Azonnali piros lap maradt el a mérkőzés hajrájában és csak a szerencsén múlt, hogy a Roma játékosának brutális belépője nem okozott súlyos sérülést.
1-1-es döntetlent hozott az EL-elődöntős Roma és a BL-elődöntős Milan összecsapása a Stadio Olimpicóban a Serie A-ban. A látványos futball helyett a kemény játék jellemezte a mérkőzést és Daniele Orsato játékvezető képtelen volt kézben tartani a meccset.
A 71. percben Roger Ibanez egy elkésett belépő után nyújtott lábbal beleszállt Alexis Saelemaekersbe, amiért a játékvezető sárga lapot mutatott fel neki. Orsato nagyot hibázott, ugyanis a Roma védője súlyosan veszélyeztette a Milan támadójának testi épségét és a durva szabálytalanságért azonnali piros lap járt volna. Csak a szerencsének köszönhető, hogy Saelemaekers megúszta súlyos sérülés nélkül Ibanez ámokfutását.
A VAR-szobában tartózkodó Aleandro Di Paolo nem jelezte Orsatónak a kiállítás szükségességét annak ellenére, hogy a VAR-nak az azonnali piros lapot érő incidenseknél be kell avatkoznia. Di Paolo esetében már nem ez volt az első alkalom, hogy tévedett és hibázott videóbíróként a Milan mérkőzésein.
IBANEZ ELKÉSETT BELÉPŐJE:
Di Paolo muto al Var pic.twitter.com/fUD8QnriLc
— FMCR (@FMCROfficial) 2023. április 29.
28 hozzászólás
Ez már az élő közvetítés során is egyértelmű piros lap volt. Szemből, nyújtott lábbal, … A riporter szerint se maradhatott volna a pályán.
Emellett több sárga lap is elmaradt (pl. Leao-t a mezénél fogva húzták vissza) és a Roma gól előtt szerintem szabálytalankodtak CDK-val szemben..
Neki tegnap ez volt a dolga, max csak abban hibázott, hogy nem fújta le egyből a római gól után a meccset… A gazdi biztos nem dicsérte meg érte.
Most IS hibázott. Ibanezt egyből ki kellett volna állítani, de én még Maticon is elgondolkodtam volna, mert amikor én fociztam, a csapattársamat egy hasonló után kellett kórházba vinni. Nem tudom tényleg ki bajuk van a bíróknak, hogy mit ártottunk nekik, vagy nem tudom. A gusztustalan Mourinho féle csapattól nem vártam mást, legjobb lesz ha az egész futballtól elkotródik, max már csak a neve miatt van itt. Elképzeltem hogy beköszön a bírónak, hogy: Hi I’m José Mourinho, aztán már is a Romának kedvezően fújnak. Bár nem tudom miért nem akarják, hogy egy olyan csapat induljon a blben akik érvényesülni nem fognak tudni(mondom itt a Laziot is). Ha a bírók nem tévedtektek volna(szándékosan) a kárunkra, már 10-12 pontal előrébb lennénk. Már vicc ez az egész liga egy normális játékvezető nincsen, még még a juventusnál is bohóckodnak, hogy most akkor -15, most vissza, most ez most az, már azt se tudja senki hol van. Csak legyen már vége ennek a szezonnak, és legyünk a blbe jövőre is
Forza Milan ❤️🖤
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Ez az Ibanez szabàlytalansàg jobb helyen egyből piros + pàr meccsre leültetik a delikvenst gondolkozni. Plusszban az is èrdekes , hogy Mancini is hogy maradhatott a pàlyàn. Bocs a jelzőèrt, de ritka alattomos 1 fèreg, amit büntetlenül megtehet. Ès èn is kívàncsi lennèk, hogy a nyilvànvaló bírói hibàk (csalások) nèlkúl hol àllnànk?..
Megkockàztatom , simàn a dobogón
És? Van bármi következménye hogy a VAR szobában az ostobák nem szólnak oda? Van bármi következménye hogy ugyanazok a marhák vétenek mérközéseket befolyásoló eredményeket hétről hétre? Néha eltiltatanak egy-két madarat, de ennyi. Láthatóan tökéletes ez az olasz szövetségnek hiszen jó pár éve ez a játékvezetői színvonal és nagyon nem látni a jelét, hogy a közeljövőben ez változzon.
