Itt az igazi, teljes Maldini-interjú!

Az elmúlt napokban sok fordítás, ferdítés, rövidítés, értelmezés látott napvilágot Paolo Maldininek a Gazetta dello Sportban a héten megjelent interjúja kapcsán. Az alábbiakban a teljes írást közöljük. 

Komoly érzelmek gyötrik a fizikai fájdalom mellett. Paolo Maldiniről most került le a mankó és még küzd a járással, ugyanis porcsérülést szenvedett az egyik jótékonysági meccsen. „Csak 3 perce játszottam, aztán bumm. Nem volt kemény meccs, csak hiányzott az terhelés.” 
Ráadásul ott van még a Milan is, akit napról napra jobban szeret.

Paolo,  láttad a Parma elleni meccset?
– Igen, és az Atletico ellenit is, meg úgy nagyjából az összeset az utóbbi két évből. Csalódottság és harag kavarodik most bennem, nem is az eredmény miatt, hanem inkább azért, mert lerombolják annak a csapatnak a képét, amit az elmúlt 10 évben felépítettünk. Nagyon szomorú vagyok emiatt. A Milan mindig a trófeák kegyeltje volt, a játékosok pedig csapatként tartottak össze. Nagyon is jól tudom, hogy mennyi munka volt egy-egy trófea mögött és ez az, amivel ilyen szép történelmet írtunk. Most pedig mindent lerombolnak és emiatt nagyon mérges vagyok. 

Mikor kezdődött ez a szituáció?
– Akkor, amikor elköszöntek a győztes típusú játékosoktól. Hiszem, hogy a siker az ilyen embereken múlik. A Milannál rengeteg ilyen játékos volt az elmúlt 25 évben, de jelenleg hány dolgozik a klubnál? Nem sokan… Filippo Galli, aki az utánpótlás igazgatója, aztán Mauro Tassotti, aki szerintem szintén távozni fog a szezon végén. Ha ez tényleg megtörténik, akkor az újabb nagy kár lesz a klubra nézve. A történelmünk egy darabját veszítenénk el. Remélem nem fog bekövetkezni. A Bayern Münchennél és a Real Madridnál a korábbi játékosaik dolgoznak a vezetőségben. Ez az első nagy problémám. A Juventus is megértette ezt és átalakult olyan olaszokból álló klubbá, akik tudják, hogy kell elérni a sikereket.

„Hazabeszélésnek” tűnnek a szavaid.
– Tudom, de a véleményem nem az. Sokan azt hihetik, hogy beleköpök abba a tányérba, amiből korábban ettem, de ez nem így van. Szenvedek, amikor meglátom a mostani Milant ilyen körülmények között. Van két gyermekem, akik a csapat utánpótlásában játszanak, az egyik a Bresciánál van kölcsönben. Még mindig részese vagyok tehát a klubnak.

Barbara Berlusconi és a szurkolók is rámutattak arra, hogy a Milan rosszul költekezik. Így van?
– A klubnak be kell vallania, hogy más céljai vannak, nem tudják felvenni a versenyt a Juventusszal, vagy a Top 10-es csapatokkal. Egyáltalán nincs projekt a klubnál, csak a jelen számít és nem a jövő. Olyan játékosokat kell igazolni, akik beleillenek a tervekbe, nem pedig csak ingyen igazolható játékosokat. Persze, lehetnek jó játékosok ingyen is, de ez nem mindig történik meg. A Milannál strukturális problémák vannak.

Kérlek magyarázd ezt meg.
– A Milannak sok alkalmazottja van, de egyik sem a legjobb a sportot tekintve. Galliani egy remek menedzser, de nem tudja megérteni a játékosokat. Mindent ő kezel, ami lehetetlen, nem tud mindent irányítani. Minden egyes szektorban tudás és tapasztalat kell. Braidának volt ebben kulcsszerepe az utóbbi években. De mondhatnám Leonardót is, aki segített abban a döntésben, hogy a játékos alkalmas-e a Milan számára vagy nem. Emlékszem, Leonardo mindenképpen engem akart sportigazgatónak, mire Gallianinak az volt a válasza, hogy ez a poszt a Milannál már nem létezik. Ez nem igaz. Ha több emberrel veszed magad körbe, akkor ők segítenek minimalizálni a te hibáidat. Tökéletes példa erre Pirlo. Ha az edző odajön hozzád és azt mondja, hogy: ‘Pirlo egy kiégett játékos, nincs szükségem már rá’, akkor kell lennie valakinek a klubnál aki azt mondja, hogy: ‘Ez nem igaz, Pirlo a klub fontos játékosa, maradnia kell.’ Talán nem tettünk volna ekkora szívességet a Juventusnak… Egy másik példa: jelenleg a Milan nem engedhet meg magának játékosfigyelő rendszert. Mielőtt kiválasztanád a legjobbat, meg kell nézni, hogy beleillik-e a Milanba az adott játékos. 

