Inzaghi válthatja a kispadon Allegrit – sajtóhír

Ez a „viszonválaszod” rögtön egy ellentmondással indul: Nevetni tudsz azokon, akik megsértődnek, mégis csak azon sértődhet meg valaki, ami igaz. Most akkor van alapja a sértésnek, vagy nincs? 😀 Nem mellesleg ez egy újabb sértés, csak úgy margóra. Egyébként nem sértődtem meg, ez egy erős kifejezés, csak nem tetszett a lekezelő stílus. Az, hogy első – vagy másodsorban vonatkozott Allegrire az írásod, a legkevésbé sem számít, mivel elismered (és ha nem tennéd, akkor is nyilvánvaló lenne), hogy nem egy utalást tartalmaz pár fórumozó véleményére. Végeredményben őket (vagy ha így jobban tetszik: minket) gúnyoltad ki. Az meg evidens, hogy nem embereket, hanem véleményeket kritizálsz, ez azonban nem sokban különbözik attól, mintha az emberekkel tennéd ugyanezt (mint ahogy páran teszik is itt 😀 ). Ugyanakkor nem tudom, mi módon tudod ilyen élesen elválasztani a kettőt. Az ember általában vállalja a véleményét, még ha anonim közli is azt. Vagyis a vélemény gyalázása közvetve a véleményezőt gyalázza. Egyébként én nem gondoltam úgy, hogy engem tartasz hülyének, ha ezt tennéd, Te magad is az lennél (csakhogy válaszoljak a zárójeles részre), de az adott véleményemet hülyeségnek tartottad, ami arra enged következtetni, hogy én nem megfelelően vélekedek a dologról – csakhogy szépen fejezzem ki magam. Magyarán Te jogosultnak érezted magad arra, hogy a feje tetejére állítsd a szavaimat (szavainkat), csak azért, mert nem értettél velem egyet. Egyébként igazad volt. De ha Te úgy érzed, hogy a melletted álló tények fényében leszólhatsz bárkit is, az bizony nem szép dolog. Ez a tipikus „igazam van, győzött a véleményem, belerúgok egyet”, vagy a közismertebb „nem megmondtam???” hozzáállás. Persze lehet így is, csak épp minek? 😀

A második bekezdésedre, ahol az ún. szakmaiságodat próbálod alátámasztani, nem reagálnék. Egyrészt nem sok köze van ahhoz, ami miatt válaszoltam a szatírádra, másrészt nem kívánom vitatni a hozzáértésedet.

A ‘ki kit állít be hülyének’ kérdést már boncolgattam az előbb. A szabad véleménynyilvánítást (vagy a legújabb – de még nem hatályos – nyelvtani szabályozás szerint: szabad véleménnyilvánítást) pedig nem kérdőjelezte meg senki. Azt nézel hülyének, akit akarsz, csak akkor készülj fel, hogy a másik ennek nem örül majd kifejezetten. Egyébként pont azt írtam a legelső válaszomban, hogy elképesztő számomra, hogy milyen szofisztikált formában tudsz alázni. 🙂 Nem írtam indulatról, csupán negatív mozgatókról. Nem ugyanaz!

Arrogancia: „Arrogancia vagy gőg a neve a valaki által saját magánál kevesebbre tartott személyekkel (kisebbekkel, tudatlanabbakkal, tájékozatlanabbakkal, szegényebbekkel, alacsonyabb rangúakkal) szemben mutatott túlzott büszkeség, öntudat és felsőbbrendűség megnyilvánulása viselkedésben, gesztusokban és fogalmazásban.” (Wikipédia). A nézetkülönbség akkor lehet csupasz, ha hidegen, gúny, az ellenvélemény szatirikus ábrázolását mellőző, tárgyilagos vitákban bontakozik ki. Te ennek az esetek nagy többségében megfeleltél, ezt nem vitatom. Ez a gúny – ami már általad is elismerten tartalmazza mások véleményét – nem ennyiből áll. Vagyis ezt nem én érzékeltem arrogánsnak, hanem az volt. Inkább megfordítanám a kijelentésedet: aki ezen a véleményen van, mm. a Tiéden ( és egyre inkább úgy tűnik, hogy az igazság is mellette áll), az úgy érezheti, hogy a „sértett” számára tűnik csak arrogáns sértegetésnek az amúgy minden elfogultságot is gúnyt mellőző, objektív véleményformálás – mindez a „sértett” azon vélelméből, hogy neki volt igaza, esetleg abból adódóan, hogy nem képes elismerni saját tévedését. Tehát most az én szavam áll szemben a tiéd ellen.

