Salamon sok munkával szerezne helyet a csapatban

Bartosz Salamon a mercato utolsó napján igazolt az AC Milanhoz. A fiatal lengyel védő egyelőre még nem állhat Allegri mester rendelkezésére, de ilyen hozzáállással még sokra viheti a piros-feketéknél.

– Tudtál aludni csütörtök este miután aláírtad a szerződésed a Milannal?
– Már aznap délután 2-kor szinte összeestem a kimerültségtől. Nehéz nap volt, tele különleges eseményekkel és meglepetésekkel. Rengeteg gratulációt kaptam telefonon, Facebook üzeneteket a Milan szurkolóitól. Nem számítottam ilyen lelkesedésre tőlük. A következő nap már úgy voltam, hogy ‘Vágjunk bele!”. Vártam az orvosi vizsgálatra, ami újfent egy pörgős nap volt, reggel 8-kor már talpon voltam. Utána Bresciába kellett mennem a cuccaimért. Szombaton hajnalban keltem, mert 10-re Milanellóba mentem az első edzésemre.

– Az új társak jól fogadtak?
– Persze. Nem hittem volna, hogy ilyen szerény srácok mind. Főleg Mario Balotelli. Sokat beszélgettünk, kiderült, hogy vannak közös barátaink, tehát eleve volt egy közös téma amiről beszélgetni tudtunk. Mario azt is mondta, hogy ne siettessem a visszatérést, hagyjam megfelelően gyógyulni a bokámat és teljesen egészségesen térjek vissza.

– És az edzőről, Allegriről mit gondolsz?
– Amit Marióról. Azt mondta, hogy várja a visszatérésemet és számítani fog rám. A jövő héten személyes edzésprogramra leszek beosztva, jelenleg rehabilitáción veszek részt a bokám miatt. 10 napon belül visszatérhetek.

– Hogy kezdődött az átigazolásod?
– Csütörtök reggel beszéltem Mino Raiolával, a menedzserrel. Azt tanácsolta, hogy maradjak még Bresciában. Úgy gondolta, hogy a folyamatos játéklehetőséget és a fejlődésemet látva képes lesz meggyőzni a Milant arról, hogy nyáron vásároljanak meg.

– Gondoltál más klubokra?
– Abban a pillanatban Anglia és Oroszország is képben volt. Nem tudom melyiket választottam volna, ha a Milan nem keres meg. Maradnom kellett volna a Serie B-ben akkor? Reméltem azért, hogy befut egy ajánlat a Milantól. Csütörtök délután a Brescia edzése után megtört a jég. Szóltak, hogy öltözzek gyorsan, mert mennem kell a Milanhoz aláírni a szerződést.

– Az első benyomások?
– Amíg nem láttam a szerződést nem akartam elhinni. Éreztem, hogy történik valami a háttérben, de arra nem számítottam, hogy a mercato utolsó napján a Milanhoz kell siessek. Az út alatt folyton a telefonommal voltam elfoglalva, az adataimat kérdezgették a dokumentumokhoz, akkor kezdtem felfogni, hogy tényleg megtörténik ez velem.

– Utána mi történt?
– Aláírtam a szerződésemet a Milan trófeatermében. Föl-le, jobbra-balra néztem. Hihetetlen érzés volt. Adriano Galliani minden kupát megmutatott, majd így szólt: „Sose feledd, hogy hol vagy, jól nézd meg ezeket a kupákat!” Nagy vigyorral válaszoltam: „A legfontosabbak azok lesznek, amiket velem nyer a csapat!”

– Aztán jött a hivatalos vacsora.
– Igen, és egy nagyon hosszú beszélgetés Galliani úrral. Elmondta, hogy azóta figyeli a pályafutásomat, amióta idekerültem Olaszországba, de főleg azóta, amióta védőt játszom. Ezalatt az idő alatt rengeteg figyelőtől kapott hívásokat, hogy ‘Nézd azt a srácot”. Aztán személyesen is megtekintett és elhitte a figyelők javaslatait. Szerencsére az üzlet sikeres volt, de a Milan csak akkor tudott költeni rám, ha bevétele lesz, így nem vásárolhatták meg azt akit csak úgy szerettek volna. Szerencsére az utolsó napon a Chievo megvásárolta Paloschi játékjogának felét, így volt pénzük rám.