Max annyit mondanak nèha, hogy bocs. 😀
Mint idény elején az Atalanta ellen. 🤷
Lehet köpködni Orsatot, de sajna a szabályok szerint nem történt semmi olyan, ami miatt EGYÉRTELMŰ pirosat kellett volna adni. A VAR meg csak akkor avatkozhat közbe, ha egyértelmű tévedés történt, ami nyilván nem volt.
Van a pirosnál 1-2 fekete-fehér eset, mint pl a nyilvánvaló gólhelyzetben (ergo utolsó emberként a labda megjátszásának kísérlete nélküli szabálytalanság, lásd Tomori ősszel, az egy megkérdőjelezhetetlen piros volt a szabálykönyv szerint, mégis fél Milánó úgy csinált, mintha valami botrány történt volna), vagy a boka feletti talpalás. Ez „sajna” csak boka volt. Innantől kezdve meg marad a túlzott erőbevetés, de attól ez egy narancssárga volt, szerintem a bírók 60%-a sárgát adott volna rá.
Félreértés ne essék, nálam is piros lett volna, de a szabályok szerint nem történt egyértelmű tévedés.
Hogy lehet-e köpködni? Kell is, nem csak lehet, egész meccsen haza fújt a bíró, engedte eldurvulni a meccset a hülyéje. 🤌 Az a szabálytalanság simán piros. Az a lendület, amivel érkezik, ahogy rátart a bokájára, azok után is, hogy a labda már elérhetetlen, a szándékosságról meg ne is beszéljünk, az ilyen mocskos belépő nem foci pályára való. 🤦
Már ne is haragudj, de épelméjü ember azonnal pirosat ad a Makker elleni belépőre. Semmi kérdés nincs ilyen esetben, akár Milan játékos követi el vagy Milan játékos a szenvedő fél. És mivel a bíró egyértelműen „hibázott”, ezért a VARnak muszáj lett volna szólnia.
A VAR-t lényegében azért hozták létre, mert korábban rengeteg esetben történt mérkőzést befolyásoló rossz bírói döntés, sok mérkőzés dől(t) el 1 góllal, és erre lépni kellett (meg persze van benne egy kis show is, és a szurkolói és egyéb nyomást kezelni kellett). Elkerülhetetlen volt, hogy alkossanak egy olyan rendszert, ami elvileg mindent „lát”. Felgyorsult a játék, és hiába alkalmaztak több asszisztenst, nem lépett előre színvonalban a játékvezetés (a kedvencem az alapvonali játékvezető volt, aki gyakorlatilag dísznek volt a kapu mellett, mert én nem emlékszem, hogy bármikor is jelzett volna, hogy ott valami történt). Ez a rendszer elvileg a nehezen megítélhető, nem (jól) látható esetek visszanézésére, elemzésére szolgálna. Ibanez szabálytalanságát nem is elemezték. Hogy lehet ez?
A te nézőpontod alapján – ami nehezen értelmezhető, mert előbb azt írod, nem történt egyértelmű tévedés, az utolsó mondatodban meg azt, hogy nálad is piros lett volna – mintha azt látnád lényegesnek, hogy a szabálytalanság mely testrészt célozta. Ha térd, akkor piros, ha boka, akkor csak „túlzott erőbevetés”… Szó sincs ilyenről. A szabálytalanság (vagy a kísérlet, mert ugye nem feltétlenül kell ahhoz „találni”, hogy lefújja a bíró) intenzitása a lényeg. Tök mindegy, mit talál el: ha ilyen vehemenciával érkezik egy védő, akkor a szándék az, hogy valamibe egy jó nagyot belerúgjon. Itt ráadásul már sehol sem volt a labda. Én úgy gondolom, a VAR-t erre találták ki. Nézzék meg a körülményeket, hogy mennyivel később ért oda a védő, mit talált el, mire irányult a mozdulat stb.
