A csapat veterán kapusa Abbiati hosszabb nyilatkozatot adott az új mez bemutatása, a szezonkezdet alkalmából a Milannews-nak.
„Ezek voltak az első napjaink, keményen edzünk, nehezek még a lábak, de ez a munkánk, jó pár éve csinálom már ezt a procedúrát. Az új mezünknek különleges csábereje van, nagyon tetszenek az arany csíkok, de főleg a kis olasz zászló. Minden évben remek mezeket készít nekünk az Adidas. A Milan nekem a második családom. Az, hogy velük járhatom a világot és hordhatom a csapat mezét büszkeséggel tölt el, ezért folyton a legjobb teljesítményemet akarom hozni. Az elmúlt években nem voltunk túl szerencsések, ennek ellenére idén kihoztuk a legtöbbet magunkból. Az idei szezonban nagyon sokat kellett edzeni, hiszen egy egészen új csapat jött létre, rengeteg fiatallal. A következő szezonra a csapat váza összeállt, így jobban fogjuk kezdeni a szezont, kezdve a Bajnokok Ligája selejtezővel. Az olasz játékosok és a külföldiek is tökéletesen dolgoztak együtt ebben pedig nagy szerepe volt Massimiliano Allegrinek, aki nagyon jól kezelte a fiatalokat is. De Jong máris nagyon jó fizikai állapotban van, nagyon keményen edzett, hogy visszanyerje a régi formáját, nagyon tisztelem ezért. Teljesen más edzésmunkát végzett, azért, hogy készen álljon a selejtezőkre és mielőbb felépüljön. Gabriel a legutóbbi évet velünk töltötte, ezalatt rengeteg fejlődött, nagy jövő előtt áll, már csak a tapasztalata hiányzik, ezért minden egyes edzőmeccs és barátságos meccs fontos a számára. Ahogy már korábban is említettem, ahogy megkaptam az ajánlatot a vezetőségtől, egy percig sem gondolkodtam rajta, nem jelentettek gondot az anyagiak.”
Abbiati tovább folytatta: Nem tagadom, nagyon boldog voltam amiért idén nekem szánták Milan csapatkapitányi karszalagját. Büszkeséggel és felelősséggel töltött el, de a tények magukért beszélnek, már 36 éves vagyok és még nem tudom, hogy ez lesz-e az utolsó szezonom játékosként, így azt tartottam korrekt lépésnek, ha beszélek Gallianival és olyan játékosnak adom, akinek hosszú jövője van a klubnál. Egy olasz válogatottat akartunk, nem volt kérdés, hogy Montolivónak adjuk.
Számított-e az új szerződésre?
– Igen. Én voltam az első játékos akit marasztaltak április végén. Tudtam, hogy még segíthetem a csapatot.
Miben kell fejlődni?
– A Milan nem engedheti meg magának, hogy újra ilyen korán, az első körben kiessen a Bajnokok Ligájából. Ez a szezon tanulságként kell szolgáljon a következőkre.
Ranocchia?
– Nem foglalkozom az átigazolásokkal, ez nem rám tartozik, én a jelenlegi Milan játékosokkal foglalkozom, akiket nagyon szeretek.
Ismered Hondát?
– Tudom ki ő, láttam már párszor.
Örülsz Robinho maradásának?
– Nagyon, hiszen ő egy remek srác, aki mindig a 100%-t nyújtja, az öltöző is egy nagy bajnokot vesztett volna. Nem lehetsz mindig a csúcson, vannak hullámvölgyek, ez mindenkivel előfordul. Nagyon örülök, hogy végül maradt.
Legyőzhetetlen ez a Juventus?
– Nagyon jól igazolnak, főleg a csatársorba.
Balotelli?
– Nem kell bemutatni, egy igazi bajnok, a Konföderációs Kupán is megmutatta ezt.
El Shaarawy?
– Nagyon jól teljesített, a szezon második felében kevesebb gólt lőtt, ugyanis segítenie kellett a csapatnak a középpályán.
9 hozzászólás
Örülsz Robinho maradásának?
– Nagyon, hiszen ő egy remek srác, aki mindig a 100%-t nyújtja, az öltöző is egy nagy bajnokot vesztett volna. Nem lehetsz mindig a csúcson, vannak hullámvölgyek, ez mindenkivel előfordul. Nagyon örülök, hogy végül maradt.
„aki mindig 100%-t nyújtja”
……100%-ot…..
……nyújtja……
édesjóistenem
Mi mást nyilatkozhatott volna? Megkérdezik Robikáról és akkor meséljen Mussoliniről, mert jobban szereti? 🙂
Elismerésem Abbiatinak,amiért lemondott a csk karszalagról. Boatengtől ne várjuk,hogy átadja egy IGAZI irányítónak a 10-es mezt. (Még mindig szúrja a szemem,hogy ő viseli,pedig a 27-es tökéletesen illett hozzá.)
