Kiderült, hogy Sandro Tonali, a Milan korábbi középpályása és a Newcastle játékosa szerencsejáték-függőséggel küzd.
Giuseppe Riso, Tonali ügynöke megerősítette, hogy a játékos szerencsejáték-függő és köszönetet mondott a Newcastle Unitednek a támogatásért: „Sandro szerencsejáték-függőséggel küzd. Harcol ellene és biztos vagyok benne, hogy meg fogja nyerni ezt a nehéz mérkőzést. Sandro szomorú és még mindig sokkban van. Szeretnék köszönetet mondani a Newcastle-nek a támogatásért. Remélem, hogy sikerül megoldani ezt a problémát és ez segíteni fog megmenteni Sandrót, ahogy a többi fiatal srácot is, akik ugyanilyen problémával küzdenek. Sandro megértette, hogy foglalkoznia kell ezzel a problémával és erősen, határozottan kell hozzáállnia a szerencsejátékhoz.”
A klubhoz közel álló forrásnak számító Antonio Vitiello, a MilanNews főszerkesztője közölte, hogy a Milan vezetősége nem tudott Tonali szerencsejáték-függőségéről. A 23 éves középpályás a nyári mercato alatt távozott a Milanból a Premier League-ben szereplő Newcastle együtteséhez, amely klubrekordot jelentő 70 millió eurós átigazolási árat fizetett a játékjogáért a milánóiaknak.
Vitiello kiemelte, hogy a Milan nyári döntésének – miszerint értékesítette Tonalit – semmi köze nem volt a játékos szerencsejáték-függőségéhez, ugyanis a klub vezetői nem tudtak erről a mentális betegségéről. Az eladás oka egyszerűen az volt, hogy egy visszautasíthatatlan, óriási összegű ajánlat érkezett Tonaliért.
Mint ismert, a múlt héten a torinói ügyészség nyomozást indított Sandro Tonali és Nicolo Zaniolo ellen illegális sportfogadásban való részvétel gyanúja miatt. Az olasz középpályást a hatóságok kihallgatták és bizonyítékokat keresve a telefonját is átvizsgálták. Olasz sajtóhírek szerint Tonali póker és blackjack játékokat játszott és egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy fogadásokat kötött volna futballmeccsekre, amit tilt az Olasz Labdarúgó Szövetség szabályzata.
Amennyiben a nyomozás során a hatóságok bizonyítékokat találnak arra vonatkozóan, hogy a Newcastle olasz válogatott középpályása részt vett a sportfogadásban, akkor körülbelül 12 hónapos eltiltás és pénzbüntetés várhat rá.
19 hozzászólás
Sandro csak taktikázik, hogy levigye az árát, és hamarabb visszatérhessen a Milanba 😉
A Gond csak az, hogy tegnap beismerte, hogy Milan meccsre is fogadott de allitasa szerint csak amikor nem jatszott ( serult, el volt tiltva) ha ez igaz. Szoval ez igy mar tuti eltiltas es az ugynoken kivul mindenki arul jar. Persze legszarabbul a Newcatle!
Lehet meg is fogom sajnálni szegény Tonalit..
Idióta..!!!
A mentális betegség egy kitaláció, amivel az ügynök próbálja enyhíteni a vádakat. Ahogy írtam a másik cikknél, a Gazzetta.it szerint Tonali a Milan meccsére is fogadott, vizsgálják, hogy akkor fogadott-e amikor még nálunk játszott! Ez már súlyos probléma, és felveti azt a kérdést is, hogy a Milan stábja tudott-e róla. Ha igen, akkor kellett volna jelenteni a hatóságoknak. És ez a Newcastle-t is érdekelni fogja, mert ha ennek tudatában adták el, kérhetik a szerződéses összeg revideálását.
Gondolhatod, hogy az amerikaiak akik profiloznak mindenkit nem tudtak róla?! De hát mi mást mondanának. Bizonyítani nem lehet, most meg már az angolok baja az egész 🤷🏻
Na innen legalább 1 év eltiltás neki, nekünk meg nagyjából 10 millió euró minusz. :/
Nagyot csalódtam benne…most keres fel szakit a bajára, mikor már ég a ház? Eddig nem gondolt rá, hogy bekéne ezt fejezni? Nincs neki semmi betegsége, ez csak humbuk, hogy enyhítsék a büntetést. Hülye volt, kész. Ez már csak eső után köpönyeg.
Ja és nyugodtan frissíthetitek a cikket, mivel fogadott a Milan meccseire is.🤦
Egy alkoholista se keres fel senkit a bajára, csak miután már túl nagy a baj és valami következménye van és a környezete nyomására megy el. Viszont akkor se hárul el az ő felelőssége csak, mert alkoholista, ugyanígy itt is felelős, hiába beteg. Ezt csak azért mondják el utólag, hogy nem áll fenn a veszély, hogy a büntetés után folytatni fogja a fogadást, amire csak az garancia, ha egy szakember foglalkozik vele.
