Furlani a klubról, a munkájáról és a piacról

A Milan vezérigazgatója, Giorgio Furlani részletesen beszélt a klubhoz vezető útjáról, az Elliott-korszakról, a RedBird törekvéseiről és az átigazolási politikáról is a Harvard Egyetem Business School által közzétett elemzés keretein belül. Az olasz igazgató azt is elárulta, hogy halálos fenyegetéseket kapott Sandro Tonali tavaly nyári eladása után.

„Nagyon szép emlékeim vannak arról, hogy édesapámmal együtt a stadionban voltam. Mielőtt 2007 májusában elvégeztem a Harvard Egyetem Business Schoolt, Dél-Amerikába utaztam néhány osztálytársammal. Aznap a Milan a Bajnokok Ligája-döntőben játszott a Liverpool ellen, így a chilei Atacama-sivatag közepén mindent megtettem annak érdekében, hogy találjak egy televíziót, amin nézhetem a mérkőzést. Ez volt a Milan eddigi utolsó Bajnokok Ligája-győzelme.” – nyilatkozta Furlani.

YONGHONG LIRŐL
„Soha nem gondoltam úgy a sportra, mint egy karrierútra. Pénzügyi állások után néztem és elemzői munkát kaptam a Silver Point Capital vállalatnál, majd később az Apollo Managementnél. 2010-ben az Elliotthoz kerültem, ahol befektetési elemzőként részvényekkel, magánbefektetésekkel és ingatlanokkal foglalkoztam. A felfogás az volt, hogy mindenféle befektetési ötletet fel tudtunk vetni a cégnél és ha jó lehetőségnek tűnt, akkor megnéztük. 2017 elején felhívott egy ügyvéd, aki megkérdezte tőlem: »Gondoltál már arra valaha, hogy befektessetek az AC Milanba?« Emlékszem, hogy akkoriban azt gondoltam, hogy a futballcsapatok állandóan pénzt veszítenek. Ezért valami olyasmit válaszoltam: »Elment a esze? Miért tennék ilyet?« Aztán egyre több információt tudtam meg és az ügyvéd elmagyarázta, hogy Yonghong Li beleegyezett abba, hogy 740 millió euróért megvásárolja a Milant, de 300 millió euró hiányzik és elveszíti a 200 millió eurós letétet, ha három héten belül nem tudja előteremteni a maradék pénzösszeget. Arra gondoltam, hogy ez egy olyan helyzet, amellyel jó befektetési hozamot érhetünk el, függetlenül attól, hogy milyen vállalkozásról van szó, ezért úgy döntöttem, hogy részletesebben is megvizsgálom. Miután bemutattuk az ötletet Paul és Gordon Singernek, majd zöld utat kaptunk tőlük, megkérdeztük Yonghong Litől, hogy mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy visszafizesse a hitelt. Három évet javasoltunk neki, de Yonghong Li biztosított minket arról, hogy megvan a pénz, de Kínában ragadt, így 18 hónap bőven elegendő lenne számára. 2018 júliusára Yonghong Li teljesen felhagyott azzal, hogy pénzt fektessen a klubba. Miután nem fizette vissza a kölcsönt, az Elliott átvette a Milant. Ha azt mondanám, hogy akkoriban a klubot rosszul vezették, akkor megsérteném a rosszul irányított vállalatokat, ugyanis a Milan egyáltalán nem volt menedzselve. Az Elliottnak soha nem állt szándékában egy futballklubot működtetni és ez egy egészen más befektetés volt, mint a többi. Gyorsan ki kellett találnunk, hogy mi a legjobb út, amit követhetünk.”

AZ ELLIOTT POLITIKÁJÁRÓL
„Az Elliott számára az volt a prioritás, hogy újjáépítse a csapatot és ne veszítsen több pénzt. Ezzel szemben a RedBird számára a csapat fejlesztése a legfontosabb az üzlet előremozdítása céljából. És míg az Elliott számára a hangsúly elsősorban a sportrészlegen volt, most a hangsúly egyenlő arányban oszlik meg a sport és az üzlet többi része között. A célunk az volt, hogy megállítsuk a veszteségeket és a lehetőségeinkhez mérten mozogjunk. Először is a pályán nyújtott teljesítmény javítására kellett összpontosítanunk, mert tudtuk, hogy ha nem nyerünk mérkőzéseket, akkor a szurkolók nem fognak eljönni a stadionba és nem érjük el az európai kupaporondon való szereplésből származó bevételeket. A Serie A-ban az első négy helyezéssel be lehet jutni a Bajnokok Ligájába, ami a bevételek szempontjából rendkívül jövedelmező. Másodszor: bármennyire is fontos a sportsiker, rájöttünk arra, hogy nem kell mindig mindenáron a sikerre törekednünk, mert a siker hajszolása során felmerülő pluszköltségek pénzügyileg megölhetnek. Akkoriban több mérkőzést kellett nyernünk és úgy, hogy kevesebbet fizetünk a játékosoknak. A csapatunk egyszerűen túlságosan drága volt. Harmadszor: be kellett fektetnünk a kereskedelmi részlegbe. Felismertük azt, hogy ha a pályán elért eredmények javulni kezdenek, akkor a szponzorációkon és más kereskedelmi megállapodásokon keresztül ebből bevételhez tudunk jutnunk. Újraépítettük a vezetőségi csapatot Gazidis körül.”

