Maldini: A Milan nem kér belőlem

Két megjegyzésem lenne.
1) Ha Maldini valóban felajánlotta, hogy dolgozna a klubnál – bár arra nem tér ki, hogy milyen funkcióban -, akkor ez dicséretes. Ha tényleg igaz, hogy a Milan nem kér a szolgálataiból, akkor az baj. Talán nem mondok hülyeséget akkor, ha azt állítom, az ő tudása aranyat érne a klubnak. Ráadásul jelenleg nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megengedhetnénk magunknak, hogy Maldini ne kelljen a Milannak…
2) Azt viszont nem tartom okos dolognak, hogy Maldini a sajtóban üzenget a Milannak, és tünteti fel nem éppen előnyös helyzetben a klubot (illetve a vezetőséget). Sokkal szimpatikusabb lett volna egy olyan nyilatkozat, hogy „Remélem, egyszer dolgozhatok a Milannál; már többször felajánlottam, hogy szívesen vállalnék bármilyen feladatot a klubnál, örülnék, ha segíthetnék…” Tehát valami ilyesmit. Ha ez a nyilatkozat az Inter elleni derbi után hangzott el, akkor ez úgy tűnik, mintha Maldiniből a sértődöttséggel keveredő megmondóember beszélne: „Na, látjátok, nem kellett a segítségem, itt az eredménye!” Milyen érdekes, hogy Maldini ezt nem akkor nyilatkozta, amikor bajnoki címet meg szuperkupát nyert a csapat…

Szép dolog, hogy Maldini felajánlotta a szolgálatait, és mint azt don Barzini is megmondta, „a visszautasítás sohasem baráti gesztus”, de ne a sajtót használja fel – szerintem – arra, hogy elgondolkodtassa a vezetőséget, hogy esetleg nem jól döntött, amiért nem kínált fel neki valamilyen pozíciót. Ez természetesen nem menti fel Berlusconiékat, mert egy Maldinit bármikor tárt karokkal kell(ene) fogadnia a Milannak, de – még egyszer mondom – nem ezt gondolom a helyes elintézési módnak.