A boka feletti talpalás példája… Rendkívül gyors a játék, így elképzelhető, hogy egyértelműen a labdát akarja elrúgni a játékos, de a lába lábat talál, ráadásul térd felett. Tonalinak volt egy ilyenért kiállítása. Emlékeim szerint ott nem volt akkora lendülete Tonalinak, mégis rossz helyen találta el az ellenfelet. Tehát kisebb sebességnél sem lenne kegyelem. Ebben az esetben viszont Ibanez – egyébként nyújtott lábbal – akkora sebességgel érkezett, hogy az teljesen egyértelműen alkalmas volt sérülés okozására. A sebesség természetesen nem mentő körülmény, ilyen megoldás nem választható. Ez nem az a szerelési kísérlet volt, amikor a labda elrúgása után még esetleg van ideje a támadónak kikerülni a védő lábát, vagy egyértelmű távolság van a labda és a játékos lába között, hogy a labda megszerzésére törekvés hihető legyen. Itt jól láthatóan alig pár századmásodperc telik el aközött, hogy Saelemaekers lábát elhagyta a labda, és Ibanez eltalálta a belgát. Úgy gondolom, ez elsőre is sima piros kellett volna hogy legyen, de a VAR mindenképpen kellett volna hogy vizsgálja, és akkor a sárgát felül kellett volna bírálni. A sárga + a VAR-vizsgálat elmaradása nem egyszerű hiba, hanem annál súlyosabb.
„A te nézőpontod alapján – ami nehezen értelmezhető, mert előbb azt írod, nem történt egyértelmű tévedés, az utolsó mondatodban meg azt, hogy nálad is piros lett volna”
Többször is leírtam, hogy a SZABÁLYOK SZERINT nem történt egyértelmű tévedés. Az én könyvemben meg piros lenne. Sőt, pár bíró a jelen értelmezés szerint is kiszórta volna a srácot is, pár meg nem. A túlzott erőbevetés teljesen szubjektív sajna, és mint ilyen megítélhetú így is, úgy is. Ezért nem történt EGYÉRTELMŰ hiba, mivel a megítélése szubjektív. Ellenpélda pl. egy magasra tartott kéz a 16-oson belül, ha azt észreveszik, akkor kihívják megnézni, mert fekete-fehér a szabály. A túlzott erőbevetés teljesen egyéni elbíráláson alapul, épp emiatt nem lehet egyértelmű hibának venni, hogy a VAR kihívja.
Én nem mondom, hogy ez így normális, félreértés ne essék, csak a múltkor a Tomori ügyben is fárasztott nagyon az, hogy senki nem értette, miért kapott pirosat, köpködött mindenki a bírókra, pedig az még csak nem is volt ugye kétértelmű, egy fekete-fehér szabály alapján történt, amit 10-ből 10-szer befújnak pirosra.
Ez a mostani szerintem is inkább piros, a bírók fele szerintem meg is adta volna, a másik fele meg nem. Hogy hívsz egyértelmű hibának valamit, ha x szerint túl lendületesen jött, y szerint meg nem?
A VAR-nak amúgy nem csak biztosra kéne szerintem szólnia, kétesebb esetekben is, mint ez, sőt, a 2. sárgát is nevetségesnek tartom, hogy nincs joguk feflülvizsgálni, mior végeredményben pont azt jelenti, mint az egy piros. Ezen kéne finomítgatni, mert az ilyen kemény belépők egy a bírók egyéni nézőpontja alapján kerülnek elbírálásra.
Tomori esetét azért nem értetted, mert tényleges szabálytalanság nem történt. Rátette a kezét Mount vállára? Igen, ez nem szabálytalan. Mount később elesett, szerintem ő sem tudja, hogy miben. Ami ott tény volt, se nem lassult le Tomori mozdulatától, se nem esett el. Nem is eshetett el attól, mert minimális volt a kontakt.
De itt mi az, ami szerinted nem egyértelmű? A védő meggondolatlanul nagy sebességgel csúszott bele egy kétes szituba. Teljes mértékben tisztában van vele minden focista, hogy ilyen szituban, ha nem talál labdát, akkor az azonnali piros jár. Ha labdát talál, még akkor is nagyon sok esetben sárga, mert az ellenfelet is le fogja tarolni. Persze, hogy fel van háborodva mindenki, amikor teljesen fogyatékos a bíró és még a VAR is adja alá a lovat. Mivel ez egyértelmű piros lap volt, tehát a bíró egyértelműen rossz ítéletet hozott, a VARnak kötelessége szólni. A bíró persze még azután is lehet total hülye és mondhatja, hogy nem piros, de a VARnak nincs választási lehetősége.
