Milan-Bologna 1-0 (1-0)

A meccset úgy lehet két részre bontani, ahogyan a szabályok is két részre bontják. Az első félidőben egy támadó szellemű, szépen játszó Milant lehetett látni, jó passzokkal, látványos játékkal. Legalább három gólszerzési lehetőséggel. A második félidőben meg gyakorlatilag alig csináltunk valamit. És amennyiben a Bologna pontot szerez, akkor sem szólhattunk volna egy szót sem. A két szögletükből az egyik simán lehetett volna gól, mert a védelem sehol sem volt. Jók az ilyen meccsek, szeretem az 1:0-kat, mert folyamatos koncentrációt követel meg a csapattól. Ugyanakkor az első félidőben a hülye is láthatta, hogy próbáltunk mi gólt rúgni, de megint csődöt mondtunk a kapu előtt. Pozitívum, hogy a védelem – két kivételtől eltekintve – nagyon magabiztos volt. Az első kapura lövését a Bologna a második félidőben könyvelhette el. Pozitívum az is, hogy relatíve jól mozogtak együtt a csatárok. Nem tetszett azonban, hogy a félpályán néha nagyon könnyen adtunk el labdákat, Abate sok labdát elszórt pl. Látható, hogy a felállt védelmek ellen még mindig nem megy a játék. A kontrák jól mennek, de semmi értelme kontrázni, ha a létszámfölényes helyzeteket nem váltjuk gólra. A jelenlegi tudása a csapatnak arra tökéletes, hogy a kis- vagy a középcsapatok elleni meccseket uralja (ma is uraltuk a meccset, ezt azért szögezzük le), de az erősebb csapatok ellen már bajok lennének. A középpályán nem volt meg a lendület, de néha sikerült azért átjátszani a Bolognát. A meccs egyébként szerintem tükörsima volt az egy gólos siker ellenére is. Ugyanakkor ne feledjük, hogy voltak már meccsek, amelyek ugyanilyen simának tűntek, végül a rosszabbul játszó csapat nyert. (Iskolapélda: MU-Bayern München BL-döntő 1999-ből) Kedélyes játszadozássá silányíthattuk volna a második félidőt, Berettának akár 20 perc is juthatott volna így. Benne volt a meccsben a gálázás lehetősége is, de végül nem szórtuk meg az ellenfelet. A lényeg, hogy a következő 3 meccsen a csapat lesz szíves egy pontot összevakarni.
Abbiati alig találkozott a labdával, volt egy védése, amivel inkább a statisztikáját akarta javítani (Abate eladott labdája után egy kb. 20 méteres balos lövést fogott vetődve). Egyéb dolga nem akadt.
Abate néhányszor jól megindult, de sokkal többször is használhatná a gyorsaságát. A beadások még mindig nem mennek, de lesz rá egy nyara, hogy gyakoroljon… Viszonylag sok labdát elszórt, az egyik a 16-osnál történt, és lövés lett belőle. Egyébként a védői feladatait jól megoldotta, többször is jól tisztázott.
A Nesta-Silva „házaspár” együtt értékelendő. Nem kaptunk gólt, tehát akár lehetne az egekig magasztalni őket, de ma – magukhoz képest – nem voltak annyira kiemelkedőek. Az ellenfél rögzített helyzeteinél elsősorban az ő feladatuk elosztani az embereket. A két említett szögletből az egyik nagyon veszélyes volt, simán lefejelték a védőket. Ezen kívül azonban a szokásos, magas színvonalú játékukat hozták. Tegyük viszont hozzá, hogy a Bologna támadói nem állították őket túl nehéz feladatok elé.
Zambrotta oldalán igen kevés helyzet adódott, Luca többször is jól hozta ki (vagy próbálta kihozni) a labdát. Meccsek óta ugyanazt a „nagysemmit” játssza, de tökéletesen, mert remekül megfogja a bal oldalt. Ma sem csinált semmi látványosat, de tökéletesen látta el a védelmi feladatait.
Ambrosini hozta a szokásos látványtalan játékát, sokat nem tett hozzá a csapat sikeréhez, de megtette, amit kellett. Nem játszott kiemelkedően, de természetesen szidni sem lehet. Jó átlagos meccsen van túl.
Seedorf a korábbi meccsein eléggé magasra tette a mércét, amelyet ma nem sikerült átugrania. Viszonylag jól mozgatta a csapatot, de ma nem nyújtott kiemelkedőt.
Boateng egy nagy helyzettel és egy sárga lappal zárt. Nem ez volt élete meccse, bár majdnem kiharcolt egy büntetőt. Maradjunk annyiban, hogy lett volna bíró, aki megadta volna a 11-est… Mintha bicegett volna, amikor lecserélték, remélem, nincs sérülés. Eléggé szépen aprították a srácot, de jól tűrte. Dolgozott, felért a támadásokhoz, legalább ezt várjuk tőle minden meccsen.
Flamini győztes gólt szerzett egy remek támadás után, egy másik ordító helyzetet meg kihagyott. És persze volt egy merényletkísérlete is a Nemzetközi Űrállomás ellen… Ma nem lehetett rá panasz, a kapu elé általában odaért, nagyon akart bizonyítani. Szerintem ez ma sikerült is.
Cassano az elején eléggé aktív volt, helyzetbe is került, de neki nem csatárként, hanem árnyékékként kellene szerepelnie. A lefordulásos szituáció szerintem megadható büntető volt, sima lerántás. Helyzetbe könnyen kerül – akárcsak Robinho –, de a befejezések újabban nem jönnek össze neki sem. Szidni őt sem lehet, de azért ennél a produkciónál többet várunk tőle.
Robinho ebben az idényben hagyja ki élete összes hátralévő meccsének helyzetét. Legalábbis remélem. Megvan a technikája, megvan a gyorsasága, cselezni is tud, az induló sebessége is átlagon felüli, de az abszurditás teteje, hogy egy brazil csatárt zavar a kapu…
Pirlo beállt, voltak okos passzai, de belőle bőven elég ennyi egy meccsen. Sok ideje nem volt alkotni (20-22 perc), de az túlzás, hogy a beállása érdemben változtatott volna a játékunkon.
Beretta egyáltalán nem volt megilletődött, van spiritusz a srácban, ha egy kicsit erőszakosabb, góllal mutatkozhatott volna be. Reméljük, még kap lehetőséget idén, mert az a pár perc, amit kapott, nem volt rossz.
Yepes a mai meccs érdemi részét letudta azzal, hogy felvette a mezét.
Allegri az emberelőnyben talán bátrabb is lehetett volna, de egy biztos vezetésnél ki az a hülye, aki kockáztatna a helyében, ha lényegtelen a gólkülönbség? Mindenesetre behozhatott volna még egy középpályást, de inkább Berettát választotta. Emberileg azt mondom, ezért csak dicsérni lehet. Nem igazán kellett belenyúlnia a meccsbe, nem volt rákényszerítve. Pirlo becserélése már inkább az eredmény tartását célozta. Jó meccse volt Allegrinek, de nem hiszem, hogy ma elsősorban rajta múlt a sikerünk. Ezt a Bolognát mindenképpen vertük volna.
A csapat teljesítményére egy 10-es skálán egy 7-est tudnék adni. A kiállítás után talán nagyobb is lehetett volna a nyomás, de ez legyen a legnagyobb bajunk.