AZ ELLIOTT EREDMÉNYEIRŐL
„A csapat hét év után a 2020/21-es szezonban kiharcolta a Bajnokok Ligája-indulást és 2022 májusában a szezon utolsó mérkőzésén megnyertük a Scudettót. A bajnoki cím megnyerése után ünneplés volt a városban és két emeletes busz indult a játékosokkal és a stábbal a Casa Milantól a város szívében lévő Dóm térre. Ez az út általában 10 percig tart, de ebben az esetben 7 órát vett igénybe. Több 100 ezer ember özönlött az utcára, hogy velünk együtt ünnepeljenek.”

A TULAJDONOSVÁLTÁSRÓL
„Több fél is kopogtatott az ajtón. Nem volt titok, hogy az Elliott megfelelő áron szerette volna eladni a részesedését. Végül Cardinale volt a legérdeklődőbb és legkészségesebb vevő.”

A VEZÉRIGAZGATÓI MUNKÁJÁRÓL
„2021 nyarán az Elliott felkért, hogy ideiglenesen helyettesítsem Gazidist, amikor megbetegedett. Így amíg Gazidis kórházban volt, én segítettem a klub mindennapi működésében. Amikor Cardinale átvette a klubot, azonnal elmentem hozzá és tudattam vele, hogy maradni szeretnék. Elmondtam neki, hogy van tapasztalatom a klubnál, tudom, hogyan tudjuk a dolgokat megváltoztatni és biztosítani tudom a folytonosságot. Arra is rávilágítottam, hogy idézőjelben az ő gondolkodásmódját örököltem, de arra is, hogy olasz vagyok és Milan-szurkoló. Az egyetlen dolog, ami hiányzott belőlem, az a vezérigazgatói tapasztalat, akár a sportban, akár más területen. Nem rendelkeztem ezekkel a követelményekkel. Gerry úgy döntött, hogy ad nekem egy esélyt. Azok az emberek, akik a futballklubok vezetésében a csúcsra jutnak, jellemzően a sportoldalról érkeznek és futballszakértők. Egy bizonyos ponton szünetet tartanak, majd mondjuk sportigazgatóvá válnak és a játékosok megvásárlásáért felelnek. Ha ez jól megy, akkor idővel nagyobb felelősséget kaphatnak és lépésről lépésre vezérigazgatóvá válhatnak, de ők általában nem rendelkeznek üzleti háttérrel és üzleti tapasztalattal. Nyilvánvalóan nekem egészen más a profilom.”

A CARDINALÉVAL VALÓ KÖZÖS MUNKÁRÓL
„Azt tanultam a Gerryvel való közös munka során, hogy annál jobb, minél több kapcsolattartási pontunk van, még akkor is, ha ezek rövidek. Minden egyes nap beszélgetünk egymással, még akkor is, ha nincs semmi különös mondanivalónk egymásnak. Aztán amikor eljön Milánóba, ami körülbelül 6 hetente szokott megtörténni, akkor 1-2 rendkívül intenzív napot töltünk együtt a vezetőség tagjaival és más személyekkel, legyen szó akár Milánó polgármesteréről vagy arról, aki segít nekünk az új stadion megépítésében.”

ZLATAN IBRAHIMOVICRÓL
„Külföldön játszott az FC Barcelonában, a Paris Saint-Germainben, és a Manchester Unitedben is, míg Olaszországban a Juventusban, az Interben és kétszer nálunk a Milanban. Ő egy nagyszerű csapatjátékos és együtt akar dolgozni velünk.”

PAOLO MALDINIRŐL
„Történelmi döntés volt Maldini elengedése mindazért, amit ő a klubnak jelentett és a tekintélye miatt is. Meg akartuk valósítani azt a víziót, ami Cardinale alkotott a klubról, ezért változtatnunk kellett és előre kellett lépnünk.”

