevetette az igényeivel. Ez alapján azt hiszem, jó döntést hoztak “odafent”. Ha arra célzol, hogy Pirlo az ilyen-olyan sérülései miatt nem tudott nagy hasznára lenni a csapatnak, akkor ezzel nem tudok egyetérteni. Ebben az idényben talán sokan, akik kedvelik őt, ezzel takaróztak, de Pirlo az utóbbi néhány szezonban – jóval kevesebb sérülés nélkül – is igencsak közepesen teljesített. Ki fog derülni, hogy mit tud kihozni a Juventusból. Ott is lesznek remek játékosok, akik körülveszik. Kíváncsi vagyok, de szerintem nem fog nagyot dobbantani.
    Taiwo és Mexés – papíron – mindenképpen erősítés. Egyik sem ismeretlen számunkra, tehát nem annyira zsákbamacska, mint amilyen pl. Pato volt vagy mostanság Ganso: Taiwo posztja egyik legjobbja; ha azt áthozza Milánóba, amit Marseille-ben tudott, akkor már jóval előrébb vagyunk az egyik leggyengébb posztunkon. Mexés már nehezebb ügy. Neki le kellene higgadnia egy kicsit – talán Nesta és Silva mellett erre van némi esély -, és akkor remek párost alkothat Silvával. De láttuk, mire képes, és nem véletlenül kerülgetjük éve óta a franciát.
    Abban egyetértek, hogy a Real tényező lett Mourinhoval. A 4 közé jutás – azt gondolom – minimálisan elvárható jövőre a csapattól. Ott meg persze bármi lehet. Az egyik spanyol csapat valószínűleg ott lesz (ha nem, akkor valamelyik helyett egy angol), de lehet, hogy mindkettő… Én azt hiszem, amennyiben a csapat megerősítésre szoruló posztjain változtatásokat hajtunk végre, akkor felvehetjük a versenyt a legjobbakkal is. Lucas, Fabregas hatalmas dobás lenne, Schweinsteiger viszont nálam nincs a kívánságlistán. Talán Fernando vagy Fellaini. Két hónap alatt már csak nyélbe tud ütni két jó igazolást a Galliani-Braida-Raiola triumvirátus.

  6. Én tisztelem maximálisan azt, hogy Te mivel tudsz egyetérteni, ennél csak a tények fontosabbak. Márpedig Pirlo alapembere, ahogy Te voltál kedves fogalmazni: kulcsembere – volt Allegri Milanjának. Amíg nem sérült meg végig játszott. Amikor meggyógyult azonnal visszakerült a csapatba, majd rásérült. Közben hónapok teltek el nélküle és a csapat remekül szerepelt.

    Az is tény, hogy Pirlo valamennyi edzőjénél alapember volt: a Milanban is, az olasz válogatottban is. Ez utóbbiban pedig – nyilatkozatok szintjén biztosan – a legfontosabb ember. Az is jelzésértékű, hogy ő a válogatott csk-ja. Szintén sokatmondó adat, hogy a valós piaci ára alapján az egyik legértékesebb olasz játékos. Az is fontosabb a szurkolói ítéletnél, hogy azok a palik, akik játszanak mellette, hogyan nyilatkoznak róla: nos a legszerényebb kifejezés a zseniális és a nélkülözhetetlen.

    Az eladásával érvelsz. Nos, az én olvasatomban a Milan nem volt alkupozícióban. Pirlo – éppen fontosságát tekintve – más elbírálást kért, mint pl a több szenátor (mondjuk, hogy ne egy évre kapjon szerződést, ill. a fizetése terén). A Milan viszont ezt nem kívánta megadni. Mivel egy Milanhoz hasonló kaliberű csapat szinte ugyanazokat a feltételeket adta neki, mint eddig a Milan, eligazolt. Ne feledd: Pirlo szabadon igazolható játékos volt, akiért a szabad piaci folyamatok alapján lehetett licitálni. Ebben a Milan alulmaradt, hiszen nem kívánta az eddigi feltételeket megadni neki (időben semmiképpen)!

    Szerintem remek lesz a Juvéban, amelyik még egyszer nem repülhet olyan mélyet, mint idén. Egyrészt mert tovább erősödött az amúgy sem gyenge, inkább sérülésekkel elbarmolt keret, másrészt az új edzőjük, akár be is válhat.

  7. Fiúk ne feledjétek hogy a nemzetisport mindig MILAN ellenes volt!Nekem az a véleményem ha odakerülünk Barca ellen továbbjutunk,nem verhetetlen csapat mert mi MILAN vagyunk..emlékeztek a 4-o ra?agyonvertük öket orditottam örömömben mikor néztem..és most is megalázzuk öket..Real meg nem lesz ellenfél nem lesz rossz kis csapatunk!Nézd Pirlot én is szerettem de lejárt idö itt nálunk.forog mint a kacsa tengelye körül lelassult eljárt felette idö.Galliáni nem hülye tudják mit csinálnak!nyugi..várjátok ki a végét..

  8. SZALO semmit sem változtál;)

    a Pirlos hozzászólásod nem kicsit ferdítés, azt hogy mit mutatott az elmúlt években azt hiszem a nullával egyenlő, de nyugodtan csinálhatsz egy kimutatást ami gól/gólpassz az elmúlt 2-3 évről és akkor amikor csúcsformában játszott.
    Pontosan annyira volt nélkülözhetetlen, hogy amikor sérült volt remekelt a csapatunk..Itt inkább a neve mintsem a teljesítménye dominál..
    Persze felesleges belemenni egymás meggyőzésébe és azzal sem akarok előjönni, hogy miről vitáztunk 2-3 éve a fórumokon, szintén erősen védelmezted azt a csapatott, pedig ahogy a cikkben is le van írva a BL győzelem után “halálra” volt ítélve az a kezdő..
    jah és mi van CA-val?