Krzysztof Piatek, a csapat lengyel csatára szerint teljesen megváltozott az élete, amióta a Milanban játszik és úgy véli, hogy az előző szezonban nyújtott kiváló teljesítménye nem a szerencsének köszönhető.

Piatek januárban érkezett a Genoa együttesétől és a megállapodás értelmében a klub 35 millió eurót fizetett a játékjogáért. A 24 éves csatár egészen ragyogó számokat produkált az első olaszországi szezonjában, hiszen összesen 30 találatig jutott.

A lengyel csatár számára nehezen kezdődött az idény, ugyanis a felkészülési időszakban nem tudott betalálni, valamint az első két bajnoki meccsen sem sikerült gólt szereznie.

A GÓLTALANSÁGI SOROZATRÓL

“Valójában tétmeccseken mindössze másfél mérkőzés óta nem szereztem gólt. Az előszezon után fizikailag nem álltam annyira készen, mint most. A lábaim nehezek voltak és ezt éreztem az utolsó edzéseken, valamint az Udinese ellen az első fordulóban is. Nem voltam friss, de most már formában vagyok és jól érzem magam. Új edző van a csapatnál, új játékrendszer és nem könnyű ehhez alkalmazkodni. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk az új rendszert, de ez időbe telik, mert a rendszer igényes.”

AZ OLASZ VÉDŐKRŐL

“A Cesena elleni felkészülési meccsen a védők gyakran két kézzel fogtak, mint egy harcban. Számomra ez furcsa, hogy Olaszországban a játékvezetők jobban védik a hátvédeket, mint a támadókat. Ez nem tűnik normálisnak számomra, mert a támadónak támadnia kell és a védőnek meg védekezni. Támadás esetén nyilvánvalóan mindenki máshogy védekezik, ahogy csak tud.”

SZERENCSE AZ ELŐZŐ SZEZONBAN

“Nem tűnt annak. Nem számítottam ilyen erős szezonra. Ha 48 mérkőzésen 30 gólt szerzel, nem a szerencsén múlik. Ha 5-6 meccsen 8 gólt lősz, akkor lehet szerencséd, de ez nem ilyen volt. Ezt meg kell erősítenem az idei szezonban, de nem megszállottság. A Genoában sok gólt szereztem a felkészülési meccseken, de ez azért volt, mert másod-, harmad- és negyedosztályú csapatokkal játszottunk. A Milannal olyan együttesekkel néztünk szembe, mint a Benfica vagy a Bayern.”

A 9-ES MEZSZÁMRÓL

“Giampaolo viccelődve azt mondta, hogy az emberek túlságosan komolyan veszik ezeket a dolgokat. A legutóbbi meccsen a Brescia ellen, amikor a labda majdnem áthaladt a gólvonalon a csapattársaim az öltözőben viccelődtek velem a 9-es mezszámmal és azt mondták, hogy változtassam meg. Én mindig is ebben a számban szerettem volna játszani, mert egy csatárnak ezt kell viselnie. Amikor lehetőségem volt rá, azonnal kértem.”

ARRÓL, HOGY MILYEN TÍPUSÚ CSATÁRNAK TARTJA MAGÁT

“Nem vagyok kész 9-es és természetesen vannak olyan hiányosságaim, mint bárki másnak. Olaszországban sokan azt mondják, hogy én egy tipikus 9-es csatár vagyok, egy orvvadász, aki mindig a tizenhatoson belül leselkedik és akinek nehézséget okoz ezen kívül játszani. Ezzel nem értek egyet, mert amikor megnézem a mérkőzés utáni statisztikákat, akkor azt látom, hogy sok labdaérintésem van és részt veszek a mérkőzésben. Még biztosan fejlődnöm kell fejjel, a bal lábas lövések terén és háttal a kapunak is. Úgy gondolom, hogy eddig jól teljesítettem, de fejlődhetek.”

A LEGSZÓRAKOZTATÓBB CSAPATTÁRSRÓL

“Kessié. Nagyon, nagyon pozitív személyiség és hihetetlenül őrült. Őt nem érdekli, táncolva és a zenét hangosan hallgatva lép be az öltözőbe. Bakayoko? Mindig is divatosan öltözött, ő volt a topmodell a csapatban. Mindig márkás ruhákat és órákat viselt.”

