Pirlo a távozásáról, a Milanról és a Realról

Andrea Pirlo, a Milan korábbi kétszeres BL-győztes középpályása elárulta, hogy csodálatos érzelmeket élt át a klubnál töltött 10 szezonja alatt, azonban a 2011-es távozása után a bosszúvágy is vezérelte, hogy a Juventusba igazolt azok után, hogy a piros-feketéknél már nem tekintettek rá fontos játékosként. Pirlo – aki jelenleg a Sampdoria vezetőedzőjeként dolgozik – a Radio Serie A-nak nyilatkozott.

„A Milannal mindent megnyertem, de a legszebb győzelem az első Bajnokok Ligája-serleg volt. Szinte mindannyiunknak ez volt az első ilyen tapasztalata és már a szezon eleje óta vártuk, hogy elérjük ezt a célt. Csodálatos érzelmeket éltem át az évek során, köszönhetően a csapattársaimnak, akik minden pillanatot széppé varázsoltak. Az isztambuli döntő okozta sebet nehéz begyógyítani. Ugyan a következő alkalommal nyertünk ellenük, de abban a pillanatban az ember nem gondol a jövőbeli lehetőségekre. Akkor még az a gondolat is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a futballt.” – mondta Pirlo.

„A milánói időszakom nem úgy ért véget, ahogyan azt megálmodtam. Reméltem, hogy maradhatok és még hasznos tagja lehetek a Milannak. Amikor tudatosult bennem, hogy már nem tekintenek rám fontos játékosként, nem haboztam a döntéssel, hogy klubot váltsak. Abban az időben a klub politikája az volt, hogy a 30 év feletti játékosoknak csak egyéves szerződést ajánlottak. Még mindig fiatal voltam és mivel nem tudtunk megegyezni, ezért más irányba mentem.”

„A Juventusba igazolás egy bosszú volt számomra. Nagy vágy volt bennem, hogy mindenkinek megmutassam, hogy még mindig erős játékos vagyok és képes vagyok a legmagasabb szinten játszani. A Juvéval négy bajnoki címet nyertem és bejutottunk a Bajnokok Ligája-döntőjébe is. Contéval kezdődött az út, amely elvezetett minket a veretlenül megnyert Scudettóhoz és az azt követő bajnoki címekhez. Ő volt az első, akinek köszönhetően elkezdtem szinte edzőként gondolkodni a pályán. Nagyszerű tanár volt a pályán és a futballban. Tőle tanultam el, hogyan kezeljek bizonyos helyzeteket és hogyan készítsem fel a játékosaimat az edzéseken.”

„Mindig is sok elvárással éltem, mindenki azt várta tőlem, hogy valami nagy dolgot csináljak. Apránként tettem, amit tettem és megmutattam a pályán, hogy mire vagyok képes. Mindig készen álltam elviselni a velem szembeni kritikákat.”

Pirlo felfedte, hogy 2006-ban aláírt a Real Madridhoz, amikor kirobbant a Calciopoli bundabotrány Olaszországban. Végül a Milant „csak” pontlevonással sújtották és az olasz játékos maradt, ám pár évre rá újra lehetősége lett volna Spanyolországba igazolni.

„Éppen megnyertük a világbajnokságot és ott volt az egész Calciopoli. Kérdéses volt, hogyan kezdődik a Serie A új szezonja és fennállt annak a veszélye, hogy a Milan a Serie B-be kerül. Fabio Capello akkor a Real Madrid edzője lett, beszéltem vele és megegyeztünk. Már aláírtam a szerződést a Real Madriddal, amikor a Milan edzőtáborába visszatérve az első napon közölték, hogy pontlevonással indulunk a Serie A-ban. Nem voltam biztos a folytatásban, mert már eldöntöttem, hogy a Realhoz megyek, de amikor visszatértem Milanellóba, találkoztam Gallianival és az ügynökömmel és megegyeztünk a folytatásban. Galliani letette elém a szerződést és azt mondta, hogy írjam rá az összeget. Néhány nappal később aláírtuk a szerződést.”

Négy évvel később ismét felmerült annak a lehetősége, hogy Pirlo Spanyolországba igazoljon. A Milan 2010 nyarán az FC Barcelona ellen játszott a Gamper-kupa keretein belül, miközben a Rossoneri vezetősége a katalánokkal tárgyalt Zlatan Ibrahimovicról.

„A Milannak megvolt a lehetősége arra, hogy leigazolja Ibrát és Guardiola megkérdezte tőlem, hogy nyitott lennék-e arra, hogy csatlakozzak a Barcelonához. Egy ideig beszélgettünk az irodájában. Végül Ibra a Milanba jött és én is maradtam. Guardiola azt mondta, hogy szeretné, ha hozzájuk igazolnék. Ismert engem, mert a Bresciában játszott, bár együtt nem játszottunk. Nagyon büszke voltam arra, hogy az irodájában fogadott és még azok után is felhívott, hogy végül nem jött létre az átigazolás.”