Balhés játékosok balhés csapata leszünk?

Nincsen könnyű dolga az AC Milan mesterének, Massimiliano Allegrinek a csapat edzésein, hiszen a rossonerók keretében több, kifejezetten balhésnak számító futballista is akad. Mark van Bommelt, Zlatan Ibrahimovicot, Antonio Cassanót és Kevin-Prince Boatenget is nehezen kezelhető játékosnak tartják, akik akár a saját csapattársukkal is képesek konfliktusba kerülni. A balhés arcok közös múltjában is akad példa konfliktusra, Van Bommel például Robinhóval és Ibrahimoviccsal is civakodott a közelmúltban. Az origo írását változtatás nélkül közöljük.

Az AC Milan szerdai, Sampdoria elleni Olasz Kupa-mérkőzésén két új szerzemény is bemutatkozott a csapatban: a napokban leigazolt Urby Emanuelson és Mark van Bommel is a kezdő tizenegy tagja volt.

Előbbi játékos szerződtetése nem számított meglepetésnek, hiszen a klub régóta keresett egy ballábas középpályást, Van Bommel érkezése azonban sokak számára váratlan volt. A Bayerntől szerződtetett futballista agresszív játékstílusa miatt szálkának számít a drukkerek nagy részének szemében, és megvételével alaposan megnőtt a „balhé-faktor” a Milan keretén belül, hiszen az együttesnél több olyan játékos is van, aki kifejezetten problémásnak számít a magatartása miatt.

Csapattársak egymás között

Van Bommel olyan típusú futballistának számít, akit csak egyetlen csapat drukkerei nem gyűlölnek: ahol éppen futballozik. A magát egy interjúban „agresszív vezéregyéniségnek” nevezű játékos posztja szerint védekező középpályás, és azok közül is a legkeményebbek közé tartozik, aki gondolkozás nélkül felvágja az ellenfelet, ha szükségesnek érzi – időnként pedig amolyan nevelő célzattal is odalép, lehetőleg még a mérkőzés elején.

A Milan új szerzeménye nem szokta visszafogni magát a pályán, és ez nem csak szabálytalanságokban nyilvánul meg: 2007-ben a Bayern München színeiben gólt szerzett a Real Madrid ellen a Santiago Bernabéu-stadionban, és egykori Barcelona-játékosként szükségét érezte annak, hogy mutogasson a madridi közönségnek. Egy mérkőzésre szóló eltiltást kapott érte, de ha őszintén megkérdeznénk tőle, valószínűleg azt mondaná: megérte.

Kiválóan ért ahhoz, hogy miként hozza ki az ellenfelet a sodrából, és külön pikáns, hogy a holland válogatott csapatkapitányaként volt már afférja két újdonsült klubtársával is. A világbajnokságon a brazil Robinhóval szólalkozott össze, ősszel pedig a hollandok elleni Eb-selejtezőn Zlatan Ibrahimoviccsal volt kisebb konfliktusa. Mindezek alapján a lesifotósoknak érdemes gyakran ellátogatniuk a Milan edzésére, mert bármikor benne lehet a levegőben egy kis balhé.

Ibrahimovic szeret rugdosódni

Már csak azért is, mert a milánóiaknál több focistáról is elmondható, hogy nem könnyen kezelhető. Ibrahimovic már ebben a szezonban is megmutatta, hogy furcsa humorérzékkel rendelkezik: az egyik tréningen hátba rúgta a gyanútlanul álldogáló, fiatal Rodney Strassert, egy másik edzésen pedig az amerikai védővel, Oguchi Onyewuval verekedett össze.

Ibrahimovic egyébként járatos a tékvandóban, és ezt a jelek szerint szereti gyakran megmutatni, arra is akadt példa, hogy gólöröm gyanánt a labdát a meze alá tévő Robinhót rúgta gyengéden hasba.

A nem éppen szerénységéről híres svéd támadó korábbi csapatainál is hasonlóan viselkedett, bár elsősorban az ellenfelet szokta hergelni vagy cukkolni.

Van Bommelhez hasonlóan a télen érkezett a Milanhoz Antonio Cassano, aki zsenialitása mellett arról híresült el, hogy képtelenség fegyelmezni. Szinte minden csapatánál rendszeresen visszabeszélt az edzőnek, nem tartotta be a belső szabályokat, tiszteletlenül viselkedett a trénerrel vagy éppen a klubelnökkel.

A Sampdoriától is azért kellett távoznia, mert vén bolondnak nevezte a genovaiak első emberét, Riccardo Garronét, és a csapattársairól sem éppen hízelgően beszélt. Cassano a pályán sem szokta visszafogni magát: volt, hogy sírásban tört ki a pályán, máskor hozzávágta a mezét a bíróhoz, és úgy kellett visszafogni, nehogy megverje a játékvezetőt.

Gattuso örülni is agresszíven szokott

Ehhez képest a ghánai középpályás, Kevin-Prince Boateng szinte kispályásnak számít, de azért őt sem kell félteni. A Berlin egyik legrosszabb negyedében felnőtt focista magát előszeretettel szokta „Ghetto Kidnek” nevezni, és a viselkedésén is meglátszik, hogy nem apácák nevelték fel. Rá sem jellemző a szerénység, elmondása szerint közel 160 pár cipője és 20 bőrkabátja van – bár azt állítja, hogy már nem szokott ész nélkül költekezni.

A pályán sem fogja vissza magát: a tavalyi FA-kupa-döntőben összekülönbözött a Chelsea középpályásával, Michael Ballackkal, és két perccel az eset után úgy szállt bele hátulról Ballackba, hogy a német klasszisnak sérülés miatt ki kellett hagynia a vébét. Boateng szerint a dolog nem volt szándékos.

A brazil Robinhóból az ember ki sem nézné, hogy képes keményen odatenni magát, de korábban a Real Madridnál már megmutatta, hogy nem hagyja magát. A csatár a dán rosszfiúval, Thomas Gravesennel akaszkodott össze az egyik tréningen, ami jelzi, hogy őt sem kell félteni.

A kérdés már csak az, hogy a Milan öltözőjében évek óta hangadónak számít Gennaro Gattuso hogyan kezeli, hogy a keretben ennyi, nem akármekkora egóval rendelkező futballista gyűlt össze. Gattusót mindig is kemény, de nem alattomos futballistának tartották, aki a szívét is kiteszi a pályára, és örömét meglehetősen sajátos módon fejezi ki. A 2006-os vébé megnyerését követően edzőjének, Marcello Lippinek gratulált kissé agresszíven,  de Carlo Ancelotti is megkapta a magáét tőle.