Attól, hogy valami szerinted – és isétlem, szerintem is! – rossz, az nem jelenti azt, hogy a szabályok szerint is az, azaz egyértelmű tévedés. Egy ilyen eset mindig is szubjektív lesz. Pl. a váll-váll is tipikusan ilyen eset, ugye az alapvetően megengedett, de egy ponton túl nem. Hol az a pont?
Szerintem ez a szabélyok szerint nem volt egyértelmű tévedés, és így a VAR-nak nem volt beleszólási joga. Ami szerintem eleve óriási hülyeség.
Én kiszórtam vola gondolkodás nélkül, nem a magam nevében érvelek.
Kár ezen rágódni! Az Internek és a Juvénak a bl-ben kell indulni! A Napoli tuti induló,a két római csapat meg beleköpött a levesbe aminek mi isszuk meg a levét!
Az a 15 pont ott fog megrohadni,esetleg majd a következő bajnokságot 8-10 pont mínusszal kezdik!
Tehát szerintem a két római csapatot kéne megelőzzük, hogy bl helyünk legyen vagy meg kéne nyerni a sorozatot amire nincs esélyünk.
A játékvezetők meg mindent megtesznek,hogy ez a bajnokság úgy érjen véget ahogy kell!!!
Most nincs rá időm, de “rossoneri92” szubjektivitással kapcsolatos okfejtésére még ma reagálni fogok.
Addig én is bekészítem a pattogatott kukoricát!🤣🍿
A pattogatott kukorica kevés lesz, minimum két napi hideg élelem szükséges.. 😀
Egyébként nem igazán értem mit kell ezen körbemagyarázni..
Ennél az esetnél egyértelműbb piros lap a világon nincs.. 🤷♂️
Odaköltözök én is a hűtő, és a spájz közé. Lehet egyértelmű, de kíváncsi vagyok hogy lehet még jobban körbemagyarázni 🤣😅
Én is adtam volna a pirosat ebben az esetben, de sajnos még mindig sok ítélet a bírók egyéni megítélésén múlik.
A VAR dolga lenne ezen hibák kijavítása,de ott is emberek, bírók ülnek szintén egyéni megítéléssel. Plusz a szabály, hogy csak egyértelmű tévedésnél avatkozhat bele, ilyen-olyan kivételekkel. Az emberi tényező még mindig jelen van, csak annyi változott, hogy 3 bíró helyett már hatot szidhatunk.
„rossoneri92” írására reagálva…
A futballszabályok többféle kategóriába sorolhatóak. Vannak a tisztán objektíve megítélhetőek, ilyen az, hogy minden meccset 11-11 játékos kezd el; ha a labda az oldalvonalnál elhagyja a játékteret, azt bedobással újra játékba kell hozni; a leshelyzet megállapítása; ha a labda a gólvonalon teljes terjedelmével áthalad, akkor beszélhetünk gólról stb. Itt nincs mérlegelés.
Vannak olyan esetek, amikor a szabályok „rugalmasak” lehetnek. Például megtörténik a szabálytalanság, de a bíró mérlegel. Mezőnyben gyakran látjuk, hogy kézhez ér a labda, a bíró látja, de úgy dönt, hogy folytatódhat a játék, mert szerinte véletlenül kezezett az illető; ilyen lehet egy szabadrúgás helyének a meghatározása, amikor a bíró azt mondja, hogy 3 méterrel hátrébb kell letenni a labdát. Ilyen lehet az is, hogy például egy hevesen reklamáló játékost hogyan fegyelmez, illetve fegyelmez-e lappal a bíró.
A legtöbb vitát kiváltó ítéletek azok, amelyeknél a szituáció játékvezető általi megítélésének, személyes meggyőződésének van szerepe.
Úgy gondolom, a szabályok igyekeznek teret adni a játékvezetői felfogásnak, de azért keretek közé szorítva. Éppen ez a probléma azzal kapcsolatban, amit írsz.
