Szerda este a Milan hatalmasat küzdve, kettős emberhátrányban játszva nyert Bolognában.
A piros-feketék már az első félidőben megfogyatkoztak Gabriel Paletta kiállítása miatt, majd a második félidőben Juraj Kuckának is felmutatta a játékvezető a piros lapot. Ennek következtében a Milan a hátralévő több mint fél órát kénytelen volt 9 emberrel lejátszani. A vendégek gyakorlatilag befejező csatár nélkül harcoltak, miután Carlos Bacca elhagyta a pályát. Végül a 89. percben Gerard Deulofeu és Mario Pasalic hozta össze a gólt, amely eldöntötte a három pont sorsát.
Vincenzo Montella, a Milan vezetőedzője a meccset követően dicsérte a játékosok kitartását és küzdőszellemét.
„Nagyon nehéz egy ilyen mérkőzés után visszafogni az érzelmeket. Ez egy nagy győzelem volt, ami hatalmas lökést adhat a csapatnak. Nagy lépést tehetünk előre és ez a győzelem többet ér, mint három pont. A játékosok szívvel és lélekkel játszottak. Bebizonyosodott, hogy ez egy igazi tökös csapat. A három rossz vereség után is ott volt a játékosokban az elhatározás. Szükségünk volt erre a győzelemre. Az első félidőben gólt szerezhettünk volna, és az ilyen szituációkban sokkal jobban kellene teljesítenünk. Azt mondtam a félidőben az öltözőben, hogy ennek a mérkőzésnek fordulópontnak kell lennie, és éppen ez az, amit láttam. Ha egy csapat tíz emberrel tartja magát az különleges dolog, de az még rendkívülibb dolog, ha kilenc emberre fogyatkozva megnyer egy mérkőzést. A vereségek? Természetesen a szezon során vannak hullámvölgyek, de a mi legnagyobb problémánk a rengeteg sérülés volt, valamint a gyors egymást követő vereségek. Főleg ezek a furcsa vereségek, mert egy Udinese ellen egyszer ki lehet kapni egy szezon alatt, de kétszer nem. Csak az eredmények voltak rosszak, nem a teljesítményünk.”
„Ezt a találkozót nem véletlen nyertük meg. Nagyon akartuk a győzelmet. Meg kellett mutatnunk, hogy képesek vagyunk lezárni a negatív időszakot és megcsináltuk. Ezzel a sikerrel a szezon első felében 39 pontot gyűjtöttünk és még jobban akarunk teljesíteni. Piros lapok? Elemezni fogjuk azokat. Nem szeretnék a játékvezetőkről beszélni.”
„Szeretnék köszönetet mondani Andrea Polinak, aki ebben a különösen nehéz helyzetben hatalmasat küzdött és segített minden csapattársának. Ilyen lelkesedéssel lehet egy csapat győztes csapat. Poli is megsérült, így ha azt nézzük a csapat nyolc és fél emberre fogyatkozott. Poli a sérülése ellenére nagyon keményen küzdött, szerettem volna őt külön kiemelni a csapatból. Bacca? Ő is a csapat része, rengeteg pletyka lát napvilágot, de egy apró nézeteltérés minden öltözőnek a része. A győzelem után velünk együtt ünnepelt és osztozott a srácokkal a boldogságban. Deulofeu? Hihetetlen meccset játszott. Amikor Galliani és Maiorino javasolta nekem a szerződtetését, akkor azt mondtam, hogy tudom róla milyen jó játékos. Sokáig figyelemmel követtem, de nem tudtam, hogy átigazolási listára került. Ő egy minőségi játékos, aki tökéletesen beleillik a játékstílusunkba.” – tette hozzá.
A Milan a következő fordulóban a Lazio ellen lép pályára idegenben a Serie A-ban. Az összecsapást jövőhét hétfőn rendezik a római Stadio Olimpicóban. Jelenleg három pont választja el egymástól a két együttest a tabellán.
[adrotate banner=”28″]
21 hozzászólás
„Eza győzelem többet ér, mint 3 pont.”
Ezzel teljesen egyet értek.
Nehéz volt de, sikerült és ez a lényeg.
Ez a Zapata & Dunna pacsi remek fotó… nekem legalábbis tetszik.
Szerintem ez a győzelem is csak három pont, mert félek, hogy megint elszállnak a srácok, azon felül sem Kuco, sem Romagnoli, sem Paletta nem lesz a pályán a Lazio ellen, akik alap esetben kezdőnek számítanak…
Most hogy belegondolok, tényleg nem nyertünk többet ezzel a meccsel, mint három pontot… Sőőőőt….
Paletta Romagnoli parost Gomez Zapata siman potolja. Akkor van gond ha veluk is tortenik valami.
Nekem ezen akadt meg a szemem: „Csak az eredmények voltak rosszak, nem a teljesítményünk.”
Nincs itt baj! 😀
nincs hát a lényeg nem kell kp,mert ott megvagyunk és folyamatosan fejlődünk…mi több jól is játszunk akkor is mikor kikapunk !!! Mindig jók vagyunk !!
