A Milan Futuro három kör után búcsúzott az olasz harmadosztályú csapatok számára létesített Olasz kupából, miután szerdán hazai pályán 2-0-ra kikapott.
Daniele Bonera együttese az Olasz kupa negyeddöntőjében hazai pályán a Caldiero együttesét fogadta Solbiate Arnóban a Chinetti stadionban. A piros-feketék az első fordulóban a Leccót, majd a második fordulóban a Novarát búcsúztatták és a nyolcaddöntőben a Torres ellen jutottak tovább.
A Milan Futuro 2-0-s vereséget szenvedett a Caldiero ellen és búcsúzott az Olasz kupától. A 15. percben Scappini lövésével kerültek előnybe a vendégek, majd a 39. minutumban Zerbato növelte az előnyt. A második félidő elején Longo lövése a felsőlécen csattant és a Rossoneri nem tudott szépíteni, így a vége 0-2 lett.
MILAN FUTURO – CALDIERO 0-2
Időpont: 2024.12.08.
Helyszín: Stadio Chinetti, Solbiate Arno
Gólszerzők: Scappini (15′), Zerbato (39′)
Sárga lapok: Coubis ill. Gecchele, Baldani, Zerbato, Furini
KEZDŐCSAPATOK:
MILAN FUTURO (4-2-3-1): Nava; Minotti, Coubis, Bartesaghi, Bozzolan; Hodzic, Sandri; Fall (65′ Sia), Vos, Traorè; Longo. Cserék: Mastrantonio, Pittarella, Malaspina, Alesi, D’Alessio, Stalmach, Omoregbe, Zukić.
CALDIERO TERME (3-5-2): Giacomel, Gecchele, Gobetti, Baldani; Lanzi (77′ Quaggio), Mondini, Filiciotto, Cissè (77′ Furini), Pelmatti; Zerbato, Scappini (69′ Amoh). Cserék: Kuqi, Aldigheri, Personi, Gattoni, Marras, Florio, Riahi, Molnar, Cazzadori.
10 hozzászólás
Ki fog derülni, hogy Bonera Cardinale rokona, mert ezt a „munkát” a szingapúri harmadosztályban sem néznék el neki. Ez a tag annak idején mint focista volt egy tehetségtelen nulla, most edzőként igyekszik minél több kárt okozni.
Egyébként vicces. A csapat neve: Milan Futuro…
Jobb nem belegondolni, mi lesz akkor, ha tényleg ez a Milan jövője…
Hát ha még egyszer kitalálják, hogy viszlát Fonseca és jöjjön a Lord a helyére.. ott lesz ám az igazi Apokalipszis.
Azt meg tudnád mondani, hogy hogyan látod át ilyen jól Bonera munkáját? Nézed az összes Futuro meccset, vagy esetleg csupán a tabella alapján sikerül véleményt alkotnod?
Nem posztom védeni Bonerát, de azzal gondolom tisztában vagy, hogy amikor a felnőtt csapatnál nyakig ér a sz@r sérülések/eltiltások miatt, akkor előfordul, hogy az ő kulcsjátékosai közül hívnak be srácokat a pótlásukra (ha nem sérült). Gondolom azzal is tisztában vagy, hogy ez nem 1 játékost érint, cserébe viszonylag sűrűn elfordul.
De ha véletlenül nem tudnád, írok példát: Jimenez és Liberali együttesen játszott 1 embernyi meccset a C-ben, és ugyanez igaz Camarda és Zeroli párosára.
Jimenez a 19 meccsből 14én játszott, a másik meg primaverás.
De egy Vos, Barta, Camarda,Zeroli, Chaka, Jimenez csapatból bármelyik fórumozó kihozna ennyit. Tudod nem a B-be vagyunk, hanem a 3csoportos C végén.
Az azért megvan, hogy a Serie C nem egyenlő a mennyei megyeivel?
Értem én, hogy szerinted bármelyik fórumozó hozná ezt az általad felsorolt játékosokkal, csak pont az lenne a mondandóm lényege: a legjobb játékosok sokszor nem szoktak Bonera rendelkezésére állni. A legnagyobb érték/tehetség, Camarda konkrétan 9 meccsnyi játékpercet sem tolt még le a Futuróban. (de tedd hozzá azt is, hogy a srácoknak többségében minimális felnőtt tapasztalata van, tehát eléggé gálánsan átugrod azt a részt, hogy nekik a Serie C-ben kell bizonyítaniuk, nagymúltú csapatok rutinos játékosai ellen.)
Hát amikor voltam kint C-s meccsen a liga vége kb az NB2 emlékeztetett.
Jimenez 14
Chaka 15
Barta 16
Vos 11
Zeroli 13
A 19 meccsből. Nem tudtam ,hogy Bonera ilyen jól tud magyarul, de szép próbálkozás volt.
Ja akkor egy meccs alapján belőtted a teljes bajnokság egész éves szintjét? Ügyes!
Látom olyan apróságok sem zavarnak össze, hogy játékpercről írtam, nem pedig arról, hogy ki mennyi meccsen lépett pályára. Camarda 768 perc 22 meccs alatt. De ha csak a bajnokságot nézünk, akkor 600 perc 19 meccs alatt. Ez idő alatt a jó öreg Bonera mester eredményeihez 1 góllal sikerült hozzájárulnia, azt is tiziből.
