Arrigo Sacchi, a Milan korábbi sikeredzője éles kritikával illette Rafael Leaót és kijelentette, hogy a portugál válogatott támadó nem játszana az ő csapatában.
A 77 esztendős szakember a vasárnapi Milan-Juventus rangadó előtt nyilatkozott a La Gazzetta dello Sportnak és beszélt a mérkőzésről, a Milan játékáról és kitért többek között Tijjani Reijndersre és Christian Pulisic-ra is. Sacchi elismerő szavakkal beszélt Stefano Pioli munkájáról, azonban a Milan támadójátékának meghatározó játékosát, Rafa Leaót kritizálta.
„A Milant látom erősebbnek és sok fog múlni a mérkőzésen a Rossoneri játékán. Ha egységes csapatként játszanak, akkor nehéz helyzetbe fogják hozni a Juventust. Azt már tudjuk, hogy a Juventus nem képes kollektív csapatként játszani, ők 10-11 játékossal fognak védekezni és kontrára játszani a mérkőzésen. A Juve arra fog várni, hogy a Milan hibázzon és ebből ellentámadást vezessen, valamint kihasználja a szögleteket és a szabadrúgásokat.” – mondta Sacchi a Gazzettának.
„Ha a Milan egyénieskedve játszik, akkor elveszítheti a mérkőzést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Juventus mindenkinél többet költött játékosokra és egy erős csapatról van szó. Reijnders? Nagyon tetszik a játéka. Ő egy nagyszerű és komplett középpályás. Rengeteget mozog és jól olvassa a játékot. A Milanban jó játékosok vannak idén, ott van Loftus-Cheek is, aki amíg bevethető volt erősnek bizonyult.”
„Pulisic? Nem mozog rosszul. Ha valóban olyan intelligens, mint ahogy mondják, akkor tökéletes. A futball egyre inkább az intelligens játékosok kollektív játéka. Leao? Ő nem játszana az én csapatomban. Egy játékos szerződtetése előtt nagyon alaposan megnézném az illetőt és ha valaki nem rendelkezik egy bizonyos karakterrel, akkor ezt később nehéz megváltoztatni. Véleményem szerint Leao abszolút egy jó futballista, de a futballban 11 játékos van egy csapatban. Mindenkinek megvan a helye a pályán és mindenkinek futnia kell. Az én csapataimban mindenki futott.”
Sacchi nem ment el szó nélkül Pioli munkája mellett sem, akivel az első 8 forduló alatt 7 győzelmet és 1 vereséget szerzett a Milan a 2023/2024-es szezonban.
„Pioli egy aranyifjú. Sokat fejlődött és sikerült elérnie, hogy egy olasz együttes kollektív csapatként támadófutballt játsszon. Ez általában ritkán sikerül az edzőknek.”
3 hozzászólás
Ennek a csávónak nagyon a bögyében van Leao. Ja, mindenkinek megvan a dolga, Leaoé az, hogy gólokat szerezzen, vagy épp gólpasszokat adjon, és ez a játékos, aki a a csapatába sem kerülne, tavaly konkrétan a legjobb volt a posztján a topligákban a számok szerint, és idén is nem egy meccset döntött már el, de volt olyan BL meccs is, ahol millió helyzetet dolgozott ki, csak senki nem tudta beverni.
Kezd egyre hiteltelenebb lenni az öreg. Egyik nap szapulja a csapatot, másik nap magasztalja, de Leaoba mindig fixen beleáll… -.-
Talán Cassano babérjaira akar törni…
Sacchi azt a Piolit dicséri, aki arról beszélt, hogy Leao „szabadjára engedése” tudatos döntés volt, mondván, meg kell neki adni a szabadságot, őt olyan helyzetbe kell hozni, hogy meccsdöntő tényező legyen.