A labdarúgás tkp. egy kontaktsportág, összetettsége abban is áll, hogy például a kapust bizonyos szituációkban jobban védik a szabályok, mint a mezőnyjátékost; a pálya bizonyos területén a szabálytalanság súlyosabb következménnyel járhat stb. Miután a futballt kicsi és nagy, erőteljes és gyengébb fizikumú is játszhatja, egyes megmozdulások megítélése is nehezebb. Ha Lukaku testtel meglöki Koulibalyt, nem ugyanaz lesz a végkimenetel, mintha ugyanazzal az erővel mondjuk Destet löki meg. A játékosnak ilyenkor azért mérlegelnie kell, tehát Lukakunak be kell kalkulálnia, hogy az ellenfelével szemben mi az az erő, amit alkalmazhat, elvileg nem hivatkozhatna arra, hogy Dest miért nem 195 centi és 95 kiló. Ez azonban a játékosok oldala.
A bíráskodásra visszatérve. Úgy gondolom, hogy bár a szabályok sok esetben lehetővé teszik a mérlegelést a bíró számára, de úgy, hogy bizonyos objektív körülményeket figyelembe kell vennie. A konkrét esetre rátérve…
Ibanez esete és a túlzott mértékű erő alkalmazása… Bizonyos tekintetben szinte bármire rá lehetne húzni, hogy a bíró nem követett el hibát, mert egy szabálytalanság durvasága, vagy hogy a pályán hol történt, milyen akciót hiúsított meg stb., sok esetben egyéni megítélés kérdése lenne.
Jelen esetben azt állítod, hogy azért nem történt egyértelmű hiba, mert annak megítélése, hogy Ibanez túlzott erőt alkalmazott-e akkor, amikor megérkezett Saelemaekersre, nem dönthető el objektíven, így szerinted nem történt olyan, amely miatt egyértelmű pirosat kellett volna adni, mivel nem történt egyértelmű tévedés a bíró részéről. Mint írod, a túlzott erőbevetés teljesen szubjektív, ezért nem történt EGYÉRTELMŰ hiba. A túlzott erőbevetés éppen azért, mert egyéni elbíráláson alapul, nem egyértelmű hiba. És a kérdésfeltevésed: „Hogy hívsz egyértelmű hibának valamit, ha x szerint túl lendületesen jött, y szerint meg nem?”
Nos. Mielőtt Orsato döntésére rátérnék, nézzük meg a szituáció objektív körülményeit:
1) Ibanez Saelemaekers lábát találta el;
2) Ibanez a labdát – Saelemaekers lábát követően – nem találta el;
3) Saelemaekers álló, tehát fix helyzetben volt, míg Ibanez lényegében sprintben érkezett (a belga egyrészt ezért volt „védtelen”, másrészt azért, mert Ibanez nem szemből, hanem oldalról érkezett, így a belga nem is igazán készülhetett fel a lehetséges kontaktra);
4) Ibanez nyújtott lábbal támadta Saelemaekerst;
5) A kontakt erőhatása könnyen megítélhető az alapján, amilyen röppályát Saelemaekers leírt;
6) A pálya tkp. semleges részén történt a szabálytalanság, azaz nem (gól)helyzetet vagy veszélyesnek tűnő támadást megakadályozni Ibanez, csak egy sima passzt meghiúsítani: azaz semmiképpen sem volt indokolt a túlzott keménykedés.
7) A kontakt egyértelműen alkalmas volt arra, hogy akár súlyos sérülés történjen: azaz a kontakt eredménye egyértelműen veszélyeztetés.
A szubjektivitás elsősorban olyan helyzetben jöhet szóba, amikor nem feltétlenül van „eredmény”. Például egy mozdulat alkalmas volt-e arra, hogy megtévessze az ellenfelet (játékba avatkozás leshelyzetben). A magas láb esete: milyen közel volt a láb az ellenfél nyakához/fejéhez, azaz volt-e reális veszély. Előfordul az is, hogy a játékos egyébként tisztán láthatóan labdát talál, de a bíró lefújja, mert veszélyesnek ítélte meg a szituációt. Flamininek volt pár ilyen megmozdulása… Ilyen lehet például egy ütőmozdulat, ami nem találja el az ellenfelet, de kérdés nélkül kiállítás jár érte, mert a kísérlet a lényeg.
Orsato Ibanez sárga lapját eredményező döntését tehát nem tartod egyértelmű hibának. A leírtak alapján nem tudom osztani a véleményed. A szituáció több olyan elemet is tartalmazott, ami alapján egy ilyen rutinos bírónak össze kellett volna raknia a mozaikdarabkákat, és nem csak sárga lapot adni.