Szóval úgy tartod, hogy eddig még soha, senki nem hozott fel racionális érveket Allegri mellett? Ha Te valóban így gondolod, akkor ezzel nem épp az arroganciát támasztod alá? Sokan voltunk anno, akik érthető, tiszta érveket fogalmaztak meg. Most Te ezeket vagy semmibe vetted, vagy nem láttad, vagy egyszerűen nem tartottad elég alaposnak, racionálisnak. És most ne érts félre, nem kizárólag magamról beszélek, többen is voltunk, akik igenis érthető, jól artikulált és elfogadható véleményeket alkottunk. Hozzáteszem, én nem vitatom a Te érveid alapját, sőt, egyik másikat még akkor is helytállónak véltem, amikor az én álláspontom a tiédnek egyenesen az ellenpólusán állt.
A ténybeli gyökereket pedig a legtökéletesebben értetted félre. Ilyen alapon meg is sértődhettél volna, mert gondolom úgy olvastad ki ebből, hogy az Allegrit érő támadásaidnak én nem tulajdonítok valóságos alapot. Ez nem így van. A Te SZATÍRÁDNAK nem volt (részben) ténybeli gyökere. A felsorakoztatott pontjaid bizonyos részei senkitől nem hangzottak el, vagyis amennyiben Te a véleményformálókat akartad nevetség tárgyává tenni, úgy ez bizony alaptalan volt. Oké, az Allegrit védők is mondtak hülyeségeket (én is, ez egészen biztos), de olyanforma nyakatekert hsz-eket, amelyek karikatúra formájában visszaköszöntek (volna) a tiédben, én nem láttam sehol. Erre írtam, hogy bizonyos pontjaid légbőlkapottak, azoknak nincs ténybeli gyökerük.
Most ennek a bekezdésnek a végét nem tudom mire vélni. Én egy percig se mondtam, hogy ne érvelj Allegri ellen. Engem csupán az zavart, ahogy kifejted az ellenvéleményekről alkotott nézeteidet. Egyébként nem kívánok vitát nyitni Allegriről. Nem tudom, hogy emlékszel-e (biztosan nem), hogy mi volt az a sarokpont, ami miatt kiálltam mellette. Isten ments, hogy most a maradás-távozás vitát megint elindítsam, legfőképp annak okán, hogy jelen pillanatban én sem tartanék további igényt a szolgálataira (ezt már elmondtam JA-nak adott válaszomban, sőt, a Neked írt első válaszomban is – de úgy látszik, nem vetted észre, vagy nem olvastad el végig, vagy nem vetted figyelembe), de én anno az eredményességre hivatkoztam. Nem vitattam, hogy szarul cserél, hogy csúnya a játék, semmi hasonlót, én csak az eredményt preferáltam, és ez megvolt. Ma nincs meg. Ergo szinte semmi nem szól Allegri mellett. Most Te furán nézhetsz rám, amiért egyfajta pálforduláson estem át, de a lényeg annyiban merül ki, hogy számomra a csapat a lényeg, személyi kérdések a másodlagosak. Akkor úgy gondoltam, hogy Allegri személye jó nekünk. De Neked lett igazad. Azért azt le kell szögeznem, hogy ettől még nem illene gúnyt űzni azokból, akik esetleg más megközelítésből remélték sikeresnek a jövőbeli csapatot, mint Te. Azt meg ugye mondanom sem kell, hogy kizárólagosan soha, de soha senkinek, semmiben nem lehet igaza.
Csak egy függelék: a bekezdésem utolsó felében hosszú sorokon át kellett beszélnem arról, amit az előbbi hsz-ekben két szóban kifejtettem. Jó lenne, hogy mielőtt válaszra méltatsz, hallgasd is meg, mit kifogásolok, és ha kifejtem a véleményemet világosan, akkor arról ne kelljen még egyszer tök ugyanazt magyarázni. Ott volt világosan: „Megfelelő helyettes esetén én is meneszteném.”