PAQUETÁRÓL

“Mindketten törjük az olasz nyelvet. Időnként valamit portugálul mond és jelnyelvet használ. Gattuso mindig furcsállta, hogy hogyan jövünk ki ilyen jól egymással, de közeli barátok vagyunk. Lucas hihetetlen potenciállal rendelkezik. Nem csak a technikai képességei miatt, hanem fizikailag is erős. Megvan a tehetsége és a képessége, hogy kockázatot vállaljon és Giampaolo időnként dühös, de Lucas egy olyan játékos, akinek bizalmat kell adni.”

QUAGLIARELLÁRÓL ÉS A GÓLKIRÁLYI CÍMRŐL

“Remélem, hogy egy napon megnyerem a Serie A gólkirályi címét, de ehhez még sokat kell dolgoznom. Nagyon tisztelem Quagliarellát, hogy ennyi idősen gólkirály lett. Meg akartam nyerni, de nem sikerült.”

A MILANRÓL

“A Milan egy teljesen más csapat, mint a Genoa. Egyszerű futballt játszottunk a Genoánál. Amikor nagy csapatok ellen léptünk pályára, a hosszú indításokra játszottunk felém vagy Kouamé felé és ott harcoltunk. A Milannál néha hiányoznak ezek az egyszerű labdák, hogy harcoljunk a védőkkel. Szeretem gyorsasággal megnyerni a párharcokat és hosszú indítások révén kapni a labdát. Itt sokkal inkább a labdabirtoklásra törekszünk, de azt gondolom, hogy néha a legegyszerűbb megoldást kell keresni és hosszú labdákkal megjátszani a csatárokat vagy néhány érintés után váltani. Csatárként egyértelműen hiányoznak ezek a labdák és talán ez is problémát okozhat.”

“Az életem megváltozott azután, hogy a Milanhoz igazoltam. Egyre több ember ismer fel és a Milan számos dolog előtt megnyitotta az ajtót számomra, nem csak a labdarúgás terén. Nagyon örülök ennek, de tudom, hogy a futball és a család együtt a legfontosabb az életemben. Vannak szomszédaim, de kevés ember él a környéken, így könnyen sétáltathatom a kutyámat. Ám néha ekkor is felismer valaki. Egyértelműen nehéz a Dóm tér környékén sétálni. Egyszer a feleségemmel étterembe mentünk és 20-30 ember futott mögöttünk. Elmenekültem egy taxival, de az emberek még az autó ablakán is kopogtattak és fotót kértek. A bevásárlóközpontokban is nehéz vásárolni, mert nagyon sokan kérnek képet.”

AZ ELŐSZEZONRÓL

“Nagyon intenzív felkészülési időszakunk volt és sokat dolgoztunk az edzőteremben. Azt gondoltam, hogy megszabadulok a fáradtságtól, de az utolsó felkészülési meccsen is éreztem.”

GIAMPAOLÓRÓL

“Ő egy nagyon igényes edző és mindig 15 különböző terve van. Nehéz volt számunkra is, mert sokan nem álltak rendelkezésre az előszezon elején és sokan a Primaverából kerültek fel. Nem volt lehetőségünk kipróbálni az összes elképzelést, amit Giampaolo akart. Most úgy tűnik számomra, hogy minden jó irányba megy és egyik napról a másikra fejlődünk. Még sok a tennivaló a védekezésben és támadásban is.”

1 hozzászólás

  1. Itt sokkal inkább a labdabirtoklásra törekszünk, de azt gondolom, hogy néha a legegyszerűbb megoldást kell keresni és hosszú labdákkal megjátszani a csatárokat vagy néhány érintés után váltani. Csatárként egyértelműen hiányoznak ezek a labdák és talán ez is problémát okozhat.”

    Pontosan ezt gondolom én is.
    Mindig amikor labdát szerzünk, megvárjuk hogy visszazárjon a másik csapat, és szenvedünk velük, ahelyett hogy egy hosszú labdával megjátszanánk a csatárt..