Nem tudom, hogy egy szenvedély betegnél ez hogy működik, még nem kerültem hasonló helyzetbe, de ez nekem már csak tűzoltásnak tűnik. Mindenesetre a családja, vagy az élettársa is próbálhatott volna segíteni neki.
Meg hát itt ugye a legnagyobb probléma, hogy nekik le van írva fekete-fehéren, hogy tilos a sportfogadás. Egy kis kaszinózás nem érdekelne senkit.
Baromsag szerintem ez, hogy szenvedelybeteg! Szimplan buta.. mert nem arrol van szó, hogy penzre van szuksege vagy adrenalinra mert mindkettobol kijut neki boven! Illetve nem monte carloban pokerezi meg roulettezi el a penzet.
Ezt szimplan eszetlensegnek latom meg tuzoltasnak!
Pont ezért veszélyes, ezt tanulmányozták, hogy jobban triggereli az agyadat, mint bármi más és rengeteg gazdag ugyanúgy szenved tőle nem csak a szegények „mulatsága”. Ettől még hülye és ha profi klubbig eljut eszébe se szabadna jutnia ilyennek, de ez a van pénze érvelés elég gyenge, mert Mbappe-nek is volt pénze, de a sokkal több pénzt ugyanúgy elfogadja, mert rossz irányba tart a világ. Alkoholista focista is van, pedig mi szüksége alkoholra, mikor nem kell keseregnie a balszerencséje miatt, mert mindene megvan.
Fogadott Milan meccsekre, de állítólag csak a győzelmükre, így a bunda gyanúja fel sem merülhet.
Majdnem mindenki szenvedély beteg, aki sokat fogad/szerencsejátékozik. Az egész iparág erre épült fel, egyetemeken tanítják, hogy hogyan kell befolyásolni az embereket. Jelenleg ott tartunk, hogy tudatosan a fiatalokat célozzák a videójátékokban, mert őket a legkönnyebb rászoktatni és utána életük végéig a rabjai lesznek ennek a szenvedélynek.
Sajnos ez olyan, mint egy alkoholista annyi különbséggel, hogy annak legalább vannak látható jelei és a környezete megpróbálhat segíteni rajta, de a szerencsejáték függést nem látják mentális betegségnek általánosságban.
Nem védem Tonali-t és elrettentő példa lehet majd más focistáknak, ha 1 éves eltiltást kap, de azért sajnálatosnak tartom.
+1 Én is így gondolom. Nyilván nehezebb ezt megértenie annak, akinek nincsen ilyen problémája, de baromság lenne most emiatt minden xarnak elmondani Tonalit – már ha valóban nincs szó bundázásról.
Az tény, hogy óriási butaság amit művelt, mert tényleg maradhatott volna a kaszinónál, mint pl. Jaromir Jagr… de hogy ráadásul Milan meccsre fogadjon? Remélem helyrejön majd! Ideje valszeg lesz majd dokihoz járni.😔
Hát igen, sajnos vannak ilyen szenvedélyek, és lehet is védeni, hogy pl könnyen rá lehet szokni, de sajnos a sportnak vannak szabályai, amiket tetszik nem tetszik be kell tartani, vagy ez lesz. Kicsit sajnálom, de valamelyest örülök, hogy eladtuk, mert nem hiszem, hogy ennyire meg lett volna erősítve a csapat, ha marad, plusz hogyha még ha ugyanúgy el is tiltanák, na akkor lett volna elég nagy baj.
Amúgy ha kiderülne, hogy csak Milan győzelemre fogadott és még mitudom milyen meccsekre akkor mi a baj, kit érdekel, kinek mi köze, értem, hogy nem lehet de miért nem, mi a lényege? Szerintem egyetlen lényeg, hogy ne fogadj a saját csapatodra, maximum a győzelemre, aztán kit érdekel ha fotelben ülve fogad egy Juve-Roma meccsre?
Sok érdekes kérdés felmerült a témával kapcsolatban. Nem tudom, mit gondoljak, hogy elfogadjam-e az ügynök tájékoztatását arról, hogy Tonali függő-e…
Meglátásom szerint érdekes, hogy az ügynöke úgy kommunikálja ezt a dolgot, hogy gyorsan ad is egy diagnózist Tonaliról, hogy „ja, Sandro szerencsjáték-függő”… Alkoholista vagy drogos sem pár nap alatt lesz az ember. Benne van a kifejezésekben – alkoholfüggő, drogfüggő – is, hogy ezek a dolgok az életét alapjaiban határozzák meg, szinte nem tud meglenni ezek nélkül. Hogy ehhez a környezete asszisztált, semmilyen problémát nem látott ebben, esetleg még biztatta is, vagy netán nem tudott róla, tkp. mindegy.