Apró probléma, hogy a keretben nincs klasszikus 10-es. Sőt a jelenkori labdarúgásban egyre kevesebb van belőlük.
Boa sem a játéka miatt kapta meg a 10-est, hanem a körülötte lévő hájp miatt.
A csapatkapitányi karszalaggal kapcsolatban azt vallom, amit Mourinho. Kapusnak semmiképpen sem adnám. Tipikusan középpályásnak szánnám, másodsorban védőnek. Egy kapitánynak nézetem szerint folyamatosan tűzközelben kell lennie, egy kapus viszont eléggé elszigetelt a posztjából adódóan. Ha lenne egy vagy több vezér a csapatban pl. a középpályán, akkor bárkire rá lehetne bízni a karszalagot, még akár Abbiatira is, mert a vezérek tennék a dolgukat nélküle is. De ilyen vezérünk nincs. Amikor Maldini volt a kapitány, ő azért volt megfelelő, mert mellette még volt egy rakás erős egyéniség, vezéralkat (Seedorf például, de a játéka alapján Kaká is tudta vinni a csapatot). A Juventusban is az a helyzet, hogy Buffon nyugodtan „kapitánykodhat”, mert a mezőnyben van egy agy, akit Pirlónak hívnak, aki össze tudja fogni a csapatot.
Abbiati több szempontból sem lett volna jó választás. Nem igazán van meg benne a kisugárzás, az a pozitív értelemben vett őrültség. Nem az a játékos, aki miatt a falon is átmennének a társai, azaz nem olyan, mint pl. Gattuso. Lehet, hogy végtelenül higgadt (legyen is!), de emlékeim szerint mindig ilyen volt, és csak ilyen. Ez sokszor használ, de gyakran kell másmilyennek is lennie a kapitánynak, aki után mennek a társak. Emiatt nem tartottam jó ötletnek Ambrosini kapitányi „kinevezését” sem. Nem akkor jó egy kapitány, amikor a társak a tapasztalata miatt néznek fel rá, hanem akkor, amikor tudja vinni a csapatot a játékával. Sok esetben súlytalannak éreztem Ambrosinit, amikor a bíró furcsa ítéleteket hozott a Milan szempontjából, és kicsit „puhítani” kellett volna. Ambrosini ugyan odament, de sajnos nem volt nagy név. Ha Baresi vagy Maldini, netán Seedorf ment oda elbeszélgetni a bíróval, akkor érezni lehetett, hogy megpróbálják felhasználni a tekintélyüket, ami kétségtelenül megvolt. Ambrosininél ezt nem érzékeltem. A lelkesítés is rendkívül fontos, de például Gattuso sem lett volna jó kapitánynak anno, mert neki ugyan megvan (megvolt) a kisugárzása, és mindig ezer fokon égett, de nem volt a higgadtság megtestesítője.
Nem tudom, hogy Montolivo milyen kapitány lesz, igazából benne sem érzem, hogy megfelelne a kívánalmaimnak. A jelenlegi keretből válogatva viszont nem találnék nála jobbat erre a posztra. Akit én a tökéletes csapatkapitánynak tartok, az nem is a futballból „jön”, hanem a vízilabdából. Benedek Tibinél jobb csk-t én még nem láttam. Higgadt volt, ha kellett, kellően magabiztos is, tudott lelkesíteni, emellett kulcsembere volt a csapatának, nem mellékesen pedig egy rutinos világklasszis. Olyan kisugárzással, mentális többlettel rendelkezett, hogy a csapatában játszók közül senkinek sem fordulhatott meg a fejében, hogy elveszett a meccs.
A Milanban ilyen játékos jelenleg nincs. Montolivo sem az a vezéralkat, ettől függetlenül lehet, hogy jó választás lesz. Sokszor lesz a pályán, bíznak benne a többiek, kulcsembere a csapatnak, jó korban van. Sok sikert kívánok neki!