A szabálykönyvből idéznék kicsit hosszabban.
https://dokumentumtar.mlsz.hu/file/dokumentumtar/3794/file/szabalykonyv_2022-2023.pdf
/99-100. oldal/
„1. Közvetlen szabadrúgás
Közvetlen szabadrúgást kell ítélni, ha egy játékos a következő szabálytalanságok
valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint GONDATLANUL, FELELŐTLENÜL vagy TÚLZOTT ERŐBEVETÉS ALKALMAZÁSÁVAL követi el az ellenféllel szemben:
– testtel támadja
– nekiugrik
– MEGRÚGJA vagy MEGKÍSÉRLI MEGRÚGNI
– meglöki
– megüti vagy megkísérli megütni (ideértve a lefejelést is)
– lábbal támadja vagy SZERELI
– elgáncsolja vagy megkísérli elgáncsolni
Amennyiben a szabálytalanság során fizikai kontaktus történt, közvetlen szabadrúgást kell ítélni.
A „gondatlan” azt jelenti, hogy a játékos figyelmetlenül, megfontolatlanul támadja ellenfelét, és óvatlanul cselekszik. Nincs szükség fegyelmi intézkedésre.
A „felelőtlen” azt jelenti, hogy a játékos figyelmen kívül hagyja cselekedete veszélyességét, illetve annak következményeit ellenfelére nézve. A vétkes játékost figyelmeztetésben kell részesíteni.
„Túlzott erőbevetés alkalmazása” azt jelenti, hogy a játékos túllépi a szükséges erőbevetést és/VAGY VESZÉLYEZTETI ELLENFELE BIZTONSÁGÁT. A VÉTKES JÁTÉKOST KI KELL ÁLLÍTANI.”
A „túlzott erőbevetés alkalmazása” tehát az alábbi eseteket nevesíti.
1) A játékos túllépi a szükséges erőbevetést. Ebben az esetben a játékos a szükségesnél nagyobb erőt, energiát fejt ki például a labda megszerzése, megjátszása céljából. Ennél az esetnél a szabálykönyv – szerintem nem túl szerencsés – megfogalmazása szerint nem szükséges az, hogy ezzel az illető veszélyeztesse az ellenfél biztonságát, azaz tkp. nincs „eredmény”, azonban elvileg ilyenkor is ki kellene állítani a szabálytalankodót. (Ilyenért gyakorlatilag kizárt, hogy bárki bármikor is piros lapot adjon.)
2) A játékos túllépi a szükséges erőbevetést ÉS veszélyezteti az ellenfél biztonságát. Ez a leggyakoribb elképzelhető verzió. Itt akár a célzatosság is felmerülhet, tehát azért alkalmaz nagyobb erőt, energiát a szabálytalankodó (pl. egy becsúszó szerelésnél), hogy ha esetleg a labda után lábat is talál, azzal legalább fájdalmat, de akár sérülést is okozzon a sértettnek. Itt már tehát van eredmény, ez az ellenfél biztonságának a veszélybe jutása (tehát a szabálytalanságnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy általa például egy sérülés bekövetkezésének lehetőségét reálisnak tekinthessük).
3) A játékos veszélyezteti az ellenfél biztonságát. Ez logikailag nem túl szerencsés szabály, ugyanis ebben az esetben nem feltétlenül szükséges „túlzott erőbevetés alkalmazása”, mégis annak minősül. Ebben az esetben nincs meghatározott magatartásfajta vagy forma, az egyetlen lényeges elem, hogy azzal az ellenfél biztonsága „veszélyeztetve legyen”. Ilyen lehet például az, hogy egy nem figyelő ellenfél feje felé rúgja vagy dobja valaki a labdát (nem feltétlenül túl nagy erővel). Nem kell, hogy az illetőt eltalálja a labda, elegendő az, hogy megvan a sérülés bekövetkezésének a reális lehetősége (a labda megy, az illető megfordulhat).
A szabálykönyv a súlyos szabálytalanságot így definiálja: „A labda megszerzéséért végrehajtott szerelés vagy támadás, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, illetve túlzott erőbevetéssel vagy brutalitással történik; kiállítással (piros lap) büntetendő.”
