Luca Zufferli játékvezető rendkívül szigorú döntése több kétséget hagy maga után Davide Bartesaghi kiállítása kapcsán, különösen a visszajátszások alapján.
A piros-feketék emberhátrányban fejezték be a Lecce elleni 3-0-ra megnyert mérkőzést a Serie A 6. fordulójában, miután a 80. percben Bartesaghi kiállításával 10 emberre fogyatkoztak. A saját nevelésű balhátvéd a 75. percben váltotta csereként Theo Hernándezt a védelem bal oldalán és nem sokkal később egy szerelési kísérlet után a játékvezető felmutatta neki a piros lapot. Bartesaghi becsúszva elkaszálta a Lecce támadóját, Lameck Bandát és a játékvezető úgy ítélte meg, hogy a Milan fiatal védője súlyosan veszélyeztette az ellenfél játékosának testi épségét, így tulajdonképpen mérlegelés nélkül, azonnal felmutatta neki a piros lapot.
A La Gazzetta dello Sport szerint a meccset vezető Zufferli túlságosan szigorú ítéletet hozott Bartesaghi kiállításával. A visszajátszások alapján a 18 éves balhátvéd először a labdát pöckölte el, majd eltalálta Banda bokáját. Paulo Fonseca, a Milan edzője hevesen reklamált az ítélet után. Végül nem lett megváltoztatva a döntés és meglepő módon a videóbíró sem jelzett a játékvezetőnek, hogy nézze vissza az incidenst.
Luca Marelli korábbi olasz játékvezető a DAZN mikrofonjainak nyilatkozott Bartesaghi kiállításáról: „Ez egy nagyon rossz szerelés volt. Bartesaghi először elrúgta a labdát, aztán csúnyán eltalálta az ellenfél játékosának bokáját. Több ilyen esetet is láttam már, amelyeket a játékvezetők sárga lappal büntettek, ezek határesetnek számítanak. Véleményem szerint a leghelyesebb döntés a sárga lap lett volna és nem a piros, mert a játékos először a labdát találta el.”
VIDEÓ:
Bartesaghi main 5 menit doang. Masuk menit ke-75 gantiin Theo, menit ke-80 espulso. Kalem boy.pic.twitter.com/M10mlAERnu
— Tribun Milano (@Info4_Milanisti) 2024. szeptember 27.
Múlt héten az Inter-Milan rangadón egy nagyon hasonló eset történt, amikor a tizenhatoson belül Yann Sommer meggondolatlan mozdulattal elrúgta a labdát, majd beleszállt Tammy Abrahamba. Az esetet sem a játékvezető, sem a VAR nem vélte szabálytalannak, így Sommer még sárga lapot sem kapott és folytatódott a játék.
6 hozzászólás
Ez most nem azt jelenti, hogy Bartesaghi esetében rosszul döntött a bíró vagy hogy Sommer esetében jól. Marelli másként látta. Collina megint lehet, hogy befújta volna.
Sajnos a gond az, hogy mintha semmiféle “szokásjog” nem alakult volna ki az évtizedek során a bírói döntéseknél. Olyanokról hallani, hogy az újabb bírói felfogás szerint ezt vagy azt súlyosabban büntetik, de a lényegtelen dolgoknál akadnak le általában. A vb-ökörség megmaradt az abnormális hosszabbítgatásokkal, bár azért ritka a 10 perces ráadás, pláne Anglián kívül. Nincs következetesség semmiben, ez az eset is erre példa. A szokás kb. úgy néz ki, hogy mondjuk egy BL-elődöntő visszavágóján a bíró a sárga lapos játékosnak nem fog labdaelrúgásért vagy legyintésért sárgát adni, mondván “nem akar ÍGY beleavatkozni a meccsbe” (mert egyébként a másik csapat szempontjából ez nem beleavatkozás?), vagy “ilyenért ilyen meccsen nem szoktak”…
A bíró önálló döntési joga elfogadható érv, de őt is kötik a szabályok, és kötniük kellene a szokásoknak. Gyakorlatilag bármilyen furcsa eset történik, sokszor arról a hétvégéről is elő lehet húzni egy hasonló esetet, ahol másként döntött a bíró. És a döntések alapvetően jelentősen különböznek:
– nincs szabálytalanság, – szabálytalanság lap nélkül,
– szabálytalanság sárga lappal,
– szabálytalanság piros lappal.
Ez olyan, mintha egy büntetőbíró hasonló tényállás esetén egyszer 2 évet, utána 6-ot adna az elítéltnek. Illetve semmit vagy 3 évet.