Erdekes, hogy egyre tobb nyilatkozatban lehet hallani Ranocchiarol. Szemely szerint orulnek az erkezesenek, jo vedonek tartom csak egy jo csapat kene neki. 🙂
Kapusok közt is rengeteg kiváló kapitány volt.Ebben nem értek egyet h nem szerencsés kapusnak oda adni a szalagot.Zoff Schmeichel Kahn.Egy csapatban a kapus az akinek majdnem h a legjobban kell ismernie a csapat taktikáját hiszen Ő irányítja a csapatot Ő látja át legjobban a pályát.A kapitánykodás nem arról szól h ha parázs jelenet van a pályán akkor neki kell ott lennie a tűzközelben és magyarázni pl a bírónak stb.Mert egy valamire való bíró a kapitányt is elküldi és senkinek nem hagyja magát befolyásolni.Minden jó csapat receptje ott kezdődik h végy egy jó kapust.Ezzel kezdődik egy csapat.A kapusnak nyugalmat magabiztosságot kell sugároznia ami átragad a társakra.Ebből adódón olykor ha van egy jó kapus nyugodtan oda lehet neki adnia szalagot.A kapitány egy csapaton belül a 2. legnagyobb ember az edző után.A pályán és az öltözőben az Ő szava szent.Mentálisan taktikailag is kell tudnia segíteni a társakat.Anno pl egy Oli Kahn a kapuból olyan erőt tudott sugározni h azt senki más nem tudta volna megtenni a pálya akármelyik posztján.
Néhány dolgot akkor hozzáfűznék.
Egyáltalán nem vitattam, hogy ne lett volna néhány kapus jó csapatkapitány. Én csak annyit írtam, hogy nem adnám kapusnak a karszalagot. Hogy miért nem, azt kifejtettem.
Akiket kiemeltél – Zoff, Schmeichel, Kahn vagy akár Buffon -, azokat szerintem nem szerencsés összevetni Abbiatival. Ez a 4 kapus ott van minden idők 10 legjobb hálóőre között, mindegyik hatalmas egyéniség (volt). Azért ez is fontos. Abbiatit viszont csak néhány elvakult drukker tartja valami zseniális kapusnak. Ő sosem volt több, mint egy megfelelő kapus. Talán Sebastiano Rossihoz lehetne hasonlítani.
Hogy a kapus fontos személy, nem vitatom, de hogy ő irányítaná a csapatot, az egyenesen hülyeség. Védekezésben nyilván neki is szerepe van a játékosok mozgatásában, de kb. ennyi. Hogy ő látja át a legjobban a pályát? Ez természetes, mert szerencsés esetben mögötte már nincs csapattárs, de ennek mi köze a csapatkapitánysághoz, az ezzel járó feladatokhoz?! Mintha azt mondanád, hogy a kapus azért lehet jó kapitány, mert általában ő a legmagasabb a csapatban, és egyedül rajta van kesztyű…
„A kapitánykodás nem arról szól h ha parázs jelenet van a pályán akkor neki kell ott lennie a tűzközelben és magyarázni pl a bírónak stb.” Egy szóval sem mondtam, hogy erről szól, de vannak olyan helyzetek, amikor bizony oda kell lépnie a bíróhoz a csapatkapitánynak, és latba kell vetnie személyes befolyását. Tehát nem erről szól, de néha erről is szól! Na most, ilyenkor szerencsésebb, ha a közelben van a kapitány, és nem kell 70 métert futnia, hogy odaérjen a „tűzhöz”.
Amiket a bíróról leírsz, azok fontosak: nyugalmat, magabiztosságot kell sugároznia. Rendben. Kahn természetesen nagy egyéniség volt, ez vitathatatlan, de rajta kívül mindig volt néhány vezér a mindenkori csapataiban: Basler, Matthäus, Effenberg, Ballack, Schweinsteiger. Pontosan erre céloztam: oda lehet adni a kapitányi karszalagot a kapusnak, ha mellette van a középpályán vagy a védelemben egy frontember. Hogy érzékeltessem: a 1993/1994-es Milanban annyi domináns játékosunk volt szinte minden csapatrészben (szinte a teljes védelem, a középpályán Desailly, Albertini, Donadoni, Boban, a támadóknál Papin, Massaro, Savicevic), hogy kis túlzással még Rossi is megkaphatta volna a kapitányi posztot. A jelen helyzetben viszont hiba lett volna Abbiatinak adni.
Bocsesz !! Én nem vagyok elvakult drukker de Abbiatit én még mindig top 5-ös kapusnak tartom-és nem a Seria A-ban. Kifejezetten örültem volna ha ő kapja a szalagot , de Monti is jó döntés . Jövőre szívesen látnám Abbiati helyén (pontosabban nem szívesen mivel nem örülök a visszavonulásának) mondjuk Marcettit , Agazzit ,Megyerit , Bogdánt -igen két magyar kapus !!,Krult ,Mandandát-lehet hogy öreg de nagyon jó kapus -esetleg Sergio Asejot . Kiszorult a A. Madrid kezdőjéből mivel megvették azt a belgát -nem tudom hogyan kell írni a nevét.
Azért nem Gabrielt várom a helyére mivel ő még túl fiatal és tapasztalatlan-kölcsönbe kéne adni egy szezonra. Amelia meg ugyebár jobb csatár mint kapus.