A Milan is támogatja az európai szuperliga elindítását

Úgy meg vagyok döbbenve, hogy lehet, csak szombat délután tudok hozzászólni a cikkhez.

Bár többször lehetett olvasni erről a csoportosulásról, a tervekről, majd ennek cáfolatáról is, azért úgy vagyok vele, nem zörög a haraszt…

Természetesen sok kérdést felvet ez a terv.

Lenne 11 „alapító atya” (5 angol, 2 olasz, 2 spanyol, 1-1 német és francia)… Érdekes az összetétel. A legnagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkező angol klubok kivétel nélkül ott vannak, ebből a szempontból a talán a Milan a kakukktojás. A múltat tekintve viszont az Arsenal és a PSG lóg ki a társaságból (hol az Inter, a Benfica, az Ajax?), de pénz beszél ugyebár… Tehát ez a 11 klub lenne bebetonozva. A meghívottak között megmosolyogtató a Roma jelenléte, amely nagyjából emberöltőnkként nyer valami komolyabb trófeát, és továbbra is hiányolom a két legnagyobb portugál klubot.

Ez a 11+5 csapat valamilyen még ki nem talált rendszerben játszana, mondjuk 30 forduló lenne (azaz kevesebb, mint ami a cikkben szerepel). Állítólag kiesés is előfordulhatna, ami érdekes kérdéseket vetne fel, ha mindegyik kieső csapat az alapítók közül kerülne ki.

Ennek a sorozatnak a létrehozatalában 4 klub lehet(ne) érdekelt sportszakmailag (pénzügyileg nyilván valamennyi). A Real Madrid, a Barcelona, a Bayern München és a PSG. A két spanyol gigász – hiába most az Atlético jó szereplése – ellehetetleníti a PD-t. A spanyol liga a két nagyról szól, emberfeletti teljesítmény, szerencse, és mindkét gigaklub betlije kell ahhoz, hogy más csapat labdába tudjon rúgni velük szemben. Kinőtték a PD-t, kis túlzással hosszabb távon nincsenek ellenfeleik. A Bayern München helyzete ugyanez, ráadásul neki a Bundesligában nincs komoly ellenfele. Gazdasági erőfölénye viszont van. Monopolhelyzetéhez nem is kell sokat tennie, mert a legtöbb tehetséges német játékos a Bayernben szeretne (és hát fog is…) focizni. A Bayern a legutóbbi 6 bajnoki címét úgy nyerte meg, hogy összesen kereken 100(!!!) pontot vert az aktuális második helyezettre. Ez nem normális. Ezzel nem lehet megfelelően felkészülni a nemzetközi meccsekre, egyetlen szerencséje van a Münchennek, hogy van annyira erős, hogy számára Európában csak 5-6 csapat jelentsen komoly veszélyt. A PSG-ről meg ne is beszéljünk, mert a francia bajnokságnál lassan a skót is izgalmasabb lesz. A PSG keretét nyilván nem a Guingamp meg a Caen hülyére veréséért turbózták fel; számukra is inkább teher a Ligue-1. Ez a 4 klub tehát érdekelt lehet egy ilyen sorozatban, mivel ők valóban kinőtték a hazai pontvadászatukat.

Ami a leginkább érdekes, az mindenképpen a nemzeti bajnokságok és az UEFA helyzete. A honi bajnokságok igen jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a Juventus, a Manchester United vagy a Real Madrid az lett, ami. Vagyis: a gigakluboknak nagy segítséget jelentett az, hogy odahaza ha a Serie A-t tekinthük, a Napoli, Roma, Lazio, Sampdoria, korábban a Parma közül kellett kiemelkedniük. Velük szemben nem túl elegáns egy ilyen sorozat létrehozása, pontosabban az, hogy ennek következtében a Serie A-t, a PD-t, a PL-t vagy a Bundesligát otthagynák. Továbbá. Bár a PL-ben igyekeznek a leginkább kiegyenlíteni az erőviszonyokat a tévés bevételeket tekintve (mert nyilván a legnagyobb szponzori pénzeket így is a nagyobb klubok kapják), más ligáknál ez nincs így. A Real és a Barca ugyan mondhatja, hogy őket nézik a legtöbben, emiatt nekik több jár, de tény, hogy a PD közvetítési jogait annak következtében (is) tudják jó pénzért eladni, mivel a Realnak és a Barcának van tere megmutatni a sztárokat. Magyarán, a PD 38 darab meccslehetőséget biztosított nekik (is) azért, hogy a Real és a Barca zsenijei megcsillogtathassák képességeiket, rekordokat döntögethessenek. Ez így nem tűnik túl korrektnek.

