Junior Messias pénzbüntetést kapott

A szabálytalanságoknak különböző típusai vannak. A bíró megtévesztése (vagy annak kísérlete) szabálytalan, de pl. az is, hogy valaki taktikai szabálytalanságot követ el, hogy megakasszon egy támadást. Meg persze az is, ha valakit igen erőteljesen felrúgnak… Ezek között azonban kell hogy legyen valamiféle fokozatosság.

Messias pénzbüntetését, azaz a „dupla szankciót” jogosnak érzem. Úgy gondolom – és ez lehetett a háttérben is a döntés oka -, az ilyen színészkedések nem összeegyeztethetőek a futball szellemiségével; mondjuk ki, a csalás kategóriájába tartoznak. Ha azonban visszahúzzák vagy felrúgják az ellenfelet, természetesen szabálytalanság történik, de az mégis közelebb áll a futball szellemiségéhez, és összességében nem is elítélendő (ha visszahúzom vagy elgáncsolom a támadót, nyilván nem csalok…). Persze az ellenfél felrúgása is érhet akár piros lapot is, ha szó sincs arról, hogy én meg akarnám szerezni a labdát, csak pusztán indulatból odarúgok az ellenfélnek. Tkp. ez sem összeegyeztethető a játék szellemiségével (lásd az elhíresült holland-portugál „futballmérkőzést” 2006-ból), ilyenkor tehát jogos lehet a piros.

A döntéshozók feltételezhetően abból indultak ki, hogy a pályán elkövetett szabálytalanságokat osztályozni kell, kategóriákba kell sorolni. És a VAR-nak itt biztosan szerepe van. Az a bizonyos szabálytalanság az Atalanta elleni meccsen, amire „Steelman22” utalt, pirosat ért volna. A döntéshozók viszont abból indulhatnak ki, hogy ott van egy bíró, aki dönt (az Atalanta elleni meccsen úgy döntött, hogy sárgát ad Hateboernak), illetve van egy kontrollja, amely adott esetben mondhatja neki, hogy az a szabálytalanság esetleg kiállítást is érhet (ez az, ami ugye nem történt meg). Amennyiben tehát ott villan a sárga, majd a VAR-szoba szerint ez rendben van (a második verzió: elmarad a sárga, de a VAR-szoba szerint piros járna, harmadik verzió: sárga lap, de a VAR-szoba szerint piros járna), akkor ott megvan a megfelelő szankcionálás LEHETŐSÉGE. Amennyiben viszont enyhébb a szankció (egyáltalán nincs sárga, holott sárga vagy akár piros lap kellett volna, vagy pedig sárga helyett piros lapot kellett volna adni) annál, mint amit „objektíve” alkalmazni kellett volna, ÉS erre a fegyelmi testület a „fejük felett” kiszab egy pénzbüntetést vagy eltiltást, akkor ezzel a döntéshozók azt mondanák ki, hogy a bíró is rosszul döntött és a VAR-szobában ülők is rosszul döntöttek (nyilván a semmi helyett sárga miatt nem szólhatnak). Ez pedig még nagyobb bizonytalanságot eredményezne, és a bírókba vetett bizalmat (már ami még megmaradt…) még inkább aláásná. A testületek védik a mundér becsületét, már azzal is, hogy a bírót kritizálni nem lehet. Amennyiben tehát a fegyelmi testület az Atalanta elleni meccs után pl. eltiltotta volna Hateboert 1-2 meccsre sérülésveszélyes játék miatt, felmerült volna a bíró, de még inkább a VAR-szoba alkalmazottainak a felelőssége, hogy akkor ők mi a francnak vannak ott (így is sokszor ezen agyalunk meccs közben…). És így magának a VAR-rendszernek a hatásossága, létjogosultsága kérdőjeleződne meg. Ez pedig nem lehet érdekük ezeknek a testületeknek…

Messias pénzbüntetése persze egy vicc, de a lényeg, hogy a testület ezzel a büntetéssel a bíró ténykedését elismerve, a bíró döntését erősítő további büntetést alkalmazott. Az eltiltás szerintem is jobb szankció lenne, talán azzal, hogy egy bajnoki idényen belül az első ilyen húzásnál sárga, a másodiknál eltiltás. Amit még bevezetnék, az az ellenfélhez kapcsolódó eltiltás, amely egy adott országon és sorozaton belül lenne értelmezendő. Vagyis: ha Hateboert kiállították volna, akkor a Milan elleni következő meccsen (adott sorozatot tekintve persze) nem játszhatna. Mert a Milannak marhára mindegy, hogy Hateboer – ha kiállították volna – kihagyja a Hellas Verona elleni meccset. Amennyiben csapatot váltana Olaszországon belül, akkor is „vinné magával” az eltiltását. Nyilván ez nem lenne így, ha az illető egy másik ország csapatához igazolna, amely mondjuk a BL-ben összefutna a Milannal, de ez evidens.