A fórumozók így várják az új szezont!

Hamarosan indul a bajnoki szezon Olaszországban is. 10 nappal a rajt előtt „egy „mérkőzésre való” szurkolótársunkat” kértük fel, hogy – egy körkérdésre adandó válaszban –  beszéljenek várakozásaikról, félelmeikről a szezon előtt. Fórumtársaink megtisztelő válaszaiból kiderül: nemcsak szeretik és féltik a Milant, hanem igénylik, hogy újra az európai foci meghatározó sztárklubjává váljon Allegri együttese.  (A válaszokat elsősorban formai és nem tartalmi okokból szerkesztettük!)

Az alábbi négy kérdésre kértünk választ barátainktól:

1. – Alapvetően mit vársz a szezontól?
2. – Kitől vársz a legtöbbet az előttünk lévő szezon során?
3. – Szerinted mi lehet a klub célja a szezon végére?
4. – Kiken, avagy min múlhat a siker, ki lehet a gyenge láncszem a csapatban?

Banci:

1. A bajnoki cím megvédését, BL-negyeddöntőt,  kis szerencsével elődöntőbe jutást várok. Az olasz kupában az elődöntőbe jutást szeretném, esetleg a döntőt.

2. Patónak idén vezéregyéniséggé kellene kinőnie magát.

3. Címvédés és Bl negyeddöntő.

4. Ibra, Pato, Thiago Silva a csapat kulcsfigurái, nekik kell a döntő különbséget képviselni. A középpálya lassúsága a leggyengébb pont.

Seba:

1. Elsősorban azt, hogy az együtt maradt, aranyos keret még tovább javul játékban, főleg az előrejátékban. Az Allegri által elültetett és megkövetelt hozzáállást továbbra is elvárom és akkor elmondható ugyanaz ami az előző szezon közben is érezhető volt: csak rajtunk múlik, hogy hol végzünk.

2. Ha egészséges lesz, akkor Patótól. Illetve remélem, hogy Van Bommel nélkülözhetetlen játéka teljesen letisztul és az esetleges érkező Mister X-szel még markánsabb lesz a csapat középpályás védekezése. Ha Taiwo szed magára egy kis fegyelmezettséget, Abatéval és vele újra lehet szélsőjátéka a csapatnak és a védekezés sem ,,Antoninis” lesz, lehet…Mexestől a büszke beugró szerepét várom, aki akár Nestával akár Silvával lehoz akár egy BL meccset is…A Fáraót okosan, tudatosan kell felépíteni, ebben a szezonban nem várok tőle semmiféle betörést, tanuljon!

3. Címvédés a bajnokságban illetve néhány palit hozva még,  irány a BL-ben a legjobb 8, Fortuna kegyeibe férkőzve, jó sorsolással esetleg a 4-be becsúszhatunk.

4. Az előrejátékunkon áll vagy bukik minden, mert úgy kalkulálok, hogy a csapatvédekezésünk legalább olyan jó lesz, mint tavasszal, vagy még jobb… Gyenge láncszem lehet a nagyon hullámzó Abate, de a Gatta-Ambro duóban is benne van a hiba, sajnos.

szurker:

1. Kb. ugyan azt, amit a tavalyi hozott. Nem lesz nagy előrelépés sem az olasz bajnokság színvonalában, sem a csapatok tekintetében. Az egyetlen változás talán az lesz, hogy nem csak két csapat küzd a bajnoki címért. Sajnos félek tőle, hogy „szeretett” elnökünk körül botrány botrányt fog követni és ez kihatással lesz a csapatra is.

2. Én – örök reménykedőként – Patótól várom végre az igazi nagy durranást.

3.  Bajnoki cím és kupagyőzelem. Nemzetközileg még nagyon kevesek leszünk.

4.  Ibra, Pato és Thiago Silva. Gyenge láncszem a középpálya nálam úgy, ahogy van. Sajnos a középpályán kívül félek a sérülésektől is. Ha mégis valakit meg kell nevezni az Van Bommel, bár Ambrosini és Gattuso sem a régi már. Seedorf pedig nálam már nyugdíjas. Amin a szezon múlik az szerintem kizárólag a csapat hozzáállása. A jelenlegi olasz bajnokságban ez a keret nem rossz, meg lehet vele védeni a címet.