Ez igaz. Nem gyűlölheted Allegrit, mint embert, mivel (gondolom én, de hát sosem biztos, ugye :D) nem ismered. Vagyis ha én azt írom, hogy gyűlölöd Allegrit, mi a fenére mondhatom ezt másra, mint az edzőre? Azért ne gondold rólam azt, hogy nem tartalak egy értelmes embernek. Értelmes emberek márpedig nem gyűlölnek olyanokat, akit nem ismernek. Bocsánat, ha félreérthető voltam, de szerintem egyértelmű, hogy nem is gyűlölhettél Allegriben mást, mint az edzőt. Ez logikus. Ettől függetlenül a gyűlölet kifejezés, szerintem, megállja a helyét: mint ahogy az Allegri-fóbia is. Teljesen igazad volt, amikor árnyaltad a képet, de számomra komikus volt, hogy bármikor, bárhol megjelent Allegri, mint A Gonosz. Bevallom- mert miért ne vallanám be, ha igaz? -, hogy az érveid nagy részét bizony a valóságból lehetett eredeztetni, na de amikor már 4-0 után is azt kellett olvasnom, hogy Allegri így, meg úgy, vagy egy másik: a legtöbb elemzésed középpontjában az ő tehetetlensége, szerencsétlensége állt, az számomra olyan belső motivációt tükrözött, ami minden elemével együtt Allegri ellen irányul. Mindenesetre bocsáss meg, ha ez Neked rosszul esett, akkor nem fogom többet használni. Ettől függetlenül még úgy gondolom, hogy igaz.

„Azt ugyanakkor nem tagadom, hogy elfogult vagyok Allegrivel kapcsolatban. De tévedsz, ha azt gondolod, arra várok, mikor követ el újabb hibát, ami miatt neki lehet menni, több példa volt arra, amikor leírtam, hogy bizonyos sikert neki köszönhetünk. Nem veszek el mindent tőle! Az elfogultságom mellett mindenkor igyekszem érvelni, méghozzá ahol lehet, ezt adatokkal teszem (lásd az elemzések rovatban a Berlusconi-korszak edzői c. írásomat).”

Oké, elfogadom, hogy az elfogultságod az idővel alakult ki. Nem értem, mert az utolsó szezonig(12-13) nem volt vele eget rengető probléma, de elfogadom. De ha az elfogultságod mellé igazítod az érvet, és nem az érv igazítja az elfogultságot, akkor erősebb az ellen szimpátia, mint az objektivitás, szerintem. Vagyis láthatod, én sem a zsebemből húztam elő az Allegri-fóbia megjegyzést. De egyébként ez nem baj, mm. az elfogultságod, csak a terminológiámat próbáltam alátámasztani. 😀 Pontosabban de: akkor baj az elfogultság, ha megsemmisítő véleményt eredményez másik gondolatainak esetleges helyességéről.

„Természetesen nem állt szándékomban gúnyt űzni senkiből, aki Allegri mellett akar érvelni. Visszautalnék arra, amit fentebb írtam. Gúnyt űzni emberekből nem, de véleményekből természetesen lehet, és ezután is élni fogok ezzel, mert ebben semmi aggályosat nem látok. Ha valaki pl. azt mondja, hogy szerinte Allegri jobb edző, mint Capello, és ezt én hülyeségnek tartanám, az e véleményt megfogalmazó ne a személye, hanem a véleménye elleni támadásnak vegye, ha esetleg gúnyosan reagálok.”

Mint azt már mondtam, én ezt nem tudom ilyen élesen szétválasztani. Ez mindent elmond, azt hiszem.