A leírtak alapján tehát Ibanez szabálytalansága kétséget kizáróan kimeríti az általad említett „túlzott erőbevetés alkalmazása” kategóriát. Orsatónak vagy a VAR-szobában alvó idiótának azt kellett volna mérlegelnie, hogy Ibanez mozdulatsora minden körülményt megvizsgálva alkalmas volt-e arra, hogy veszélyeztesse Saelemaekers biztonságát.
👏👏👏 Nagy pacsi Lansky!
Bámulom a türelmed. 😅
Érdekes reakció. Miután végolvastam, már egy mondatra nem emlékeztem. Regényhez képest egy perc alatt végolvastam, pedig odaköltöztem a hűtő és a spájz közé 😅🤣😅🤣😅🤣
Lansky, asszem megbocsátod, ha nyolcvanadekkorában válaszolok. 😀
„Orsatónak vagy a VAR-szobában alvó idiótának azt kellett volna mérlegelnie, hogy Ibanez mozdulatsora minden körülményt megvizsgálva alkalmas volt-e arra, hogy veszélyeztesse Saelemaekers biztonságát.”
Ismétlem, bár asszem a reakciódból lejött, hogy érted, hogy én is pirosat adtam volna, de pont ez a gond, hogy mérlegelni kell. A túlzott erőbevetésnél meg az a gon, hogy ha sprintben érkezel, akkor nem tudsz kisebb erőt bevetni a „szükségesnél”, mert egyszerűen nagy a lendületed.
Egy magas kezet nem kell mérlegelni 16-oson belül, egy utolsó emberes szabálytalanságot sem, egy sípcsontra talpalást sem, egy bokára talpalás sárgáját sem, sok szabály van, ami fekete-fehér, párat te is felsoroltál. Ez bármennyit írsz róla, nem volt az, eleve a pályán/szobában ülő bírók közül kettő is így gondolta, ami már alátámasztja a dolgot,, ha fekete-fehér lenne, a kettő közül legalább egy szólt volna. Ezt tipikusan az, amire Feri bácsi a digiben azt mondta volna, hogy ha a bíró pirosat ad, a VAR akkor sem szól, de így, hogy sárgát adott, arra sem fog.
U.i.: kb két éve nem nézek tv-t, szóval lehet, hogy még mindig van valahol Feri bácsi, csak nem a digin. Amúgy az is tipikus esete a subjektív megítélésnek, kb soha nem értettek egyet egy ilyen esetnél ők sem.
Abba most ne menjünk bele, hogy sokszor fekete-fehér esetekben is össze-vissza fújnak a bírók, írott vagy íratlan szabályokat megszegve…
Az, hogy ez az eset nem hasonlítható egy gól/nem gól esethez, evidens. És nem is olyan kategória, hogy van egy kicsit keményebb fault, aminél a bíró még nem érzi úgy, hogy a lap még erős lenne. Ez az eset ugyanakkor más, egy harmadik kategória.
A mérlegelès egy játékvezetőnél a legtöbb esetben nem alapulhat tisztán a szubjektivitáson. Tehát továbbra is úgy gondolom, nem védhető az az állàspont, hogy azért nem egyértelmű hiba a hiba, mert lehetővé teszik a szabályok a szubjektív döntést, ami alapján nincs zsinórmérték, hogy mi a túlzott, és mi nem az; mi a szükséges és mi a szükségtelen stb. Ez azért nem az a kategória, hogy valakit megkérdeznek arról, hogy melyik szín tetszik neki jobban: a zöld vagy a kék, ő pedig tisztán szubjektív döntést hozva azt mondja, hogy a zöld.
Ez tehát valamiféle “látszólagos szubjektivitás”, ami alapján bár mérlegelési helyzetben van a bíró, tehát quasi szabad kezet kap, objektív körülmènyek alapján mégsem dönthetett volna másként, csak egyféleképpen.
Egy emberölési esetnél azt is kell vizsgálni, hogy voltak-e olyan körülmények, amelyek alapján megállapítható lenne az erős felindulás. Ha ilyenek voltak, de a bíró emberölés alapesetét állapítja meg, akkor rossz döntést hoz.