Dosztojevszkij:

1. Alapvetően azt várom, hogy versenyben legyünk a bajnoki címért. A címvédést reális célkitűzésnek látom, de természetesen előzetesen éles versenytársnak ígérkezik az Internazionale, a Juventus, a Napoli, esetleg a számomra egyelőre „fekete ló” AS Roma. A BL-ben szeretném újra az elődöntőben látni a csapatot, de legalább a legjobb nyolcig jó lenne eljutni. A Barcelona – Real Madrid – Manchester United trió tagjait erősebbnek tartom nálunk, de a többiek közül senkinél nem vagyunk gyengébbek. Annak is örülnék, ha saját nevelésű játékosokat, köztük olaszokat is próbálgatna Allegri, de sajnos a jelenlegi játékospolitikánkat ismerve erre kevés esélyt látok. Akkor legalább azt szeretném, ha a kölcsönjátékosaink közül többen is jó teljesítménnyel hívnák fel magukra a figyelmet.

2. Abbiati, a Nesta-Silva páros, Pato. Ha ők az egész szezonban kiemelkedően tud(ná)nak játszani, akkor nagy dolgokra lehet képes a csapat. Pato-tól egyre inkább azt várom, mikor indul be a góltermeléssel úgy istenigazából.

3. A bajnoki címvédés mindenképpen. Ami a BL-t illeti, nem tudom. Berlusconi persze mindig győzelemre tör, de a két spanyol sztárklub erejét ő is meg tudja ítélni.

4. Szorgalmas munka, csapatszellem, és a futball iránti alázat minden játékos részéről. Megengedhetetlenek például az olyan esetek, mint amikor Boateng, Emanuelsson és Merkel kimaradtak a palermói bajnoki előtti éjszaka, vagy hogy Ibrahimovic (piros lapért és eltiltásért) leüsse az ellenfelet. Gyenge láncszemet nem akarok írni, mert szerintem nem egyetlen játékoson – sem Antoninin, Oddón vagy bárki máson – múlik a szezon sikeressége. És persze kell egy jó edző. Allegri tavaly szépen teljesített, remélem, most tovább fejlődik.

Omen:

1. Számomra egyértelmű cél a bajnoki címvédés, illetve az Olasz Kupa. Előbbinél mindenképp hamarabb kell megszereznünk a második csillagot, mint az Inter (a harmadikat pedig a Juvénél), míg a kupánál is jó lenne végre megelőzni a nagy riválisokat. A jelenlegi kerettel ezek a reális célkitűzések. A Bajnokok Ligájában az elődöntő már bravúrnak számítana, még akkor is, ha jönne két ember a középpályára.

2. A legtöbbet talán Patótól várom. Tehetsége vitathatatlan, de eddig – talán a sérülései miatt is – nem tudott igazi vezéregyéniséggé válni. Képességei alapján a jövő nagy csatára lehet, de egyelőre a teljesítménye hullámzó. Folyamatos jó játékot várok Tőle, és persze fontos gólokat. A másik két játékos, akitől sokat várok, az Ibra és Taiwo. A svéd nálam még adós a nagy meccseken nyújtott jó játékkal, gólokkal, és ez leginkább a Bajnokok Ligájában hiányzott. Taiwo pedig egy hiányposztra érkezett, és tőle azt remélem, hogy stabilabb lesz a védekezésünk, és lendületesebb a támadásunk.

3. A klub részéről sokszor nyilatkozták, hogy a BL-ben is ütőképesek akarnak lenni, de ez idén még nem fog megvalósulni. A tavalyinál jobb szereplés azonban elvárható. A legfontosabb célunk ismét a Scudetto lehet.

