Véget ért a szeptemberi válogatott szünet és két hét után folytatódik az olasz bajnokság. A Milan szombat este hazai pályán fogadja az újonc Venezia együttesét a Serie A negyedik fordulójában. A piros-feketák az előző fordulóban 2-2-es döntetlent játszottak a Lazióval, míg az újonc Venezia 1-0-ra kikapott a Torinótól. A meccs szombaton 20:45-kor kezdődik és az Aréna4 élőben közvetíti. Forza Milan!
Azért az valahol szomorú, hogy ennyire érdektekenné vált a tegnap esti meccs.. Valahol szomorú, ugyanakkor teljsen érthető is..
Jómagam sokkal nehezebb meccsre számítottam a korábbi eredmények és történésék tudatában, de az az igazság, hogy olyan csapatot vert meg a Milan, aki nem az első osztályba való..
Szereztünk négy gólt, és nem kaptunk egyet sem.. Az utóbb nálam kisebb csodaszámba megy.. Egy huncut fillért nem raktam volna arra, hogy kapott gól nèlkül hoznak le 90 percet a srácok..
Örülni kell a győzelemnek, örülni kell, hogy végre behúztuk a 3 pontot, de azért mindezt a helyén kell kezrlni.. Az igazi erőfelmérő a következő héten lesz.. Talán adott ez a győzelem egy kis önbizalmat a srácoknak, aztán meg látjuk, hogy mi lesz..
Sokkal optimistább nem lettem a győzelem után.
Ez az első félidő rendben volt (második félidőre rápihentünk, ami valahol érthető is), hozta azt a csapat ami elvárható volt, gólok számában felül is teljesített. Jöhet az a 2 mérkőzés ami igazán beárazza majd a csapatot.
Szerintem senkit nem szabad, hogy elaltasson az eredmény. A velenceieknek az első 15 percben volt jó pár kísérlete és veszélyes beadása. A védekezés (főleg a jobb oldalunkon) hagyott maga után kívánni valót. A Theao páros szerencsére motiváltan lépett pályára és fizikálisan is jobbnak tűntek, mint az elmúlt meccseken. Ez el is döntötte a meccset nagyjából. Külön kiemelném Theo-t is, aki rengeteg segített be középre, főleg Pavlovicnak. A szerb most nem tűnt olyan sziklaszilárdnak, főleg helyezkedésben. A francia viszont nagyon figyelt, hogy ne legyen ott gond, ezért a csapatszellemért meg kell emelni a kalapot. Az RLC-Reijnders helycsere is ült. Az angol tőle szokatlan módon keményen beleállt a párharcokba, míg a holland láthatóan nagyon élvezte a szabadabb szerepkört. Fofana egyelőre nekem eléggé idegen test ott a középpályán. Összességében nem lehetünk elégedetlenek. Egy kiesőjelölt csapatot így kell agyonverni. A pihi is megvolt a 2. félidőben szerencsére. Remélhetőleg ez azért ad egy adag önbizalmat a játékosoknak, hiszen a neheze most jön.
Megoldódtak a gondok? Korántsem. Szétszórt, helyenként elég ötletszerűek a csapatszintű mozgások, az újak nem nagyon találják még a helyüket, viszont a mentalitással nem volt gond. Akaratot és koncentrációt láttam mindenkin és ebbe érdemes belekapaszkodni. Ja és örüljünk a 3 pontnak is.
Ha talán nem is érdektelen, de kontextusba helyezés nélkül értelmezhetetlen volt ez a tegnapi meccs. Vagyis a következő napok, hetek mondják majd meg, hogyan kell értelmezni a tegnapi mészárlást. A Venezia a liga leggyengébb csapata, abszolút nem ide való, a kerete hihetetlenül rossz még a kiesőjelölt csapatok szintjén is. Mondanám, hogy ezért kár feljutni, de nem akarom bántani őket, főleg hogy amúgy nekem még rokonszenvesek is. De ettől még ami tény, az tény. Az meg a másik, hogy kb. kottázható volt ez a forgatókönyv tegnapra. 2 hete szénné alázzák szerencsétlen srácokat, a közértes néni is elmondta a sajtóban, hogy mennyire szarok, ilyen lélektani helyzetben rendre az szokott történni, hogy az amúgy erősebb csapat minden dühével földbe tipor egy védtelenebb ellenfelet, hogy aztán a jövő héten ott folytassa, ahol előtte abbahagyta....
Ugyanez volt az Ancelotti éra hanyatló végső éveiben. A már erősen motivációs gondokkal küzdő csapat sorra szállította a rossz teljesítményeket, eredményeket, majd néhány ilyen között megrázták magukat a nagy öregek (amikor már elegük volt az ekézésből), és bárkit aki szembejött rommá vertek 3-5 góllal akár. De ezt a teljesítményt már nem tudták tartósítani, nem is volt kedvük hozzá, de ha éppen igen, akkor szinte még bárkit meg tudtak verni jobb napjaikon. Nem véletlenül érezte Ancelotti is, hogy elfáradt a kapcsolat.
Ennek a keretnek sem a képességeivel van gond alapvetően. De csak ritkán akarnak igazán a játékosok, nem motivált egy jelentős részük, a többi meg azt se tudja, mit kéne tennie a pályán, nincs felépített játék, bejáratott taktikai elemek, transzparens játékfelfogás, semmi. Van egy viszonylag sok elég jó képességű játékos, vegyes motivációkkal, háttérrel, és oda vannak dobva a pályára. Ennyi ma a Milan. Azt éppen attól függően, hogy milyen lábbal keltek fel, ki szólt be nekik Twitteren, vagy hogy állnak a csilagjaik, kihoznak magukból 20% és 90% közötti akármit. Random.
Amíg ez nem változik - és szerintem az okok ismertek - addig ez nem lesz egy győztes, sikeres csapat. Részeredmények lesznek, kellemes esték lesznek, reménykedés is, de trófeák, vagy legalább annak igazán közelébe jutása az soha. Maximum egy olasz szuperkupa. Nem is hibáztatok senkit, ha ezért nem tud szívből lelkesedni, mert nem vele van a baj.