Andrea Pirlo

    0

    Andrea Pirlo Fleróban született 1979. május 19-én.  A Brescia-ban kezdte meg pályafutását, végigjárta ranglétrát, és a ’94-95-ös szezonban be is mutatkozott a nagy csapatban,  egy Reggina elleni meccsen, 15 évesen.  Abban az évben a Brescia kiesett az első osztályból a Serie B-be, majd a következő évben nem jutott neki játéklehetőség a nagy csapatban, a csapat pedig majdnem még egy osztállyal lejjebb süllyedt.  17 évesen Andrea bekerült a csapatba, hogy onnan már ne kerüljön ki, a 96-97-es szezonban már 17 meccsen 2 gólt szerzett, a Brescia pedig megnyerte a Serie B küzdelmeit és feljutott a Serie A-ba.

    A következő szezonban már kirobbanthatatlan volt, 29 meccsen 4 gólt lőtt, tehetségére az Inter edzője Mircea Lucescu figyelt fel és igazolta le az irányítót.  Mégsem sikerült neki a nagy áttörés, bár eleinte még játszott, a klubnál edzőváltások jöttek , kikerült a csapatból, az Inter végül a csúfos nyolcadik helyet szerezte meg a bajnokságban, pedig olyan játékosok alkották a csapatot, mint Ronaldo, Simeone, Roberto Baggio vagy Djorkaeff. Egy évre a Regginához került kölcsönbe, majd a jól sikerült szezon után visszarendelték, de csak négy meccset kapott az őszi szezonban, tavaszra visszakerült nevelőklubjához a Bresciához.

    2001 nyarán 35 milliárd líráért (kb 18 millió euróért) került a városi rivális Milanhoz. Fatih Terim volt az edző, aki nem igazán találta az összhangot a csapattal, az eredmények sem jöttek, és jött Pirlo életében talán a legfontosabb edző, Carlo Ancelotti.  Ancelotti egy teljesen új szerepkört talált ki Andreának, a hátravont irányító szerepkörét, így nem kellett versenyezni a kor egyik legjobb trequartisájával Rui Costával. Pirlo nagyszerűen mozgatta a csapatot, amely végül a negyedik helyre jött fel a bajnokság végére, megszerezve ezzel a Bajnokok Ligája indulási jogot.

    A következő év megmutatta, ez Pirlo igazi posztja. A csapat játékának a ritmusát ő adta, csakúgy, mint a bajnokságban a legtöbb pontos passzt meccsenként átlagosan 90-et(!).  A csapat bronzérmet szerzett,  majd megnyerte a Bajnokok ligáját, az elődöntőben az Intert, a döntőben a Juventust felülmúlva.

    A világklasszis mélységi irányító végül két Bajnokok Ligáját, két bajnoki címet, egy olasz kupa címet és két Európai Szuperkupát nyert a csapattal.

    Ancelotti távozásával a sikerek is elmaradtak, Allegri érkezésével pedig Andrea szépen lassan kiszorult a kezdőcsapatból, helyét Marc van Bommel vette át. 2011 nyarán, szerződése lejártával, nem fogadta el a Milan egy éves szerződésajánlatát, és a harmadik nagy olasz klubhoz a Juventushoz került, és vezére volt a 2012-ben scudettót nyert csapatnak.

    Pirlo tagja volt a 2000-ben Európa-bajnok U21-es válogatottnak, ahol a torna legjobb játékosa címet is megszerezte,  bronzérmet szerzett a 2004-es olimpián és  vezéregyénisége a 2006-os világbajnok válogatottnak, ahol a döntő legjobb játékosának választották. A 2012-es Eb legjobb olasz játékosaként beválasztották a torna álomcsapatába.

     

    Sikerei a Milanban

    2 Bajnokok Ligája
    2 bajnoki cím
    2 UEFA Szuperkupa
    1 Olasz Kupa
    1 Olasz Szuperkupa
    1 klubvilágbajnoki cím

    Sikerei a válogatottban

    • U21-es Európa-bajnok (2000)
    • U21-es Eb bronzérmes (2002)
    • Olimpiai bronzérmes (2004)
    • A VB-döntő legjobb játékosa (2006)
    • Világbajnok (2006)
    • Az olasz U21-es válogatott történetének legeredményesebb játékosa 21 góllal és legtöbbször szereplő futballistája 47 mérkőzéssel
    • Eb ezüstérmes (2012)

     

    Készítette: Siket Zoltán