4. A sikerünk kulcsa a középpálya. Jelenleg ez a csapat gyenge pontja: a legnagyobb gyengeségünk, hogy nincs irányítónk. Kaka távozása óta nincs kreatív, gyors megindulásokra képes játékosunk. A jelenlegi középpályának egyik kulcsfigurája Seedorf, aki viszont klasszis szinten nem tud már lehúzni egy teljes szezont. Egy kreatív pali érkezésével nagy teher kerülne le a hollandról, aki csereként is sok mindent tudna még hozzáadni a játékunkhoz. A sikerünk másik kovácsa, a Pato-Ibra kettős. Ha ők hozni tudják magukat, akkor nagy dolgokat vihetünk véghez.

laslogaleazzi:

1.Mivel Gallianiékban kialakult ez a rossz beidegződés, hogy az átigazolási időszak legvégén igazolnak meghatározó játékosokat, azok nem tudnak általában azonnal hasznos teljesítményt nyújtani az idegen közegben, így nem várok a kezdetektől sziporkázó játékot. Lesz még hova fejlődnie a csapatnak, amire szerintem rámehet az egész szezon. Amivel most tudunk gazdálkodni, az elég lehet a bajnoki cím megvédésére, de semmi esetre sem hatalmaz fel arra, hogy biztos lehessek abban, hogy a BL-ben a legjobb 4 közé kerülünk. Azon a szinten már nem a szerencse számít, hanem az a plusz, ami még hiányzik szeretett csapatunkból.

2. Egy személyre nem hegyezem ki a választ, mert ez egy összetettebb kérdés annál. Taiwónak meg kell oldani magas szinten a bal oldali védelem sebezhetetlenségét. Mexes visszatérése a pályára nem hiszem, hogy változást hoz a hátsó sorok teljesítményében. Nálam ő első számú belső védő csere. Mivel nincsenek biztos információink, a középpályára érkező erősítést jelentő játékosról, így egyelőre a mai állapotok szerint a Milan múltjához nem megfelelőnek ítélem meg ezt a sort. Nagyon hiányzik egy irányító játékos, aki lát a pályán és nem gólképtelen. A jövőre gondolva szükség lenne egy megbízható labdaszerzőre is, aki gyors és tekintélyt teremt a játéka. E két utóbbi játékos kiléte ma még rejtély, de vagy megoldjuk a megszerzésüket, vagy még a bajnoki elsőségért is késhegyre menő küzdelmet kell folytatnunk. Elöl nagyon szeretném, ha Cassano, végre  az igazi tudásához mérten játszana. Robinho leredukálná, – indokolatlanul kihagyott – óriási helyzeteinek a számát. Pato meg eddig tehetséges volt, de váljon már végre igazi világ klasszissá! Ibrahimovicnak meg önmagát kellene csak adnia.

3. A cél egyértelmű: A lehető legtöbb trófeát begyűjteni. Ha őszinték akarunk lenni, az elvárások még nincsenek arányban a lehetőségekkel.

4. A gyenge láncszem az AC Milan középpályás sora. Csak a mostani állapotokról  beszélek. Itt komolyabb vérátömlesztésre lenne szükség. Nem tudunk dominálni a komolyabb ellenfelekkel szemben.  Nem megfelelő a presszing és főleg azután esünk vissza, ha megszereztük a vezetést. Hagyjuk magához térni az ellenfeleket. Ezen változtatni kell, bármi áron. Az AC Milan ritkán játszik gólzáporos mérkőzéseket. Kíméletes az ellenfeleivel. A Seria A mérkőzései amúgy sem a kiütéses győzelmekről szólnak. A másik probléma, a minket rendszeresen sújtó sérülések. Ezen is sok múlhat, meg azon is, hogy a védelmünk a kiváló játékosok jelenléte mellett sem sebezhetetlen.

andrijcar:

1. Olaszországban a klasszisaink révén valahogy hozzuk a bajnoki címet. Olasz Kupát is nyerhetnénk, de tudjuk milyen motivációval lépnek pályára a játékosok. Európában ez a játék kevés, a nyolcaddöntőbe bejuthatunk, persze ez lehet jobb is, ha szerencsés a sorsolásunk. Bízom benne, hogy kevesebb sérülés lesz idén.

2. Ibrahimovictól illetve nagyon bízom benne, hogy Taiwo végre azt hozza bal bekkben, amire évek óta várunk ezen a poszton.

3. Scudetto és tisztességes helytállás Európában, egy Bl negyeddöntő már nagy siker lenne (ha ez a keret vág neki a szezonnak).