És ne feledjük tele vagyunk bajnokokkal !!!! 🙂
lökést adhat – ezt reméltük a Szuperkupa-győzelem után is, erre meg azóta szarabbak vagyunk, mint előtte
nagy győzelem – a baj az, hogy 11 emberrel a pályán sem játzottunk semmit
Szerintem ha 11 emberrel megy végig a meccs, akkor tuti zakó…. Amúgy Nagy Ádám jól játszott jó lenne ha leigazolnánk. Akármelyik kp-kat lealázza.
Nyilván a sok fikázó nem erre számított 😀
Iszonyatosan nagy teljesítmény fél órás kettős emberhátrányból nyerni!!!!!!
Ezzel tisztában van az aki focizott valaha!
Le a kalappal a csapat előtt!
Arról meg,hogy Palettát és Kuckát kiállították csak nem Montella tehet…
Így legalább most „rotálni” fog….mert ugye sokaknak ez a tettszett….Bár ha azt csinálja akkor az lett volna a baj 🙂
És igenis hiszem,hogy Rómából ponttal vagy pontokkal távozunk!
Csak így tovább!
Forza Milan!
Ne hívjuk már „fikázóknak” a csapattal szemben kritikus,megbízható,régi törzs szurkolókat ! Ködzije előre is !
Én sem,mi sem hívjuk a 2000 után a csapatot megszerető szurkolókat divst vagy kocaszurkolónak,pedig megtehetném így 33-34 év távlatából !!!
Tudom nehezetekre esik,de a fikázó,rinyáló,okoskodó bla-bla-bla egyéb helyett hívjatok minket kritikus szurkolóknak,Ti mrg legyetek a Happy Ultrák !
ködzke a megértést !
Mi sem hívjuk optimista barmoknak azokat a szurkolókat, akik még mindig nagyon pozitívan állnak a csapathoz…
33-34 éve….Tehát te 1983-84 óta vagy Milan drukker?
Csak azért mert abban a szezonban a Milan ha jól tudom 8.-ik lett…
Tehát te abba szerettél bele…Akkor most mi a bajod?
És félre értés ne essék mert én nem vagyok ennyire menő mert csak 1994 óta vagyok Milan fan….
Csak érdeklődöm…
Jogos. :DDD
Itt nem csak focizni nem fociztak egyesek,de még szurkolni sem tudnak feltétel nélkül a csapatuknak!Van aki azt gondolja ,hogy Milan címert meg hasoló dolgokat tetováltat magára akkor ő a legnagyobb szurkoló.Majd a vesztes (most már a megnyert) meccsek után ő az első aki „fikázza”a csapatot a játékosokat az edzőt.Azzal henceg ,hogy tetováltat,én meg úgy gondolom ez a börtöntöltelékeknél és a proliknál divat ez.
börtöntöltelék . . . nem vagy egy kicsit előítéletes,kisebbségi komplexuba szenvedő,semmit el nem érő igaz magyar ?
Ha tényleg Te voltál az aki a Milan campot csinálta akkor most helyetted szégyenlem magam azért mert egy igazi sz…r ember vagy !
Néztem a bajnoki állást,de nem nem kaptunk zöbb pontot ezért a győzelemért… sőt a napoli elleni szép vereségért sem kaptunk…a juve ellen sem kaptunk pedig az szoros volt…és az udinese sem tudta,hogy kétszer nem ér megverni bennünket…..
Minden jó Milánóban,sose nem volt jobb !!!!
Negativitás, negativitás… a folyamatos negativitás. Unalmas már az egész. De én kérek elnézést, mert én nem 35 éve szurkolok a csapatnak és nincs 10 tetkó felvarrva rám… Egy szurkoló nem ezek a szempontok alapján szurkoló.
Néha ülj már le meccset nézni és azután formáld meg a véleményedet. Azt miért nem jegyzed meg, hogy a lúzer Montella most jól cserélt? Hogy lehozta Baccát és okosan Deulofeu-t küldte előre, kihasználva a spanyol robbanékonyságát és gyorsaságát… Plusz Poli és Gomez beállítása is határozottan jó döntés volt. (bár utóbbi kényszerből jött)
Még annyit, hogy a Juventus ellen kupameccs volt, így nehéz lett volna észrevenni a bajnoki állás tanulmányozása és elemzése közben a pontokat…
Ez a győzelem egyetlen esetben érhet többet 3 pontnál, ha Lazio ellen is minimum x-t játszunk…
Ez ugyanaz az eset amikor megvertük a Juvét és utána buktuk a Genoa elleni meccset, csak fordítva.
