Döntetlennel zárult a Milan utolsó nyári felkészülési meccse. A piros-feketék 0-0-s döntetlent játszottak a Cesena otthonában. Az összecsapást követően Marco Giampaolo nyilatkozott.

“Kemény mérkőzés volt és az ellenfél többször is megizzasztott bennünket. Ez egy jó edzés volt számunkra. Még sok dolog van, amelyen dolgoznunk kell, de a csapat megfelelő mentalitással játszott és ez pozitívum volt. Sok dolgot kell rendeznünk és be kell illesztenünk a legutóbbi igazolásokat a játékunkba, hogy alkalmazkodjanak a csapat gondolkodásmódjához.” – mondta Giampaolo.

“Még hosszú út áll előttünk, ám káros lehet, ha rosszul értelmezzük a helyzetet. A filozófiánk az, hogy mindig magasan helyezkedjünk a pályán, de ebben az esetben 50 méter szabad terület van mögöttünk és ha valaki nincs rendben vagy nem jól helyezkedik, akkor kockázatos. Ez a játékmód ambiciózus, de időbe telik és aprólékosságot igényel. Ezen dolgozunk. Vannak olyan játékosok, akik csak kétszer edzettek. Azokra a játékosokra tudok támaszkodni, akik ezen a meccsen kezdőként léptek pályára, mert ők sokat dolgoztak együtt az edzéseken és tudják, hogy mit kell tenni.”

“Időre, kemény munkára és türelemre van szükségünk. Ezzel tisztában vagyunk.”

“Fizikailag kemény meccs volt és nyilvánvaló, hogy még nem vagyunk nagyon élesek. Ez a meccs jeleket adott, hogy megnézzük, hol fejlődhetünk és hogyan lehetünk jobbak.”

“Duarte? Mindössze egyszer edzett a csapattal és nincs tisztában azzal, hogy eddig mit kértem a csapattól. Az egyetlen ok az volt, amiért neveztem őt a mérkőzésre, hogy Musacchio kisebb izomproblémákkal bajlódott. Jelenleg a legmegbízhatóbb védőpáros Musacchio és Romagnoli. Duarte csak nemrég érkezett, sokat kell dolgoznia és tanulnia. Ez vonatkozik Leóra és a többiekre is. Bennacer? Még egyszer sem edzett a csapattal, míg Kessié csupán kétszer és Paquetá háromszor. Vannak olyan játékosok, akik minőséggel rendelkeznek, de nem ismerik a csapat gondolkodási folyamatát, mert egy hónapig nem edzettek a többiekkel. Amikor azt mondtam, hogy ez időt vesz igénybe, azt azért mondtam, mert ez így van és nem kifogásokat keresek. Ha pozitív futballt akarunk játszani az ellenfél térfelén, akkor egyensúly kell. Ez csak idő és munka kérdése, mivel eddig csak egy maroknyi játékossal dolgoztam együtt.”

“Piatek és a 9-es mez? Nem vagyok babonás. Az eddigi tesztek azt mutatják, hogy ő jobban megérzi a fájdalmat és a fáradtságot, mint a többiek. Így természetes, hogy hosszabb időt vesz igénybe, mire regenerálódik az előszezon alapozása után.”

7 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. “Időre, kemény munkára és türelemre van szükségünk.”

    Nincs irigylésre méltó helyzetben Giampaolo. Türelem ugyanis nem nagyon van, az elmúlt hosszú évek/elődök felemésztették mind egy szálig.
    Gyakorlatilag két kimenetel van, BL vagy pedig kő kövön nem marad, ha nagy dirrel-durral kizárattuk magunkat az EL-ből, hogy rá egy évre ugyanott befussunk. De most nagyon előreszaladtam egyelőre jobban érdekel, hogy mennyire használjuk ki a nagyon baráti sorsolást.

  2. A gond csak az, hogy egyrészt a Cesena volt az ellenfél. Egy ilyen csapatnak (is) legalább 1 gólt illett volna lőni. De ha nem is lövünk gólt, helyzeteket ki kellett volna tudnunk alakítani, ebből pedig lehetett volna jóval több is.
    Az oké, hogy jelenleg azok játszanak, akik többet edzettek, csak éppen ők sem nagyon tudják, hogy mit kell csinálni – a jelek szerint. Calhanoglu nem úgy tűnik, mint aki egy hónapos előnyben lenne pl. Paquetával szemben a taktikai elemek elsajátítása terén. A Feronikeli nyilván nem értékmérő, mégis az elgondolkodtató volt, hogy Leaónak több értékelhető megoldása volt, mint a kezdettől fogva a csapattal edző Piateknek. Annak idején Wesley Sneijder szinte a repülőről leszállva esett be a derbire 2009 augusztusában, és egészen jól muzsikált. Pedig alig ismert valakit a csapatból, a nyelvet nem beszélte (bár spanyolul tudott néhányukkal kommunikálni), a Mourinho-féle taktika elsajátításához pedig nyilván nem elég néhány órás tanulás.
    Bizonyos elemeit el tudom fogadni Giampaolo érvelésének, de vannak olyanok is, amiket nem. Sajnos a tény az, hogy egy héttel a rajt előtt a BL-be vágyó Milan nem tudott gólt szerezni egy harmadosztályú csapat ellen.
    Egyáltalán nem írnám le a csapatot, ezek nem tétmeccsek, és ha az Udinesét megcsapjuk 2-3 góllal, senki sem fog ezekre a gyenge eredményekre emlékezni. Amint azt már többször is írtam, október végére, illetve november elejére várom, hogy igazán összeálljon a csapat, ami a taktikai és stílusbeli “részt” illeti. Ettől függetlenül “erőből” már augusztus végétől hoznunk kell az úgymond kötelező meccseket. Nem lehet beragadni a rajtnál, mert nem tudjuk, ez a fiatal csapat mennyire tudja kezelni a nyomást, a győzelmi kényszert. A sorsolásra nem foghatjuk.