@tupi Én abszolút elfogadom a véleményed. Azzal ugyan nem értek egyet, hogy a Leverkusenek jobb kerete, jobb egyéni képességű játékosai lennének. Jobban vannak használva, jobbak taktikailag, de ez csak azt mutatja, hogy jelenleg jobb szakmai munka zajlik Leverkusenben, mint egy ekkora múlttal rendelkező csapatnál, mint a Milan. Ez pedig szomorú. A Leverkusen anyagi lehetőségei egyáltalán nem haladják meg a Milanét, az pedig, hogy ugyanannyiból vagy inkább sokkal kevesebből jobbat főznek, mint a Milan, nekem nem nyújt vigaszt, neked lehet, hogy igen, ezt nem tudom.
Ilyen formában valóban az elkeseredettség szól belőlem, hogy egyre szaporodnak az olyan csapatok, amely sokkal kisebb múlttal, lehetőségekkel sokkal tetszetősebb, tökösebb, akár eredményesebb futballt tudnak elérni. Legyen az a Leverkusen, az Aston Villa, az Atalanta, de egyiket sem vádolhatjuk azzal, hogy felveti őket a pénz, mégsem mennek le kutyába egy-egy nagyobb nevű ellenfél előtt sem. A Milan bántóan rosszul gazdálkodik a forrásaival, sokszor nem hoz megfelelő szakmai döntéseket, a játékosai nem feltétlenül érzik át a súlyát annak a meznek, amit hordanak. Ez elég elkeserítő, nemde?
A Leverkusen egy szempontból van magasabb polcon: jobb szakmai munkát végeznek, és jobban akarják a sikert, bátrabbak és céltudatosabbak. De szerintem ne keverjük össze ezt azzal, ahogy a City, Real Madrid, Bayern, stb. van felettünk egy polccal. A Milannak minden esélye meglenne olyan munkát végezni, mint a Bayer, csak épp nem teszik.
A megelégedés, megalkuvás helyett őszintén szembe kéne nézni azzal, hogy a Milannak miért kell beérni ezzel a szereppel még olyan klubokkal szemben is, amellyel szemben nem csak történelmileg, de még a jelenben is legalább annyi erőforrással és lehetőséggel rendelkezik. Ilyen alárendelt szerepet én nem fogadok el 60 percen át, maximum néhány csapattal szemben. Kikapni ki lehet, de nem úgy, hogy egy csapat eleve lemond a győzelem esélyéről is.
@anselmo Egyetértek, én sem írtam, hogy egyénileg jobb a kerete, hanem hogy Alonso egy nagyon jó rendszert talált ki ott és passzol az egész csapatnak. Viszont tartom továbbra is, hogy nem fogják tudni sokáig fenntartani. Lehet nem szerencsésen fogalmaztam korábban, de abszolút arra gondoltam a magasabb polccal, mint amit Te is leírtál, taktikai és szakmai oldal.
Az utolsó 3 bekezdésedre pontosan te szoktad itt a legtöbbet (jogosan) hangoztatni mi a probléma. A fejétől bűzlik a hal. Nekik ez tökéletesen elég ami volt/van. Nem látni bennük azokat az ambíciókat, amiket elvárnánk. Folyamatosan azt lehet olvasni, hogy gazdaságilag rendbe hozták a klubot, azonban emellett lassan elhalad mellettünk a foci világa. Az edző váltásnál is inkább úgy gondolom anyagi érdekek domináltak, nem szakmai.
Az utolsó mondatod pedig az első félidőben volt a legfájóbb. Mind a játékosok, mind az edzőn ez látszott. Így teljes mértékben megértem és osztom a csalódottságodat. Utóbbi években ez a nagyobb meccseken visszatérő jelenség sajnos.
@tupi Azt elfogadtam, hogy a dicső és domináns Berlusconi érának vége. Új alapok vannak, ezt be kell látni. De egészen más az valóban, hogy bizonyos körökkel már nem tudod felvenni a versenyt, mint az, hogy más egyszerűen csak jobban akarja, ügyesebb, bátrabb. Számomra a Milan mérhetetlenül kishitű, defetista, a győzelemről eleve lemondó mentálitása a hatalmas csalódás, nem a végeredmény. Ilyen klubot ugyanis én nem akarok támogatni. Amely a Leccéket, Veneziákat, Empolikat fölényesen felkockázza, aztán a valamire való csapatok ellen meg fülét-farkát behúzva szűköl és elbújik a takaró alá. Félreértés ne essék itt se, nagyon jó, ha a kicsiket magabiztosan verjük, de ha ez csupán azt szolgálja, hogy palástolja az önbizalomvesztést és gyávaságunkat, akkor ez nem nagyobb hőstett, mint az asszonyverés.