Kérdés, hogy a honi ligákból hogyan lehet kilépni. A szponzoroknak nyilván mindegy, hogy miként támogatnak egy klubot, még örülnek is annak, hogy a világon mindenhol látják a logoikat. De újra kellene tárgyalniuk a ligáknak a közvetítési jogokat, mert egy Milan, Juve, Inter és Roma nélküli Serie A-ra – valljuk be – a kutya sem lenne kíváncsi.

Sportértéke nem lenne egy ilyen ligát behúzni (kb. mint megnyerni egy jégkorongtornát, ahol nem indulnak európaiak meg az USA-Kanada páros), a szponzorok (a hazaiak is) s-em tülekednének…

Problémás lehet, hogy ugyan ezek a klubok nagyon jól járnának, de az adott ország hazai futballéletére rendkívül negatív hatással lenne egy ilyen lépés. Ha a Serie A-ból a 4 legnagyobb klub kilép, akkor a Serie A-nak annyi. Ahhoz, hogy ebben a szuper ligában jó eredményeket tudjanak elérni a csapatok, világklasszisokat kell szerezniük a csapatoknak. Ilyenekből jelenleg Olaszország nincs eleresztve. Ha egy tehetséges olasz srác komolyan elkezd focizni, azért teszi, hogy idővel valamelyik jó csapatban tudjon játszani, felfelé jutva a szamárlétrán. Ha azt látja, hogy minimális esélye sem lesz egy Juventusban játszani, sőt, a Juventus ellen pályára sem léphet, akkor lehet, hogy hagyni fogja az egészet a fenébe. Egy játékosnak a rang az, hogy vagy egy neves csapatban focizzon, vagy neves csapatok ellen focizzon. Ez nézetem szerint hatalmas veszélyeket rejt valamennyi ország futballjára, futballkultúrájára.

Nagyon fontos a nézők szerepe. A hazai meccsekre nyilván sokan kimennének, hogy megnézzék a gárdát Európa krémje ellen, de az idegenbeli meccsekre nyilván jóval kevesebben utaznának el. A Juventus olaszországi, de nem Torino közeli szurkolói nem biztos, hogy örülnének, ha ezentúl nem 150-200 km-t, hanem ennek tízszeresét kellene leutazniuk, ha meccset akarnak nézni.

A Serie A „kimaradó” csapataival sem tudni, mi lenne. Egy Napoli vagy egy Lazio azért elég nagy csapat, hogy elkallódjon. Rejtély, hogy nekik mi lenne a sorsuk.

Korábban lehetett arról olvasni, hogy ebből a szuperligából ki is lehetne esni. Tegyük fel, kiesik mondjuk a Roma és az Atlético Madrid. Kik kerülnének a helyükre? A Napoli és a Valencia? Ez azt feltételezné, hogy a Roma és az Atlético visszamenne a honi bajnokságba… De milyen honi bajnokságba? Amelynek lehet, hogy – ezt a szervezkedést látva – befellegzett?

További kérdés, hogy amennyiben az élcsapatok nélküli nemzeti bajnokságokat mégis lebonyolítják, és ott a BL jelenlegi rendszere alapján mondjuk a PL-ben lesz egy Tottenham, Everton, Newcastle, Southampton sorrend, akkor velük mi történik? Ha nem hívják meg őket a szuperligába (ez még viccnek is rossz), akkor marad számukra a Bajnokok Ligája? Ha a szuperliga átvesz csapatokat közülük, akkor utána hogyan mennek vissza a nemzeti bajnokságba? Mert a mostani elképzelések szerint a szuperligában szereplők a nemzeti bajnokságokban nem szerepelnének. Nem tudom elképzelni a helyzetet, hogy mondjuk a 2021/2022-es szuperligában szereplő, de onnan kieső Atlético visszakéredzkedhetne a Primera Divisionba.

Mi történne az UEFA-val, amely gyakorlatilag minden klubot tömörít, és amelynek valamennyi európai klubra vonatkozóan egységes szabályokat kellene alkotnia (…), de el kellene ismernie, hogy van másfél tucatnyi, amelyre nem lenne ráhatása.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mindez a transzferrendszerre, a válogatott mérkőzésekre is hatással lehet.

Az ötlet érdekes, de jelen formájában úgy gondolom, megvalósíthatatlan.