Azonban Galliani így is learatott pár gyümölcsöt.
– Igen, de a siker nem egy emberen múlik.  A különbség az, hogy korábban a Milannál egy nagyon erős mag alakult ki, akik tudták kezelni az öltözőt. Sokan azt hiszik, hogy akkor is csak Galliani volt, azonban sok hatalmas tudású ember összedolgozása többet számított, mint Berlusconi befektetései. Az ilyen győztes mentalitású játékosok elengedésével összedőlt minden.

Galliani menjen vagy maradjon?
– Ezt nem nekem kell eldöntenem, viszont amikor „mindenhatónak” érzed magad nem lesz tiszta a számodra, hogy az eredmények valójában a többiek segítségének is köszönhetőek. Ahhoz, hogy nyerj, ötlet, dizájn és hozzáállás kell. Viszont a Milannál jelenleg csak hozzáállás van, ami nem elég. 

Barbara képes lenne vezetni a Milant?
– Nem tudom. Azon múlik, hogy kik veszik körbe. De nem hinném, hogy ért a futballhoz, vagy a játékosokhoz. 

Hónapokkal ezelőtt volt szó arról, hogy szerepet kapsz a vezetésben. Milyen közel volt a megállapodás és miért nem lett belőle semmi?
– Kétszer beszéltem Barbarával. Miután két divízió lett a klubnál, én lettem volna Galliani utódja a technikai részen, de azóta senkiről sem hallottam. Barbara azt szerette volna, hogy közvetítsem azt, amiről eddig beszéltünk. Készen álltam arra, hogy szerepet vállaljak, de azóta sincs folytatása a dolognak.

Seedorfnak van Rossoneri múltja. Ő a megfelelő edző jelenleg?
– Nincs tapasztalata, viszont remek személyiség, de jelenleg még Guardiola sem tudna semmit tenni. Nem hibáztatom Clarence-t. Hiányoznak a konkrét célok. Talán a szezon végén elérhetőbb lett volna egy konzervatívabb edző, akivel lehetett volna egy jó bajnoki start. Azonban így fennáll annak a kockázata, hogy megégeti magát.

Helyes döntés volt Allegri menesztése?
– A bajnoki helyezés rossz volt, de sosem hittem abban, hogy edzőváltás a szezon közepén javulást tudna hozni a szezonra nézve.

Inzaghi életképes alternatíva lehet a jövőre nézve?
– Több, mint két éve az utánpótlással foglalkozik. A kezdő edzőket erősen támogatni kell, hogy ne égessék meg magukat. Sacchi és Capello is kezdők voltak, az ő példájuk lehet a minta.

Rossz a mostani helyezése a csapatnak?
– A ranglista szépen megmutatja a mostani szolgáltatások minőségét.

Beszélnek arról is, hogy kettévált az öltöző. Hallottál erről valamit a régi játszótársaktól?
– Nem, nem beszéltem senkivel, úgy gondolom, hogy ezek csak pletykák, azonban ilyen helyzetekben különös dolgokat él meg az ember. Van egy csoport, akit kritizálnak, ettől szorongani fogsz, ami pedig kihat a teljesítményre, de persze vannak olyan játékosok is, akik ezt ennyire nem érzik, ugyanis tudják, hogy kezeljék ezt és hogy lépjenek tovább. Itt is látszik, hogy a játékos feje mennyire döntő.

1996-ban és 1998-ban 11. és 10. hely jött össze majd 1999-ben megnyertétek a bajnokságot. Látsz valami hasonlóságot?
– Ez a Milan messze van ettől. Ahhoz, hogy újjá legyen építve a klub rengeteg befektetés kell. Akkor elég volt egy kis belenyúlás a keretbe. Amikor 2007-ben megnyertük a BL-t ezt mondtam Gallianinak: „Nem hiszem, hogy mi vagyunk a legjobbak Európában, nem ám.” Már akkor rájöttem arra, hogy újjáépítés nélkül zuhanni kezdünk. Az volt az első lépés, a végső csapás pedig Ibrahimovic és Thiago Silva eladása.

Mennyi ideig fog tartani, amíg újra versenyképes Milant láthatunk?
– A céljaikon múlik. Nem hiszem, hogy a szurkolók csak is győztes Milanra kíváncsiak. Egy konkrét projektet szeretnének látni.