Tehát a kommunikáció nagyon nem jó. Tonali lebukott, de a függőségét mintha úgy akarnák beállítani, hogy ez nem is volt olyan nagyon nagy titok, mintha mondjuk annak idején Janis Joplinra azt mondták volna évek óta tartó cuccozás után, hogy „ja, egyébként drogfüggő”, amit mindenki tudott, illetve amin senki sem lepődött meg. Én jobbnak tartottam volna egy olyan megjegyzést is, hogy „sajnos nem tudtunk róla, mert ha tudunk, segítettünk volna rajta”. Én tehát úgy látom, hogy erről bizony többen tudhattak. Ha függő valaki, akkor ennek így vagy úgy szerintem ki kellett derülnie, pont azért, mert ez a „hobbi” tkp. alapjaiban határozza meg valaki életét. Az ügynök mintha nem lepődött volna meg olyan nagyon ezen a dolgon. Úgy gondolom, hogy bár lehet valóságalapja az egésznek (a sportolóktól nyilván nem áll távol a győzni akarás élménye, de úgy, hogy „átlagemberként”, saját erőből, saját tudásukból akarnak nyerni), az, hogy valaki sokat, rendszeresen játszik, fogad, még nem feltétlenül tesz függővé valakit. Most kellene egy olyan adat, hogy Tonali mondjuk az elmúlt évek során kb. hány alkalommal fogadott, és lenne egy hatalmas szám. Ezzel el lehetne adni, hogy úgymond függő. Szerintem megy a taktikázás a kommunikáció terén is, és azt gondolják, hogy talán így, betegségként könnyebben el lehet adni az egészet, mintha azt mondanák, hogy „de csak 1-2 alkalommal fogadott”. Amint azt írták, egy alkoholistánál, egy drogosnál vannak látható testi jelek, könnyebb bizonyítani, hogy X Y alkoholista. A játékszenvedély is nyilván látható, én is szeretek játszani, fogadni, de pusztán azért, hogy lehessen izgulni, drukkolni a végkimenetel miatt.
Szóval a nyomozás elején lehetünk, de már megvan a diagnózis… Különös. Nekem éppen ezért ez egy kicsit sántít. A függőség a legtöbb esetben valamiféle kontroll nélküli magatartást jelent. A kezdés nyilván nem az, hogy felteszi a házat, kocsit, asszonyt, de idővel egyre jobban belelendül az illető, és feszegeti a határokat. Egyre nagyobb tétek, egyre nagyobb rizikó, egyre több időt szán a hobbijára… Állítólag a Milan meccseire akkor fogadott csak, ha nem játszott… Állítólag csak póker meg blackjack…
További problémám, hogy itt a lebukás után történik a nagy vallomás, a nagy önsajnálat, a sokkos állapot és minden egyéb az ügynök részéről… Oké, hogy Tonali nem egy agysebész, de szerintem valami hihetőbb körítés kellett volna.
Amennyiben ez tényleg függőség, akkor, ahogyan azt fent valaki írta, ettől függetlenül meg lehet állapítani a felelősséget. Annak idején szerződéskötés történt, és amennyiben nem is volt ilyen kitétel a szerződésben, akkor is a FIGC-keretszabályok között biztosan rögzíteni kellett, hogy mik azok, amiket egy olasz profi labdarúgó nem tehet meg, függetlenül attól, melyik csapatban, melyik ligában szerepel, sőt, attól is függetlenül, hogy melyik állam bajnokságában játszik. Ezeket Tonali tudomásul vette, gondolom, alá is írta, de ezekkel a fogadásokkal mégsem hagyott fel (vagy éppen ekkor, már profiként kezdte el), titkolta.
A szenvedélybetegségeket tekintve a drog- és alkohofüggőségtől mindenképpen megkülönböztetném a szerencsejáték-függőséget. Nem ugyanaz a társadalmi hozzáállás (egy drogost inkább elítélnek, míg a játékfüggő talán inkább kiváltja a társadalom szimpátiáját, utóbbit inkább érzik betegségnek; az alkoholista vagy a drogos adott esetben másokra is veszélyes lehet, a játékfüggő ritkán; a játékfüggőségben sokszor egzisztenciálisan jó helyzetben lévők szenvednek, míg az alkoholisták vagy a drogosok többsége a társadalom perifériáján élőkből kerül ki).