Nem azonnal kellene jól döntenie a játékvezetőnek, hanem akkor, amikor videózgat. Igenis ugorjanak be a tanult, akár bebiflázott esetek (jó vagy rossz) döntései. Ez a Bartesaghi eset inkább azt igazolja, hogy a fordulók után semmiféle elemzés nincs. Az Inter-Milan meccsen semmit sem fújtak. A Milan-Leccén azonnali piros. Simán benne van, hogy még ebben a fordulóban hasonló szituációban a maradék két eset is teljesül: lefújják lap nélkül vagy sárga lappal.
Ha látunk egy ilyen esetet, azonnal azt mondjuk, “láttunk már ilyenért sárga vagy piros lapot adni”.
És tényleg ez a helyzet. Csak ennyi erővel én is vezethetnék meccseket, és akkor egy-egy rossz ítéletnél mondhatnám, hogy nem én voltam az első, aki ilyen szituban így döntött. És még igazam is lenne.
Senkinek sem érdeke a változás, a változtatás. A futballhétvégék után több milliárdnyi hozzászólás van, ami általában a téves bírói ítéletekkel foglalkozik. Ez is üzlet.
Sőt, tovább megyek, szerintem ugyanez a játékvezető, ugyanezen a meccsen, 0-0-nál a 10. percben nem adott volna pirosat. Ez ilyen „ezen a meccsen már tök mind1, belefér, meg sem nézem mi történt” eset volt. Csak ugye szegény srác karrierjére is kihatással lehet ez az eset, azért nem akkora spíler hogy bármit csinálhat a pályán akkor is számítani fognak rá.
De ugyanez van kezezéseknél (Cucurella vagy hogy hívják a Valderrama utánzat spanyolt) megnagyobbította egyértelműen az EB-n a testfelületét a kéztartásával, kapura tartott a labda, mégsem merte a bíró befújni az egyértelmű 11-est, amit most utólag el is ismertek. És amire Kroos kb. azt válaszolta hogy „köszi, ezzel kitörölhetem a valagamat” – hozzáteszem neki meg 3 sárgás belépője volt ugyanazon a meccsen és őt sem merte kiszórni a bíró.
Téttől függően, mérkőzés alakulásától függően is más-más ítéleteket hoznak és ez elvileg nagy baj. Gyakorlatilag ahogy írtad is, kb. senkit nem érdekel, legalább a vesztes bírózhat kicsit és ezzel megnyugtathatja magát.
Ez egy sötét narancssárga nálam. Meg is lehetett volna úszni, de szerintem abszolút jogos volt. Sok szabály van már, amit kicentiztünk fekete-fehérre, ez pont nem olyan.
Pont ezt írja Lansky, hogy olyan lap hogy sötét narancssárga nincs. Vagy sárga vagy piros. Olyan sincs hogy meg is lehetett volna úszni. Vagy meg kellett volna úszni mert sárga volt vagy ki kell állítani mert piros volt. Ez a szürkezóna a probléma, hogy egyik héten az Inter kapusa rangadón megcsinálhatta mert rangadón ez csak sárga, aztán egy sima meccsen egy héttel később amikor már nem igazán számít a meccs alakulását tekintve hogy sárga vagy piros, akkor mehet a piros.
Nálam amúgy ez piros, mert egyértelműen sérülésveszélyes volt a becsúszás, nem is próbálta elkerülni a találkozást hanem nyújtott lábbal csúszott (igaz, szerintem leszorította a lábfejét és így nem talppal találta telibe), de az ilyet rendesen büntetni kell. És mivel ez már régen nem a férfiak hanem a primadonnák sportja, ezért jogos hogy egy olyan ami tényleg fáj piros lapos. Ha már az ordítások, fetrengések, színészkedések sportja lett a foci, akkor egy ilyen nem lehet más.
De nem tudsz mindent fekete-fehérré tenni egy ilyen jellegű sportban. Bizonyos dolgokat meg tudsz szabni. Fej fölé emelt kéz, les, talpalás boka felett, stb… De egy ilyen esetre hogy szabsz pontos szabályt? Soha nem lesz pontos határ a durva és a még épp nem elég durva között. Ez mindig szubjektív lesz. A kézszabály is sok esetben ilyen, mikor van még épp leszorítva, és mikor nem? Mindig lesznek ilyenek.
Amúgy persze, én régóta mondogatom, hogy a két lap ma már nem elég, ha korrektek akarunk lenni. Amikor egy bokára csúszás meg egy mezlevétel ugyanannyit ér, akkor el kell gondolkodni. Legalább 3, de inkább 4 féle lap kéne, hogy megfelelő besorolásokat lehessen csinálni. És még akkor is lennének olyanok, amik ide-oda billennének.
Amúgy én is pirosat adtam volna rá, de én eleve hajlok afelé, hogy jobban büntessük a veszélyes durvulást, mert ami az egyik oldalon primadonnák sportja (tényleg kicsit sok a felesleges hangos ordítás és színészkedés, de szerintem amúgy nem több, mint régen… Dida esetén mai napig röhögök, ha eszembe jut), az a másik oldalon meg egy néha iszonyat durva küzdősportba átcsapó valami, amit nem szabadna engedni. Ez a Serie A-ban szerintem nem is annyira harapózott el. Ami a La Ligában van, az például néha már pankráció, de a L1 is brutális tud lenni.
