Az Elliott Management, a Milan tulajdonosának üzletpolitikája alapján egy bizonyos összegen felül nem kereshetnek a játékosok, azonban a klub két esetben is kivételt tett.
Az elmúlt években jellemző volt a Milanra, hogy a klub magas fizetési kerettel rendelkezett olaszországi viszonylatban, de ehhez nem párosultak megfelelő eredmények a pályán és a játékosok alapvetően túlfizetettek voltak.
2019 nyara óta a klub a költséghatékonyságra törekszik és 2 év alatt 50 millió euróval – szám szerint 140 millióról 90 millióra – csökkent a bértömeg.
A La Gazzetta dello Sport szerint az Elliott egy konkrét határt szabott a bérek nagyságára vonatkozóan és évi nettó 4 millió euróban határozta meg a „fizetési plafont”, amelynél többet nem kereshetnek a játékosok. Ugyanakkor a vezetőség eddig kétszer is kivételt tett, nevezetesen Zlatan Ibrahimovic és Gianluigi Donnarumma esetében, akik erre rászolgáltak és jelenleg a Milan legjobban fizetett játékosai 7 illetve 6 millió euróval.
Az előző átigazolási szezonokban megfigyelhető, hogy a Milan vezetősége nagy figyelmet fordított a bértömeg csökkentésére, így számos alacsonyabb bérrel rendelkező játékos érkezett.
3 hozzászólás
Az Elliot profilját tekintve teljesen logikusnak tűnnek a fentiek. A Milan a számukra egy színtiszta befektetés. Hogy ebből egy profitábilis ,,entitás” legyen, egyrészt költségeket kell csökkenteni/optimalizálni. Az, hogy ez determinálja a játékosok minőséget (vagy korát?!) az megint egy másik kérdés. Az mindenestre látszik, hogy a gazdálkodás profibb, mint volt, és az kifejezetten örömteli, hogy abszolút nem lehet hallani finanszírozási problémákról a jelenlegi gazdasági helyzetben (ellentétben más milánói klubokkal…).
*klubbal
Gondolom Calhanoglu ügynöke is elkezdte “optimalizálni” a lehetőségeket ami lavina szerű lesz, főleg egy esetleges bajnoki cím után.