Egyetlen csapat sem örül annak, ha emberhátrányba kerül. Én azonban nem abban látom a megfogyatkozott csapat esetében a problémát, hogy egy vagy két fővel kevesebben vannak a pályán, hanem abban, hogy a keletkező „lyukat” milyen átcsoportosítással tudja befoltozni az edző. Montella nagyon jó döntést hozott, amikor az egyébként is igen statikus Bacca helyett Deulofeut hagyta fent. A kulcs ehhez kapcsolódva az volt, hogy Montella nem védőt hozott be Bacca helyett, hanem egy középpályást. Persze kérdés, akkor is így döntött volna-e, ha ül még védő a padon…
A meccsen azt láttam – a második kiállítást követően is -, hogy összességében jobban védekezett a csapat, mint szokott (talán csak Donnarumma bravúrjánál volt közel a gólhoz a Bologna). A csapatnak védekeznie kellett, nem kellett megosztania a figyelmét. Koncentráltak voltak a játékosok, megvolt a pozíciójuk, amit nem is adtak fel. Néha azt éreztem, hogy a Bologna akkor sem rúgott volna gólt, ha még 1 órán át tart a meccs…
A Milan számára persze nem volt ideális a helyzet, de azt gondolom, a Bolognát is váratlanul érte, hogy 8 mezőnyjátékos ellen kell mennie, ráadásul egyre feszültebbnek tűntek, mert csak látszólag könnyű gólt lőni egy viszonylag szervezett, csak a védekezésre koncentráló csapatnak. A Milan – ha nem lenne nagyon fiatal a csapat, azt mondanám, rutinosan – néha próbálta kihasználni azt, hogy a Bologna egyre inkább görcsössé vált. Hiába volt több mint 35 percig kettős előnyben, miután 10 perc alatt sem szerzett gólt a Bologna, már megvolt a Milan játéka ahhoz, hogy legalább döntetlenre mentse a meccset. Az a sokk, amibe a Milan a 60. percben került, kb. 10 perc után eltűnt, sőt, mintha átkerült volna a Milan oldalára a momentum azzal, hogy kettős emberelőnyben sem tud ellene gólt szerezni az ellenfél. A Bolognának jönnie kellett, mert egyre kellemetlenebb volt számára, hogy nem tud mit kezdeni a Milannal. Ráadásul a Lazio elleni kiütés után pár nap múlva kárpótolhatták volna a szurkolóikat, és ehhez hatalmas esélyt kaptak – talán túlságosan nagyot is.
Mint az sokak számára ismert lehet, annak idején Sacchi egyik kedvenc gyakorlata volt az 5 a 10 elleni játék, amelynél az ötös tagjainak (1 kapus, 4 védő) elmagyarázta, hogy mit tegyenek, míg a másik csapatnak (zömmel támadóknak) nem adott semmilyen taktikai utasítást, csak annyit mondott, hogy szerezzenek gólt. És a szervezettség legyőzte a többséget. A Bolognán azt lehetett észrevenni, hogy a játékosok tették a dolgukat, de nem szervezetten. Ez pedig még ez ellen az igen szedett-vedett Milan-védelem ellen is kevés volt.
Amikor 2012-ben a Chelsea a Camp Nouban bemutatta az emberhátrányos védekezés magasiskoláját, még a szervezett – bár igen sablonosan támadó – Barcelona sem sokra ment az okosan játszó, szinte csak a védekezésre koncentráló, a területet a minimálisra szűkítő Chelsea ellen. Nekem a második kiállítás után ez a meccs jutott eszembe, és abban bíztam, hogy az „ennél lejjebb már nem lehet” megkettőzi az erejüket. Sikerült.
Nyilván nem azt akarom mondani, hogy rutinmunka volt megúszni gól nélkül a 10 a 8 elleni játékot, de megfelelő koncentrációval, fegyelemmel, szervezettséggel és egy kis szerencsével megvalósítható. Pontosan az első három tulajdonság az, ami sokszor hiányzik a Milan védekezésében (Paletta hülyesége miatti első sárga lapja, Abate középpályán sétálgatása, miközben kontrázik az ellenfél, Romagnoli labdaeladása stb.). Jó lenne, ha ebben (is) fejlődne a hátsó alakzat.
Hogy ez a győzelem szárnyat adhat a csapatnak, elképzelhető. De a Juventus elleni győzelem után is ezt reméltük, erre 3 nappal később kiütötte a csapatot a Genoa… Meg kell próbálni nyerni a Lazio ellen, és nem azon gondolkodni, hogy ez a siker milyen folyamatot indíthat el. Nyert a csapat a Bologna ellen kettős emberhátrányban, szuper. De ettől még nem vált jobb csapattá a Milan, és hatalmas pofára esés lehet abból, ha nem a megfelelő alázattal áll a csapat a Lazio elleni meccshez. Némi esély még van az Európa-ligára, ehhez viszont a rómaiakat le kellene győzni vagy legalábbis nem kikapni tőlük.
Jó írás Lansky,mint ahogy ezt tőled meg is szokhattuk.
De egy dologban azért most nem értek egyet : 10 a 9 ellen vagy 10 a 8 ellen az nem mindegy!
Az sem mindegy,hogy éppen „nyerned kell” vagy kihúznod a vezetést vagy az döntetlent…És egy Bologna szintű csapatnál is valószínűleg gyakorolják az emberelőnyös szituációkat!
Mi kettős emberhátrányból nyertünk!
Nem azt mondom,hogy ettől most jobb csapat lettünk…De nagyon nagy teljesítmény volt!
Ez nagyon jó írás volt Lansky! Mindenben egyetértek.