„Érdekes egyébként, hogy Te a véleményemmel kapcsolatban problémázol (elfogultság, megalázás, tények elferdítése, fölényeskedés), mégis emberi mivoltomra teszel megjegyzést, amikor “betegnek” nyilvánítasz. Ez bizony személyeskedés, amit kikérek magamnak.”
Ez csak annyiban meríti ki a személyeskedés fogalmát, mint a Te véleményed. Ha ezt kikéred magadnak, akkor miért nem látsz a Te személyeskedésedben semmi aggályosat? Vagy nem! Márt értem! Te önkényesen meghatározod, hogy mi a személyeskedés, és a másiknak mi esik rosszul. Bocsánat, ezt nem tudtam. 😀
Ui.: én valóban személyeskedtem, ezt bevallom. De én úgy gondolom, hogy Te is. Te viszont úgy véled, hogy nem személyeskedtél, mert a véleményemet nevezted hülyeségnek, nem engem. Ez azért bajos, mert akkor én mondhatnám azt, hogy én is csupán a véleményed alapján nevezlek Allegri-fóbnak. Vagyis itt egyszerűen a megközelítések különbségéből adódik a probléma. Én elismerem a személyeskedést, Te nem. Az én személyeskedésemet viszont kikéred magadnak, mert szerinted ez már – a tiéddel ellentétben – az. A Te felfogásoddal megragadva a dolgot (ami ugye kizárólag a vélemény kritizálást, nem az ember kritizálást jelenti) neked sem kéne megsértődnöd, legfőképp azért nem, mert én is kizárólag a véleményedet tartottam betegesnek (esetleg tudsz olyan átfogó betegségről, ami az A.C. Milan jelenlegi vezetőedző gyakori kritizálásán túl más, a fórumon meg nem nyilvánuló életjelenségeidre is kihatással van, és úgy nevezik, hogy Allegri-fóbia?).

„Örülnék, ha mint az Allegrit támogató csoport egyik szószólója, felsorakoztatnál pár érvet mellette, mert az írásodban egyedül ezt nem találni. Ha korábban írtál erről, idézhetnéd a helyet, ahol megtalálom, és el tudom olvasni.”

Sajnálom, hogy átsiklottál a hozzád és JA-hoz írt válaszaimban kb. ötször kifejtett véleményem felett. Azt nem vethetem a szemedre, hogy nem jegyeztél meg semmit az érveimből, hiszen azok egészen nyilvánvalóan meg sem közelítették a Te érveid ésszerűségét. Ilyen módon nem is idézném őket, nem méltóak arra, hogy a Te érveid mellé állítsam őket. Azért titkon fohászkodom csendes óráimban, hogy elolvastad őket valamikor, nem úgy, mint a mostani hsz-eket, de ha nem, az sem baj, nem érdemesek rá.
Viccet félretéve, két okból sem idézek: 1. nem volt igazam, neked igen – és ezt elismerem. 2. abszolúte, de abszolúte semmi köze nem volt a maradás-távozás kérdésnek ahhoz, amiért válaszoltam a szatírádra.

___________________

Idézni sajnos nem tudok, de határozottan emlékszem (mert én olvastam, és megjegyeztem a Te érveidet 🙂 ) sok véleményedre. És ha eddig nem lett volna világos, nem a Te véleményed helyességét kérdőjeleztem meg, csupán az én véleményem volt más. A már szarrá idézett Pescara elleni meccset hoznám csak fel, de mondhatnám a tavaszi idényt, amihez egészen nyilvánvalóan Allegrinek nem volt semmi köze, ugyebár. A győztes meccsek után is ment az allegrizés, és a legartikuláltabb véleménye ebben a kérdésben Neked volt. Mondtam most is, hogy ez nem baj! Csupán megtörtént, és ezt azért ne vitassuk.
Nem okoltad mindenért, ilyet sem mondtam (ha mégis, azt a kifejezést valóban nem gondoltam át). De akkor is felsorakoztattad a negatívumait, amikor amúgy arra nem volt okod. Sokszor megtaláltad győztes meccs után is, fölényes meccs után is, sőt – és ez így volt-, felelősnek tartottad a rossz igazolásokért. Egészen konkréten azt nehezményezted, hogy miképp törődhet bele, hogy ezt meg ezt kapjuk, mikor ő nem ezt kérte. Ez számomra nevetséges. Szerinted mennyi a beleszólása? Vagy tán más edzőnek több lenne? Ugye nem gondolod…? Egyébként ha mindenről ő tehet, akkor hogyhogy 2010-11-ben, és 2011-12-ben még nem létezett a kollektív gyűlölet ellene? De STOP! Ezért a pár mondatért kár, mert amiért én válaszoltam Neked, az messze nem erről szólt, és ez csak rossz irányba viszi el a vitát, amit jobb lenne azonnal berekeszteni, mert nem jutunk egyről a kettőre. Azért reménykedem benne, hogy megértetted, mi nem tetszett (és ezt a legkisebb rosszindulat nélkül mondom).

Üdv:
mercenario