Gianluca Di Marzio újságíró beszélt a Milan által követett átigazolási stratégiáról és kiemelte Diogo Dalot nevét, aki elmondása szerint a kontinens legjobb jobbhátvédjei között van és a Manchester United nyomós okkal nem engedte el végleg.

“Amióta az Elliott a Milan tulajdonosa, a klub precízen követ egy meghatározott filozófiát, ami az, hogy 25 éven aluli játékosokba fektetnek be és a 25 éven felülieket kölcsönveszik. Tonali egy tökéletes példa, ugyanis megtestesíti azt, amit a Milan keres. A játékos szándéka egyértelmű volt és erősen szorgalmazta, hogy a Milanhoz szerződjön.” – mondta Di Marzio.

Az elmúlt 1 évben hasonló politikát folytatva érkezett Simon Kjaer és Ante Rebic is.

“A Milan új igazolásai közül vastag piros vonallal aláhúznám Dalot nevét. Úgy gondolom, hogy ő Európa legjobb jobbhátvédjei közé tartozik. Maldini és Massara nagyon kedveli a játékát. Dalot egy erős játékos és nem véletlen, hogy a Manchester United nem engedte el vásárlási opcióval, csak sima kölcsönben.”

Di Marzio kommentálta Jens Petter Hauge szerződtetését és beszélt az átigazolási árról.

“Kíváncsian várom, hogy Hauge milyen benyomást fog kelteni a játékával. Mintegy 4,2 millió eurójába került a Milannak, amely Hauge személyében egy olyan játékost igazolt, akit már jó ideje figyelemmel kísértek és ellenfélként lenyűgözte őket. Több klub is szerette volna megszerezni, többek között a Cagliari, de a Milan nagyon gyors volt.”

5 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. A fiatal játékosok vasárlása…Azért nagyon óvatosan kell ezzel bánni. Én nem vagyok annyira híve ennek a full fiatalításnak, ellenben a 22-23 éves játékosok már talán készen állnak a bevetésre, ők már érzik a dolgok súlyát. Paquetan a Milan veszített kb 17 milliót. Piateken is legalább 11 milliot. Aláírás pénzzél együtt kb 30 millió a kukába, ebből már erős, egészséges, rutinos játékos is bőven akadt volna a horogra.

  2. A törekvésekkel semmi gond nincs, a szisztéma és a filozófia is érthető, gazdaságilag rendbe kell hozni a klubot, nincs ebben vita. Ennek a modellnek viszont működnie kell, mert különben a Milan hatalmas veszteségeket produkál. Ahogy azt már tucatnyi alkalommal leírtam, a Milanhoz hasonló nagy klubok nem tudnak csak úgy spórolni. Egy Milan nem 30 millió euróból működik. Az Ajax – pedig nem akármilyen klub – a kisebb piac és a kisebb költségek miatt gond nélkül ráállhatott a “játékostermelésre” vagy hogy kisebb összegért szerződtessen játékosokat. A Milannál vagy a Realnál vagy a Barcánál ez nem megy. Eredmények kellenek. Szóval szép és jó, amit az Elliott kitalált, reméljük, hogy működik. Egyelőre rendben van a dolog, mert vannak – egyelőre nem trófeában mérhető – eredmények. Di Marzio lehet, hogy tudja, hogy mire készül a Milan, rendben van. De ez a nyáladzás, hogy milyen remek minden, majd akkor derül ki, amikor – remélhetőleg – a Milan eléri a céljait. Mert ha nem, akkor majd jöhet Marzio a kritikáival, hogy ki és miért nem volt jó.