Sacchi mester Galliani csodálatos munkáját dicséri

A mai La Gazzetta dello Sportban Arrigo Sacchi írt a Milanról. A 64 éves volt szövetségi kapitány – aki nem mellesleg kétszer is volt a Milan vezetőedzője, s a csapattal bajnoki címet, illetve BEK-, Világkupa- és Európai Szuperkupa győzelmeket ünnepelhetett  (összesen 8 trófeát) – írását Hardy barátunk fordítása alapján tesszük közzé.

A Milan hihetetlen könnyedséggel fektette két vállra a Bresciát, és dominál a bajnokságban. Sokan kérdezik, hogy vajon a scudetto már a Milané-e. Ha Allegri fiai nem omlanak össze, komoly esélyük van, hogy sikeresek legyenek. De hogyan lehetséges az, hogy a piros-feketék ilyen rövid idő alatt ennyire sikeresek legyenek, méghozzá ekkora határozottsággal? És, hogy az ellenfelek elolvadtak, mint a hó a naptól? Az Inter, amely a dicsőségtől duzzad úgy tűnik, elvesztette a magabiztosságot és a kedvet. A kiszámíthatatlan Roma amelynél, mint klubnál problémák vannak, képtelen kiegyensúlyozott lenni. A Juventus, amely úgy tűnik, hogy még nem érett meg arra, hogy nagy sikert érjen el, a játékuk még nem alakult ki és érződik, hogy hiányzik a csapatból egy igazi irányító. És ezen túlmenően a Juventust és az Intert folyamatosan sérülések sújtják.

Ezzel szemben a varázslatos Milan megoldotta minden problémáját. Allegri hihetetlenül ügyes volt, Tassotti segítette őt abban, hogy néhány játékos újra magára találjon, mint pl Abbiati, Nesta, Zambrotta, Gattuso, Seedorf, Inzaghi és Pirlo. Nyáron minden olyan sötétnek tűnt, depressziós volt a hangulat: úgy tűnt, hogy Berlusconi már nem szerelmes a Milanba, és sokan igazságtalanul lemondásra szólították fel. Az átigazolási piac legutolsó napjaiban következett be a fordulópont: Galliani csodálatos munkája után érkezett a fiatal Boateng, aki energiát hozott magával és érkezett Ibrahimovic is, akinek az érkezése lelkesedést adott a szurkolóknak és magabiztosságot a csapatnak. Az agyafúrt Galliani aztán szerződtette Robinhot, és most már mindenki érti, hogy miért volt fontos az ő leigazolása. Allegri nagy lelkesedéssel látott neki a munkának, megmutatván világos elképzeléseit és személyiségét. Maxnak ki kellett bogoznia az összegabalyodott szálakat: volt egy régi csapat olyan játékosokkal, akik nem mindig működtek együtt és nem segítették egymást. Azonban az akarat visszaszerzése, a büszkeség, mindenki elkötelezettsége és Ibra robbanása megkönnyítette a munkáját. Az edző képes volt elnyerni az összes játékos megbecsülését, és a klub megadta neki a szükséges nyugalmat, hogy meghozza a nehéz és nem túl népszerű döntéseit.

Allegri azon munkálkodik, hogy átalakítsa a remek technikai képességű csapatot egy egységes csapattá. Most az egész csapat együtt mozog, ahogy azt a modern foci megköveteli. És talán a Milan az egyetlen olasz csapat, amely nemzetközi szintű mentalitással és szervezettséggel játszik. Mind a 11 játékos részt vesz a játék építésében futással és labdabirtoklással, ritka az ilyen a mi bajnokságunkban. A Milan nem lesz egy Barcelona, azonban harmónia uralkodik a csapatnál és a totális futball kultúrája.

Igyekeznek kezdeményezni és a játékot irányítani. Most elkezdték a letámadásos labdaszerzést is. Jelenleg a piros-feketék nagyon motiváltak, és jobban játszanak az ellenfeleknél: ezek azok az összetevők, amelyek lehetővé teszik a javulást és növelik a siker esélyeit. Megtartván ezeket az értékeket, nehéz lesz elszalasztaniuk a scudettót.