Én úgy gondolom, hogy a játékfüggőség egy intellektuálisabb betegség, ami ugyan hatással van az egyénre mentálisan, de fizikailag nem igazán. Próbálom elképzelni, hogy megkérdezték Tonalitól mondjuk a Milanhoz való csatlakozásakor, hogy ugye nem szokott fogadni erre, arra, amarra, és hogy ő erre nyilván úgy reagált, hogy természetesen nem… De ha ő ezt eddig titkolni tudta, akkor ehhez hideg fej kellett. Ezt őszintén szólva nem nézem ki Tonaliból, a pályán igen sokszor tűnt meggondolatlannak. Persze tudom, az élet meg a focipálya más. Egyébként Zaniolóról is azt gondolom, hogy egy kezelhetetlen hülyegyerek, aki csak úgy heccből, vagányságból, „úgysem bukok le” alapon fogadgatott. Ezt a Fagiolit nem tudom, milyen. De miután Juventus-játékos, ez sokat elmond róla. Egyszer majd lehet, hogy lesz egy hír, hogy megtalálták a klubtörténet első Juve-alkalmazottját (mondjuk azt, aki a pálya locsolásáért volt felelős), aki egyszer sem követett el semmilyen szabályszegést, míg a „zebráknál” dolgozott…
Hogy a Milan tudhatott-e Tonali problémájáról… Az eladása kapcsán, hogy mennyire meglepődött (sőt, felháborodott) ezen a legtöbb ember, előfordulhat. De ezt gyakorlatilag lehetetlen lenne bizonyítani. Nem a Milan ajánlotta fel pl. egy csere keretében Tonalit bárkinek, hanem az angolok dobtak be egy rekord vételi ajánlatot, úgy, hogy a játékos egyáltalán nem ért annyit. A Milanra tehát azt rábizonyítani, hogy Tonali függősége miatt bólintott rá erre az ajánlatra, esélytelen.
Korábban már írtam, hogy a FIGC-szabályozás szerintem nem annyira jó ezzel a fogadásosdival kapcsolatban. Azt gondolom, tízezrével lehetnek olyan FIFA által szervezett meccsek, amikre a világon semmilyen ráhatása nincs, nem lehet egy játékosnak. Viszont bőven lehetnek olyanok is, amikkel kapcsolatban többlet információhoz juthat. Például egy Juve-Roma meccsre írja „Zolinho257”, hogy egy fotelben ülve ez most miért lenne baj… Nos, tegyük fel, Tonali jóban van Cristantéval meg mondjuk Locatellivel, és mindkettőtől valamiféle információhoz jut (pl. Lukaku nem kezd, Vlahovic csak 30 percet bír, Allegri berágott Rabiot-ra, Mourinho játékrendszert akar váltani stb.). Ezek olyan információk lehetnek, amik Tonalit kedvezőbb helyzetbe hozzák, ha fogadni akarna. Ma pedig lassan már arra is lehet fogadni, hogy hányszor köp valaki egy meccsen… Nem arra kell gondolni nyilván, hogy a játékosok azért nem fogadhatnak egy Serie A-meccsre, mert esetleg rádumálják a másik csapatban játszó havert, hogy ugyan hozzon már össze egy büntetőt a második félidő első 15 percében, de valamiféle előnyben lehetnek egy mezei fogadóhoz képest. Ez lehet az egyik ok. A másik meg az, amin nem lehet csodálkozni. Annyi fogadási botrány volt már az olasz fociban, hogy a FIGC lassan ott tart, hogy azt is eltiltják, aki ki meri ejteni a fogadás szót a száján.
Kíváncsi vagyok az ügy folytatására. Remélem, a Milanból a jelenlegi játékosok közül senki sem lesz érintett az ügyben. A leleplező újságíró állítólag több tucatnyi játékosról tud.
A focisták általában azt gondolják nekik mindent szabad és többnyire könnyen megúsznak mindent, nem egy aktív focista van, aki rács mögött lenne, ha átlagember lenne. Talán ez is közrejátszik és nincs semmi függősége egyik focistának se, aki lebukott.
Viszont az is fura, hogy a súlyos büntetést is kockáztatják és nem egyedüli eset, még azt se lehet mondani, hogy nem voltak tisztában a szabályokkal, mert direkt egy illegális platformot használtak a fogadásra a hírek szerint. Ez szerintem már beteges tevékenység.
Sokan ülnek ittasan volán mögé, mert egy partiban megittak 1-2 italt, de amíg nem állítják meg a rendőrök, addig a világ legtermészetesebb dolgának tartják ezt. Ez az eset is hasonló, ha nem buktak volna le, akkor csak egy buta hobbi, így viszont a karrierjükkel hazárdíroztak.
Látva az újak teljesítményét eddig is úgy gondoltam h. jó húzás volt őt elengedni. Így meg aztán főleg…
„Aki fogad az veszít”