És akkor még egy dolog. Szinte biztos, hogy a játékvezetők a meccsek szünetében megnézik, hogy mi történt az első félidőben, milyen fújásaik (vagy nem fújásaik) voltak. Úgy látom, egy-egy meccsen gyakran történik olyan, mint például az említett német-spanyolon. X csapat játékosát ki lehetett ( sőt, ki kellett) volna állítani, de nem történt meg. Szinte biztos, hogy így vagy úgy, de tudomására jut, hogy azt azért másként kellett volna. No, akkor Y csapat javára is „téved” egyet a bíró. A sok hülye meg ilyenkor azt mondja, hogy hát tkp. ide is meg oda is tévedett a bíró. A bíró azonban nem azért van, hogy a szar ítéleteit úgy kompenzálja, hogy a másik csapat javára vagy kárára is fúj párat.
Éppen ez az egyik probléma például a vízilabdában, hogy 4-5 góllal vezet az egyik csapat, és senki sem lepődik meg, amikor a hátrányban lévő csapat elkezdi kapni az emberelőnyöket a semmire, a másiknak meg elkezdenek kontrákat fújni, mondván, ez így szokott lenni. Futballban ilyen azért nem nagyon van 4-5 gólos különbségnél, de láttunk már olyan fontos ikszes meccset, amikor szinte mindenki, a szurkoló, a kommentátor is megvédte a bírót, mert mondjuk egy nyilvánvaló „lapos” szabálytalanságnál nem adta meg a második lapot, mivel „nem akart belenyúlni a meccsbe”. Hát csessze meg, azért van ott, hogy ha arra oka van, belenyúljon! Olvastam már olyan hozzászólásokat síkhülye szurkolóktól, hogy érdekes, hogy x meccsen 3 büntetőt is befújt a „csaló” bíró ugyanannak a csapatnak. Az nem zavarta, hogy egyébként mindegyik jogos volt, tehát mintha úgy gondolta volna, hogy ha már kettőt kapott a csapat, akkor egy harmadikat azért nem kellene… És ez a gond a legtöbbször a játékvezetéssel, hogy noha a szabálykönyvben egy szó sincs arról – természetesen jogosan -, hogy a meccs elején vagy a pálya bizonyos „semleges” részén más szabályokat kellene alkalmazni (magyarán: az 1. és a 90. percben is lehet-kell büntetőt vagy piros lapot adni, és nem számít az sem, hogy az utánrúgás a 16-oson belül vagy az ellenfél térfelének közepén történt, ugyanúgy kell megítélni), mégis ezt látjuk. A kezdők sok esetben a 3-4-5. fault után sem kapnak lapot, majd bejön az esetleg kicsit eldurvult meccsen a 70. percben egy játékos, megcsinál egy olyan faultot, ami kicsit keményebb, erre azonnal jön a sárga.
Úgy látszik, hogy „a tévedések hosszú távon kiegyenlítik egymást” az az alapelv a bíráskodásban, amire az egész játékvezetési „rendszer” épül. Tehát egy bíró nagyjából következmények nélkül szúrhat el egy adott meccset valamelyik csapatnak, mert majd a következő vagy 3 fordulóval későbbi meccsen egy másik bíró majd ugyanazt a szituációt ennek fogja kedvezőbben megítélni.
Igazából az egész komédia az, amit nyugodtan el lehetne hagyni. Játékvezetői testületek vannak, amelyek elemzik a mérkőzéseket, néha szankcionálnak játékvezetőket (nem vezethet mérkőzést a következő fordulóban…), vannak szabályakotó testületek, amelyek irányelveket adnak ki (amiket persze magasról le szoktak szarni, és az irányelvek be nem tartása esetén szinte sosincs retorzió), de általában a leglényegtelenebb esetekre hozzák meg legszigorúbb szabályokat. A mezlevétel a leglényegesebb. Na, ott még nem láttam, hogy a játékvezető ne adott volna lapot. Ahhoz nem kell agy. „Jé, levette a mezét! Akkor lap!” A játékvezetőre rálegyintés meg a labda elrúgása viszont már más ügy. Ott már mindenféle döntés volt, és meg lehetne nézni, hogy ezeket az eseteket mondjuk a sztárok esetén hogyan, milyen arányban fújják be.
És akkor az van, hogy képtelenek összeszedni 1000 olyan esetet, amikor a labda valahogyan rápattant a védő kezére, és azt elemezni, hogy mikor büntető és mikor semmi. Erre képtelenek. Vagy, mint írtam is, talán nem is akarják ezt igazán szabályozni, mivel „minden egyes eset más és más”.