– És ezután?
– Miután megérkeztem az étterembe, megtörtént az első interjúm is a Milan Channellel. Csináltak rólam egy sálas képet. Ott voltak a klub elöljárói, ügyvédei és az ügynököm is. Sokat beszéltünk a fociról, a Milanról, a jövőmről a klubnál, de ez nem minden. Galliani beszélt Lengyelországról, Varsóról és Krakkóról is, sokat járt ott. Azt tanácsoltam neki, hogy amint teheti látogasson el újra oda, nagyon sok minden változott. Nagyon kedvesen fogadtak, minden tökéletesen meg volt szervezve, de lámpalázam volt. Kamerák, interjú és sok ember, de végül megnyugodtam.

– A szurkolók?
– Már a vacsora előtt megérkeztek. Képeket csináltak velem, majd beszélgettünk. Nagyon kedvesek voltak ők is. Majdnem olyan hangosan köszöntöttek, mint Balotellit.

– A pénteki nap?
– Pénteken volt a kötelező orvosi vizsgálatom. Újra rájöttem, hogy milyen profi is ez a klub. Tetőtől talpig megvizsgáltak és mindent el fognak követni azért, hogy elmulasszák a bokaproblémámat. A tesztek jól sikerültek, teljesen egészséges vagyok.

– Milyen volt a búcsú Bresciától?
– Péntek este utaztam vissza Bresciába. Meglátogattam a barátaimat és a családomat. Nagyon szép 5 évet töltöttem itt el.

– Corini? /Brescia elnöke/
– Mindig közel állt hozzám és mindig hitt bennem. Amikor idejöttem már akkor mondta, hogy sokra fogom vinni és biztos benne, hogy egy nap egy nagy csapat fog leigazolni. Mindig hálás leszek Bresciának. Sokat invesztáltak belém, nélkülük nem lennék az az emberi aki most vagyok. A karrierem csak most kezdődik. Nagycsapathoz érkeztem és harcolni fogok azért, hogy maradhassak.

– Kölcsönadás?
– Nem. Az edzőm azt mondta, hogy az első csapat hasznos tagjaként kezel. Fel kell épülnöm és harcolnom kell a helyért.

– A védelemben fogsz játszani?
– Amióta figyeltek engem, azóta védőt játszottam. Tudok a középpályán is játszani, de most már jobban érzem magam a védelemben.

– Még mindig Bresciában laksz?
– 2 óra az út Bresciából Milánóba, így költöznöm kellett. Egy Milanello melletti kisváros mellett döntöttem. Szeretem a csendes helyet, ráadásul még közel is van az edzőközponthoz. Milánó egy gyönyörű város, de nem illik az én életstílusomhoz. Én inkább az edzést, a pihenést és helyes táplálkozást preferálom. Ezek a legfontosabb dolgok. Néha elmegyünk moziba a barátnőmmel, de nem szoktam hülyeségeket csinálni.

– Mi volt Raiola szerepe az átigazolásban?
– A mercato utolsó napja után döntöttem úgy, hogy vele fogok dolgozni. Már 3 éve is megkeresett, de akkor még elutasítottam.

– Miért?
– Bíztam az akkori menedzseremben, de nem tudtam eldönteni, hogy milyen szerepet is játszik egy ügynök. Azt hittem, hogy ha elég jó leszek, akkor oda megyek ahova csak akarok. De aztán hamar rájöttem, hogy ez nem így van. Ezt a döntést számos vélemény alapján hoztam meg, főleg Omar El Kaddourival /korábbi csapattársa a Bresciánál/ beszéltem erről. Megértettük, hogy kell egy olyan személy mellénk, mint Mino, hogy elérjük azt amiért dolgozunk és amit megérdemlünk. Omar a Napolinál van, én a Milannál.

– Kimaradt a Bajnokok Ligája keretből.
– Számítottam rá. Többek között Zaccardo sem kapott helyet, viszont a Milannak így is sok jó védője van.

– Gondolod, hogy bekerülsz a nemzeti válogatottba?
– Úgy vélem, hogy magában ez az átigazolás nem elég. Ehhez játszani szeretnék, lehetőleg minél többször a Serie A-ban.