A MUNKÁJÁRÓL
„Nagyon magabiztos vagyok az üzleti dolgokban, de sokkal kevésbé az emberi oldalon. Az Elliottnál betöltött pozícióm idejében egy kis létszámú csapattal dolgoztam együtt. Nagyon világos volt, hogy mit kellett tennünk, mindenki motivált és önvezérelt volt. Mindenki kiváló iskolában végzett és olyan vállalatoknál dolgozott, mint a KKR vagy a Morgan Stanley. Teljesen más, amikor egy olyan szervezetet vezetsz, amelyben több száz ember van, akik a legkülönfélébb háttérrel és különböző szerepkörökben dolgoznak a bolti eladótól kezdve a marketing igazgatóig. Nem mondom azt, hogy megijeszt ez a kihívás, de egyértelműen látom a hiányosságaimat az oktatásomban és még mindig nem vagyok biztos abban, hogy jó vagyok-e ilyen típusú vezetőnek.”

A MÉDIA ÁLTAL GYAKOROLT NYOMÁSRÓL
„Tisztában voltam azzal, hogy a média és a szurkolók a klubunkról beszélnek, de megértettem, hogy nem lehet elkerülni azt, amit a televízióban mondanak vagy az újságokban írnak. A rosszabb napokon ez tényleg arcon üt, mint amikor halálos fenyegetéseket kaptam, miután eladtuk Tonalit, az egyik legjobb játékosunkat. Akkor eszembe jutott, hogy ezeket a dolgokat nem tanítják a Harvardon.”

AZ ÁTIGAZOLÁSI POLITIKÁRÓL
„Egy játékos eladása 70 millió euróért nagy üzlet, különösen egy 400 millió eurós éves bevételt generáló üzletág kontextusában. De ha fogjuk ezt a pénzt és újra befektetjük mondjuk négy játékos megvásárlásába, akik egyenként 20 millió euróba kerülnek és mindegyikükről kiderül, hogy rossz játékosok, akkor gyorsan veszítenek az értékükből és nem fogjuk tudni újra eladni őket. A csapat pénzügyileg történő menedzselése rendkívül fontos. Néha csak azon múlik, hogyan alakítjuk ki a szerződéseket. Egy 50 millió eurós áron és kedvezőtlen szerződéssel megvásárolt rossz játékos egy év után nulla eurót érhet, de egy gyengébb játékos a megfelelő szerződéssel még mindig érhet 30 millió eurót a piacon.”

A KLUB BEVÉTELEINEK NÖVELÉSÉRŐL
„Ehhez a sporteredményekre kell koncentrálnunk. A sportsiker bevételekhez vezet, a bevételek pedig támogatják a sportsiker elérését. Ez egy körforgás.”

A JÖVŐBELI TERVEKRŐL
„Olyan szervezetet szeretnénk tovább építeni, amely készen áll arra, hogy a pályán elért sikereinket a pályán kívüli üzleti tevékenységünkkel kamatoztassa. Még mindig túlságosan függünk az első aspektustól, de nagy lépéseket tettünk annak érdekében, hogy mérsékeljük a veszteség kockázatát és még mindig sok tennivalónk van. A Milan a RedBird legnagyobb befektetése a befektetett tőkét tekintve és valószínűleg a leghangosabb is a médiában, ezért megértem, hogy fejlődnünk kell. Azt akarjuk, hogy a Milan sikeres legyen, valamint a Serie A és az egész ökoszisztéma sikeres legyen.”

A REDBIRDBEN REJLŐ POTENCIÁLRÓL
„A sport, a média és a szórakoztatóipar világában Gerry mindenkit ismer és bárkit fel tud hívni. A RedBirddel az emberek és a vállalatok sokkal szélesebb köréhez férhetünk hozzá ahhoz képest, mint amikor a klub még az Elliott tulajdonában volt. A RedBird jobban összpontosít az üzleti oldal fejlesztésére.”

A SZEREPÉRŐL
„Továbbra is én akarok tárgyalni az üzletekről, még mindig egy kicsit üzletmániás vagyok és nem hiszem, hogy bárki elvárhatja tőlem azt, hogy teljesen átálljak erről a vezérigazgatói időm alatt. Amikor megkaptam a lehetőséget a Milantól, feltettem magamnak egy kérdést, hogy vajon mit bánnék meg a halálos ágyamon… Hogy nem éltem azzal a lehetőséggel, hogy azt a klubot vezethetem, amelynek gyerekkorom óta szurkolok vagy azt, hogy belevágtam? Még azokban az időkben is, amikor a fő riválisunk hazai pályán megnyeri ellenünk a Scudettót és amikor halálos fenyegetéseket kapok, mindezek ellenére ugyanazt a döntést hoznám meg.”