Shev! Az érvelésedet nemigen tudom elfogadni.
Egyébként valóban: kizárólag a tabella alapján ítéltem meg Bonera munkáját. De erről a régi vicc jut eszembe: a műtét jól sikerült, de a beteg meghalt.
Lehet mentegetni valakit, és általában a jó játékosokat/edzőket egy-egy gyenge meccs, periódus vagy akár idény alapján könnyebb megvédeni, mivel van mögöttük teljesítmény és nagyobb minta. Így egy Ancelotti vagy Guardiola nem fogja megkapni akár egy gyengébb szezon után sem, hogy rossz edző, mert mindkettőnek van nem is akármilyen múltja.
Bonera esetében valóban nincs múlt. Illetve, ami van, az a játékosi mivoltához köthető, nem a trénerihez. Összehasonlításként, Abate viszont közepes játékosi múltja ellenére szép eredményeket ért el újonc edzőként is. Ennek Bonera esetében a nyomát sem látjuk. Egyelőre…(?)
Az adott személy felmentése, mentegetése rövidebb távon értelmezhető – ha nagy a minta. Guardiola nem az elmúlt másfél hónapja alapján tekinthető minden idők egyik legnagyobb edzőjének, ugyanakkor ezen időszak alapján azt mondani, hogy egy kókler, a hozzá nem értést mutatja.
Bonera esetében ez a néhány hónap valóban nem túl hosszú idő, de bocsánat. Lejátszottak 19 meccset, amiből 3-at nyert meg a csapata; ha ez a 9 pont nincs, a többi 16 meccsen a fél pontot sem éri el az átlaga. Tehát Bonera – mert tkp. a mondandódból ez jön le – egy egész jó edző lenne, csak mindig elviszik a legjobb játékosait; az, hogy simán alulról a harmadik a Milan, leginkább ennek, valamint a rutintalanságnak tudható be. 19 meccsről beszélünk…
Bonera kapcsán bevallom, elfogult vagyok; korábban az egyik legtehetségtelenebb (védő)játékosként jellemeztem, aki valaha a Milanban játszott. Annak idején valaki írta, hogy annyira szar nem lehet, ha lejátszott 201 meccset a Milanban… Nos, szerintem egyszerűen arrol van szó, hogy annak ellenére játszott, hogy rossz volt, nem pedig azért, mert jó. Az edzősködése kapcsán nem tudok nyilatkozni, de kb. ezt vártam. Ahogyan Abate kellemes csalódás volt, úgy Bonera hozza azt, amit sejtettem.
Ennyi idő után Bonera minkájának látszódnia kellene. A jó trénerek 2-3 hónap alatt el tudják érni, hogy a kezük nyoma látszódjon a csapaton. Ez a gond Fonsecával is. Hozzáállás, bírózás, rövid felkészülési idő, sérülések, sok meccs (lehet, hogy a pálya állapota meg a kedvezőtlen időjárási körülmények is voltak már)… Minden van. Ennyi idő és meccs már elég kellett volna hogy legyen valamire. De a tény az, hogy a 20 csapatból a 18. helyen áll a Milan. Kizártnak tartom, hogy ott állna, ha Bonera jó edző lenne.
Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy ebben a speciális helyzetben hogyan lehet Bonera munkáját egy szurkolónak értékelni, kritizálni. Speciális azért, mert a Milan Futuro azért van, hogy a tehetséges játékosok ne kölcsönbe kerüljenek, ahol vagy játszanak, vagy sem, de semmiképpen sem mobilizálhatók az első keret számára. A Milan Futuro ezért van: ha szükség van 1 vagy több játékosra az adott játéknapon, akkor a Futuro kárára el lesznek engedve a nagyokhoz. Azaz: a Futuro teljesítménye a beáldozható az első csapat érdekében.
Azt kellene megérteni, hogy ők többnyire fiatal srácok, és az olasz harmadosztályban játszanak, ami alapvetően is kihívás, de a legjobbjaik sűrű kiesésével az esélyeik nem nőnek…röviden tehát szerintem azzal van gond, hogy megfelelően értékeld, ebben a speciális helyzetben milyen elvárás lehet a Futuróval és Bonerával szemben.
Egyébként Ancelotti számomra jó példa, ugyanis klasszikusan ő az, aki picit is gyengébb kerettel már elbukik. Neki az kell, hogy világsztárok rohangáljanak a csapatában, akik 1-1 villanással eldöntik a meccseket. Nem szomorkodtam a távozásakor, nah…
Fonseca: alapvetően támogatom, hogy tovább haladjon a megkezdett úton, és valóban nem túlságosan szerencsések a körülmények, ami miatt a tabella nem is szép. És hozzáteszem, a mai meccsen még gyengébb keret áll rendelkezésre, mint a Genoa ellen…nagyon sokan nem tudják helyén kezelni a tényeket, és szerintük ha a szertárossal állunk fel is nyernünk kell. Nem, ez az Serie A, nem bírja el a csapat, ha ennyi hiányzó van. Ahogy a Futuro sem.
Ja és azt elfelejtettem leírni, hogy szintén nem voltam Lord Bonera nagy rajongója, fogalmazzunk így 😀 De szerintem ezt külön kell választani attól, hogy edzőként milyen, és hogy az edzői teljesítménye külső szemlélőként egyáltalán mérhető-e ebben a speciális helyzetben. Én úgy gondolom, hogy nem.