Sajnos tele vagyunk rossz döntésekkel. Minden meccsen van legalább egy eset, ami mérkőzést befolyásoló horderejű. És mivel a meccsek többsège legfeljebb 1-2 gól különbsèggel végződik, egy-egy ilyen döntès pontokat jelenthet. Rengeteget segítene a futball egészének, ha bevezetnék a szöveges értékelést. Nem kellene minden fordulóban az összes kétes szituációt elemezni, elég lenne 4-5-öt. Ha a bíró úgy döntött, vèdje meg az álláspontját. Ő így vagy úgy látta, azért ment a lap, mert… Azért nem adott lapot, vagy csak sárgát, mert. Nem kellene sunnyogni. Ha utána pellengérre állítják a bírói testület előtt, mert rosszul döntött, az úgyis belső sztori lesz, nem tudjuk meg. De ha a bírónak azt sem engedik meg, hogy a saját döntését megindokolja, akkor az milyen nevetséges, beszari hozzáállásra vallana? Holott azt látjuk, hogy a meccsen marha határozott a bíró, kérlelhetetlen, amikor dönt, majd utána vicces, hogy a bírói testület a legtöbb esetben ezerrel védi, nyilatkozni szerintem nem is nagyon lehet neki…
Remélem, egyszer bevezetik.
„objektív körülmènyek alapján mégsem dönthetett volna másként, csak egyféleképpen”
Nincs ilyen objektív körülmény. A szabálytalanság ténye az, a lap is az, a színe meg egy mércétől függ. Egy 185 centis férfi magas, vagy még átlagos? Ki mondja meg? Ezer körülménytől függ. A túlzott erőbevetésre ördög ügyvédjeként azt mondom, hogy a fockó olyan tempóval jött, ami az egyetlen esélye volt elérni a lasztit, aztán a végén nem tudott kiszállni belőle. Szerintem önmagáért beszél a tény, hogy két bíró egyidőben úgy döntött, hogy ez nem piros. Nem a döntés jogossága szempontjából, hanem abból, hogy szubjektív-e az eset megítélése. Az egyik az adott pillanatban úgy látta – visszanézve persze ő lehet, hogy módosítja, sose tudjuk meg, mennyit látott belőle helyben – egy másik pedig úgy ítélte meg, hogy nem volt egyértelmű tévedés. Azért ez nem idióták gyülekezete, ha ketten is így értelmezték a szabályt, akkor az minimum nem egyértelmű. És mondom, itt nem az a kérdés, hogy tévedett e a pályán lévő játékvezető. Az a kérdés, egyértelműt tévedett-e. Erre a válasz pedig inkább nem.
A többivel egyetértek. Indoklás jó lenne, bár ezt pont meg lehetne indokolni. Én inkább abban látnám a megoldást, hogy alacsonyabbra vigyék a szintet, amit vissza lehet nézni, de méginkább legyen minden vezetőedzőnek vagy 2-3 olyan lehetősége, mint teniszben a challenge, joguk lenne kihívni a bírót, vagy legyen akár csak 1 a túlzott játékmegszakítások elkerülése miatt, és ha igazuk van, megmarad.
Mert ja, ha az ipse visszanézi, lehet, hogy pirosat ad. Csak a hülye VAR-szabály szerint nem nézheti vissza, ha nem történt egyértelmű tévedés. És a kör bezárult. Én itt változtatnék, második sárga alap lenne, stb, és a fent leírt kikérhető visszanézés.
Ebben az esetben a VAR hibázott. A bíró azonnal határozottan sárgát mutatott, „elvileg” ő egy világszinten TOP10 bíró, ezért a VAR szobában nem merték megkérdőjelezni, pedig ez is a dolguk lenne. Ha pár másodperccel később húzza elő a sárgát, akkor esetleg a VAR úgy gondolta volna, hogy piroson gondolkodik, és vizsgálják az ügyet, de határozott volt Orsato, ahogy egy TOP bírótól elvárható. Rossz döntést hozott a másodperc tört része alatt (pedig láttuk fentebb, hogy mennyi mindent kell figyelembe venni), a var pedig nem merte felülbírálni.
Ettől függetlenül az olasz bírók (varral együtt) szerintem nagyon rosszak, nincs olyan meccs, ahol nem hibáznának nagyot, sokat… Nem gondolnám, hogy ki van adva, hogy ellenünk kell fújni, egyszerűen össze-vissza fújnak… Persze, ha a kárunkra tévednek, az sokkal jobban megmarad.