Az Inter-ultrák molinón üzentek Kjaernek

8

Az Inter drukkerek sem mentek el szó nélkül Simon Kjaer tette mellett.

Mi is részletesen beszámoltunk a szombati Dánia-Finnország Európa-bajnoki mérkőzésen történt drámai eseményekről. Mint ismert, az első félidőben Christian Eriksent újraélesztették a pályán, miután egyik pillanatról a másikra összeesett.

A dán válogatott csapatorvosa szerint Kjaer lélekjelenlétének és gyors reakciójának is köszönhető, hogy Eriksen életben van és nem történt tragédia.

Hétfőn a városi rivális Inter szervezett szurkolói csoportja, a Curva Nord nem akármilyen gesztust tett és egy transzparenst feszített ki a San Siro előtt Kjaer előtt tisztelegve.



“Tisztelet Kjaernek! Nagyszerű ember és kapitány!” – szól az interisták üzenete.

8 HOZZÁSZÓLÁS A CIKKHEZ

  1. Végre! Én őszintén soha nem értettem az elfogult utálatot két rivális csapat között, és örülök, hogy ki lehet ebből néha lépni. Persze őket ez nyilván extrém módon érintette érzelmileg.
    Én örülnék egy világnak, ahol ez a felfogás állandó lenne.

    • Én sose rüheltem az Intert, vagy a Juve-t. A legjobb barátom pl. Juventus drukker, ráadásul együtt néztük azt a bizonyos BL döntőt. Ráadásul békében.
      A Juve-nak is volt csapata, amire felkaptam a fejem a 90-es években. Szívesen átfestettem volna a fehér csíkokat vörösre a mezükön. Persze ez csak átmeneti szimpátia, a MILAN az örök.
      Én se értettem soha, miért kell vérre menni csak azért, mert egy ember nem az én csapatomnak szurkol.

      • Ez szerintem így van rendjén, jó olvasni. Igazából semmi más nincs két ilyen csapat közt, mint némi távolság. Az egészséges versenyszellem nyilván teljesen rendben van, de amikor merdázás meg hasonlók vannak, az szerintem nagyon nincs, ugyanez nyilván egy RM-Barca párosításban, Pool-Manchester, Újpest-Fradi… rivalizáljunk, de észszerűen, realitás talaján maradva, vagy legalább annak közelében.
        Itt persze kvázi egy Milanos mentett meg egy Interest (valójában persze ember az embert és dán a dánt), szóval nagyon extrém eset, de remélem, ennél sokkal kisebb dolgok is kiválthatják a másik csapat szimpátiáját, vagy legalább tiszteletét és elismerését. (Nekem jó ideig Raúl volt a kedvenc játékosom, és Milanon kívül Barcás vagyok…)
        Eleve felesleges negatívumokat, felesleges testi sérüléseket, sőt, komolyabb összecsapásoknál akár még halált is okozhat ez a túlzott ellentét. Szerintem aki ennyire utál valakit, az neki sem tesz túl jót…

        • Nem tudom voltatok-e kint egy derbyn de ott nincs utálat. Mindenki buzdítja a sajátját, zrikálják egymást de amúgy béke van, senki nem bánt senkit. Én full piros feketében metróztam kb 1000 kék feketével a meccs után de velem is csak hülyéskedtek, boldogok voltak mert akkor nyertek és minden rendben volt.

  2. Ez az igazi elismerés, nem az aranylabda!
    Maldini és Kjaer is kivívta a világ tiszteletét és amikor már az ősi rivális szurkolói is kifejezik tiszteletüket, azért az már tényleg jelent valamit.

    Valami kezd visszatérni a MILAN-hoz.

  3. Ma reggel a rádióban is Eriksen rosszullétéről beszéltek megemlékezve Kjaer higgadtságáról.

    Én a “Kapitány, Hős, Ember” után még a Harcost is odatenném.

  4. Azért szerintem itt Magyarországon jóval nagyobb az ellentét a Milanisták és Interisták között mint Olaszországban. Nem véletlenül van ez a kuzin elnevezés a másikra. Én sok meccsen voltam kint egymás mellett vonulnak a stadionba, és egymás mellett ülnek a meccsen. Szájkarate, odamondogatás van, de inkább mosolyogva. Az ultrák meg a remek molinókkal, és lelátó installációkkal harcolnak inkább mint verekedve. Ez persze független Kjaer tettétől amiért mindnyájan hálásak és büszkék vagyunk rá! Forza Milan!

SZÓLJ HOZZÁ!

Please enter your comment!
Add meg a nevedet