Én tegnap egy gyáva és rémült Milant láttam. Amely csak akkor kezdett el bármit is csinálni, amikor nem volt vesztenivalója, és az ellenfél is hagyta kicsit. Ez hol fejlődés? Az Inter ellen is bejött a minden mindegy alapon játszott meccskép, de miért kell ennek így lennie? Elfogadom, ha kikapunk, de méltó körülmények között, hittel, akarattal. Ez nem ilyen volt tegnap.
Én csupa olyan dolgot kérek számon a klubon, amelyet nem pénzért kell megvásárolni. Ahogy a Leverkusen, az Atalanta, a Dortmund sem pénzért veszi meg. Nem kérek lehetetlent, vagy nem elérhető dolgokat. Bátor, elkötelezett játékosokat, kreatív és bevállalós játékot, odaforduló és módszeres vezetőséget. De ezeket egyfolytában úgy állítják be, mintha én az olajmilliárodokat követelném, és ebből van elegem kissé.
Jól mondja amúgy a vezetőség, hogy önmagában pénzért nem lehet sikert venni. Csak azt nem veszik észre, hogy a felfogásuk mégis olyan, hogy majd hozunk 8 játékost minden nyáron (persze azt olcsón), betolunk egy kis cash-t, aztán jöhetnek a sikerek. És éppen a tudatos klubépítés azon elemeit hanyagolják el a legjobban, aminek a kecsegtető sikerét propagálják. Mintha a testmozgás előnyös oldalait hirdetném szemináriumokon, aztán még a WC-re is autóval járok ki. Ennél nagyobb kreténség nem nagyon van.
Tegnapi mérkőzés egy jelenetéhez visszakanyarodva, Mi történik akkor ha egy ilyen arcba ütéses eset után (amikor a bíró mit tegnap, semmilyen szankciót nem képvisel) A csapat kollektív “tüntet”, pl Nem hajlandó folytatni a játékot vagy levonul a kis padhoz-ezzel esetleg kikényszerítve egy videós visszanézést?!
@rossoneri1978 Gyanítom a bíró lefújja a meccset és 3-0 az ellenfélnek. Amúgy mit értek volna el vele? A bíró azért nem nekünk fújt ezt az esetet leszámítva sem, a videóbíró meg nem látta pirosnak az esetet (hiszen akkor eleve kihívta volna a bírót). Szóval mi értelme lenne egy ilyennek? Akár ha ezután folytatódik a mérkőzés, akár a kövi meccsen egy másik bíró "visszaadja" ezt annak a csapatnak, aki sokat ugrál a bírói ítéletek ellen.
Az én szememben ez a tegnapi meccs nagyon nem volt rendben. A bekapott gólig olyan volt a meccs képe, mintha a Leverkusen a német kupában egy harmad- vagy negyedosztályú kiscsapat ellen játszana. Szó szerint momentumunk nem volt. Értem én, hogy jobbak, és beállunk kontrázni, de akkor azt építsük már fel valahogy, mert itt minden volt csak kontratámadás nem. Egyébként szvsz szó sem volt arról, hogy mi kontrázni akarnánk, egyszerűen ennyit engedtek nekünk a németek.
Igazából nem is értem, hogy a gól után miért álltak vissza. Na ott már egy ki-ki meccs alakult ki, ahol lehetett volna keresnivalónk. Azt viszont óriási (ön)tagadásnak tartom, ha valaki úgy gondolja/azt látta, hogy mi ráerőltettük az akaratunkat a Bayer-re.
Nagyon egyet tudok éretni Anselmo-val, miszerint egy AC Milannak, mint klubnak/csapatnak vagy éppen egy Milan-szurkolónak ne férjen már bele az, ha kikap a csapat. Persze, nem lehet minden meccset megnyerni, illetve nem is vagyunk olyan ütőképesek, hogy elvárás lehessen. De az számomra kiveri a biztosítékot, ha valaki meg tud elégedni egy szoros vereséggel.
Egyelőre semmit nem látni fonsecából! Csupán annyit hogy megtalálta kiket kell felküldeni a pályára, hogy a legtöbb esélyünk legyen és hogy ne szétszóródva legyenek a pályán, hanem tömören. A többit a fiúk oldják meg így vagy úgy. Ennyit tudott kihozni a csapatból 3 hónap alatt.