Fabio Capello, a Milan korábbi sikeredzője az Atalanta elleni 2-1-es vereség után éles kritikával illette a csapatot. A 78 esztendős szakember szerint ez egy súlyos vereség a Rossoneri számára a tabella szempontjából és nem a listavezetővel szembeni nagy lemaradás miatt aggódik, hanem a távolodó Bajnokok Ligája-helyek miatt.
„Mit mondhatunk Fonseca csapatáról? A Milan keveset tett a játékban, túl keveset, különösen Pulisic sérülése után és még csak nem is Loftus-Cheek miatt, aki egyáltalán nem volt gyenge. Úgy tűnt számomra, hogy rosszul állt össze a játék. Maignan kapusként többször ért labdába, mint sok csapattársa és ez nem jó. Ez nem labdabirtoklás, hanem időpocsékolás és a saját képességekbe vetett hit hiányát mutatja. Tény, hogy a Milan lassú volt, visszafogottan játszott és csupán kétszer találta el a kaput: egyszer a kezdőrúgás után Pulisic révén, majd egyszer a gólnál, ami Leao kivételes gyorsaságából született.” – nyilatkozta Capello a Gazzetta mikrofonjainak.
„A Milan elleni siker megerősíti az Atalantánál az eddig látott jó dolgokat: Gasperini csapata erős, de mindenekelőtt magabiztos abban, amit csinál és habzó szájjal játszik. Nézzük meg De Ketelaerét az első gólnál. Theo Hernández passzív volt, a belga magasra ugrott és a labda felé mozdult. Az a szituáció jól megmutatta az Atalanta és a Milan közötti hozzáállásbeli különbséget.”
„Aztán ott vannak a szokásos hibák, egyéni szempontból is. Theo hibáját már említettük, de Lookman meccset eldöntő góljánál Emerson Royal is nagyot hibázott. A brazil játékosnak el kellene magyarázni egy régi futball leckét: a tizenhatoson belül – különösen a szögleteknél és a szabadrúgásoknál – a játékost kell nézni, nem a labdát, még zónavédekezés esetén is.”
„Ez egy súlyos vereség a Milannak és ezt nem én mondom, hanem a tabella mutatja. Fonseca csapatának hátránya már 12 pont Gasperini együttesével szemben és az első helytől való távolságnál sokkal aggasztóbb a Bajnokok Ligája-pozícióktól való távolság. Könnyű ismételgetni, hogy még az elején járunk, de ha túl sokat mondjuk, akkor túlságosan késő lesz, főleg akkor, ha a Serie A-ból a következő szezonban nem öt csapat fog indulni a BL-ben.”
3 hozzászólás
„A Milan elleni siker megerősíti az Atalantánál az eddig látott jó dolgokat: Gasperini csapata erős, de mindenekelőtt magabiztos abban, amit csinál és habzó szájjal játszik. Nézzük meg De Ketelaerét az első gólnál. Theo Hernández passzív volt, a belga magasra ugrott és a labda felé mozdult. Az a szituáció jól megmutatta az Atalanta és a Milan közötti hozzáállásbeli különbséget.”
Pontosan ezért szerettem volna nyáron egy Conte kaliberű edzőt, aki 3:0-ás magabiztos vezetésnél is letépi a fejed, ha nekiállsz könnyelműsködni. Ez a csapat tele van ilyen primadonnákkal, akik egyszerűen nem érzik hogy milyen csapatot képviselnek és hogy egy Milan nem játszhat ennyire alárendelt semmit egy Atalanta otthonában vagy egy Juventus ellen, mint amit játszott az utóbbi időben. Ehelyett kaptunk egy full semmilyen Fonsecát, aki se taktikailag se mentalitásban nem tud felnőni ehhez a csapathoz, mellé 3-4 full középszerű senkit, akinek úgy látszik még az alapokat is el kéne magyarázni, aztán csodálkozik az egyszerű szurkoló hogy itt tartunk.
Egy az egyben ez volt Piolival. Neki rohadt nagy szerencséje volt tavaly, hogy az interen kívül egymást múlta alul a Napoli-Juve-Milan-Roma-Lazio-Atalanta-Fiorentina fogat. Na Fonsecának idén nincs ilyen szerencséje. Csak míg máshol nem spórolnak az edzőn, addig itt azt kapta a vezetőség amit főzött, egye meg. Mi szurkolók meg szépen belefulladunk, mert hogy itt jövőre már BL sem lesz, az bizony lassan realitás.
Teljesen igaza van a mesternek abban amit mond. De biztos vagyok benne, hogy ezt a jatekosokon, a vezetosegen es a kokler Fonseca-n kivul mindenki latja.
Most a mester minden szavával egyet kell értsek. Amit Ő viszont kihagy a felsorolásból az a szeretett edzőnk. Kinek a hibája, hogy nem lövünk kapura? A mentalitás és hozzáállás egy meccshez? Na ugye, hogy ugye?
Igen, lassan lehet a nyári mercatora készülni. Rohadt hullámzó a teljesítményünk és ez nem lesz elég sokmindenre a szezon végén. De legealább megvolna a szenvedély és az iram stabilan, akkor szívesebben nézné az ember, még az eredménytelenséget is. De így elég leketlen, fejetlennek tűnő rögtönzésnek tűnik a játékunk. A tanácstalanság sajnos jelen van folyamatosan, persze taktika hiányában nehéz.