Engem is halálra tud idegesíteni Leao testbeszéde, ez a szarok az egészre stílusa. De azt el kell ismerni, hogy az egyik legjobb a posztján, és alapjaiban határozza meg a Milan játékát. Az biztos, hogy Sacchi Milanjába nem kerülhetett volna be Leao, na de abba a csapatba valószínűleg Cristiano Ronaldo, Messi vagy Mbappé sem fért volna be – nyilván nem a játéktudásuk, hanem a Sacchi által megkövetelt taktikai fegyelmezettség miatt. Ugyanakkor nem véletlenül a valaha volt egyik legnagyobb csapat volt Sacchié, mert az egy igazi csapat volt, hiába volt ott egy van Basten vagy egy Gullit, arról a Milanról nem úgy beszéltek, hogy van Basten meg a többiek.
Az a gárda egy unikum volt, ezt Sacchi is tudja, és hát tkp. az öreg ilyenkor az életművét is rendre szóba hozza. Amit viszont látnia kellene Sacchinak, hogy a futball eltolódott az egyéniségek irányába, amit egy bizonyos szintig lehet csapatjátékkal kompenzálni. De még egy Guardiolának is szüksége volt egy „különutas” Messire, és az évek óta sok-sok jó játékossal bíró Manchester Citynek is kellett egy domináns center… Az alap a csapat megfelelő stílusának a kialakítása, amire rá kell épülnie – ha erre van egy-egy klasszis – a virtuozitásnak, a váratlannak. Ezt tkp. az elmúlt 1-2 évtizedben egyetlen csapat sem nélkülözhette. Voltak csapatok, amelyek nagy sikert tudtak elérni egy-egy kiemelkedő(en játszó) szupersztár nélkül; Mourinho Portója vagy Intere, sőt, még a 2006-os olasz válogatott is ilyen volt (még akkor is, ha volt egy Del Piero, Totti, Pirlo is a keretben). Nagyon kíváncsi vagyok, hogy manapság lehetne-e olyan csapatot a csúcsra járatni, amelyben nincs legalább egy kiemelkedő (extra)klasszis. A PSG már átesett a ló túlsó oldalára annak idején, illetve lehet, hogy a korábbi MSN-féle Barcelonát akarta utánozni…
Tehát igen, van abban valami, amit Sacchi mond, de ha végignézzük a futballtörténelem nagy sikert elért csapatait, akkor szinte mindegyikben felbukkan legalább 1 kiemelkedő játékos. Ez régen is megvolt, de az utóbbi legalább 2 évtized az csúcsra járatott elemzésekkel, a videózásokkal, a mindenféle mérésekkel még inkább efelé mozdul el. Kicsit olyan ez, mint a mesterséges intelligencia. Bizonyos szintig lehet statisztikát csinálni mindenről, és adatokkal rendelkezni arról, hogy pl. Kevin De Bruyne a labdaszerzést követően 64,3%-ban a jobb oldalt dobja akcióba, de van az a pont, hogy „elfogy a tudomány”, mert egy Bellingham vagy egy Leao valami olyan dolgot csinált, amire a számítógép nem „gondolt”.
Ez az, ami Leao vagy Kvraratskhelia fegyvere. Ezt ők is tudják, az edző is tudja. Guardiola is azt mondta, hogy egyetlen ember volt, akinek soha nem mondta meg, hogy mit csináljon. Nem nehéz kitalálni, ki volt ez a játékos. Én úgy gondolom, Pioli jól, a tulajdonképpeni trendnek megfelelően gondolkodott, amikor ilyen „filozófiát” alakított ki, hogy Leaót szabadjára engedi, és tkp. a mercato is azt a célt szolgálta, hogy megpróbálják a portugált tehermentesíteni, úgy, hogy kevesebb figyelem háruljon rá.
Az a törvényszerűség azért végigvonult a futballtörténelmen, hogy a legnagyobb csillagok nem arról voltak híresek, hogy minden meccsen felszántották a pályát. Szimpatikusak lehettek a Berti Vogts-, Gattuso meg Roy Keane-féle pitbullok is, de ha Sacchinak meg kellene neveznie az általa 10 legjobbnak tartott futballistát, gondolom, nem a meccsenként 31 km-t futó védekező középpályásokat sorolná…