4. Sérülések száma, szerencse és motiváció. Ha nem tudjuk gyorsítani a játékunkat főleg középpályán, akkor komoly csapatok ellen kevesek leszünk (Barca, Real, Manchester). Ibrahimovic és Silva játéka döntő lesz és persze kérdés, igazolunk-e komoly embert középpályára. A gyenge láncszem Gattuso lehet középpályán, ha kezdőként számol vele Allegri. Írhatom még Oddót, Antoninit vagy Bonerát is, de remélhetőleg ők csak vészmegoldásként jutnak majd szóhoz.

Lansky:

1. A tavalyi szezonból kiindulva a csapat stabilitása, azt gondolom, minden nagyképűség nélkül már elvárható. A játékban mindenképpen gyorsulást várok, a középpálya jóval nagyobb mérvű rotációját, és az idősebb „bajnokaink” egyre több padoztatását (vagy szebben: az új játékosok beépítését, gyakoribb szerepeltetését). Nem ártana a taktikai repertoár bővítése sem. Allegri 4-3-1-2-es hadrendje sok esetben használható volt, de gyorsabb csapatok ellen sokszor szenvedtünk. Erőnlétileg nem állunk rosszul, ezzel azt gondolom, a Milan esetében nem nagyon volt gond sosem. Az eredményesség tekintetében azért nehéz célt kitűzni, mert nem tudni, hogy a támadószekció megerősítésre kerül-e. Nem elsősorban a csatárra gondolok, hanem egy irányítóra vagy egy támadóbb felfogású szélső középpályásra, aki talán hatékonyabban tudná segíteni a támadásokat, és aki meg tudná bontani a betömörülő védelmeket egy csellel vagy egy váratlan bepasszal. Márpedig betömörülő védelmek ellen többnyire szenvedtünk az idényben. A címvédés egyértelműen a kitűzendő célok között szerepel, a BL-ben pedig, azt gondolom, nem túlzott elvárás az elődöntőbe várni a csapatot. Ha pedig oda eljutnánk, szinte bármi lehet – nézzük 2007-et, amikor talán bennünket tartottak a leggyengébbnek a 3 angol csapat mögött. A hazai kupaszereplés szerintem nem kerül előtérbe, talán csak akkor, ha a BL-ben idő előtt búcsúzunk, és ezzel együtt a bajnokságban viszonylag jó pozícióban leszünk.

2.  Mexéstől azt várom, hogy ne „csak” tehermentesítse Nestát, hanem fokozatosan váljon belőle stabil kezdő az idény második felére. Ha lehiggad, akkor nagyon jó párost alkothat Thiago Silvával. Másodikként Taiwo, akit kiemelnék. Régóta rosszul állunk balhátvéd terén, és Taye nagyon jókor érkezett. Mondanám, hogy „remélem, megéri a befektetést”, de mint tudjuk, egy fillérébe sem került a csapatnak. Sok gólt kaptunk jobb oldalról érkező támadásokból; talán a veszélyes helyzetek száma csökkenhet Taiwo érkeztével. Harmadikként egyértelműen Patót mondanám, akitől sokat (többet) várok.  Vele szemben a 15-20 gólos teljesítmény egyáltalán nem túlzás.

3.  Régóta adós az igazán jó BL-teljesítménnyel a Milan, így az elvárás itt egyértelműen az elődöntőbe kerülés lehet. Lehet, persze olyan is a sorsolásunk, hogy a nyolcaddöntőben megint kihullunk, úgy, hogy a kiesést nem is lehetne kudarcként értékelni. Ha azonban verhető ellenfelet kapnánk a nyolcad- és a negyeddöntőben, akkor csalódásként élném meg a kiesést. A bajnokságban a címvédés egyértelmű realitás. Úgy gondolom, izgalmasabb lesz a pontvadászat, mint tavaly volt, mert egy mindig veszélyes Interrel, egy jó erőkből álló Napolival, egy papíron erősebb Romával és egy, az európai kupaindulásról lecsúszó, és így csak a bajnokságra koncentrálni tudó Juventusszal kell számolni.  Az Olasz Kupa sosem érdekelte a Milant, és ha fel kell áldoznunk egy bajnoki vagy egy BL-meccs oltárán, akkor fel is fogjuk áldozni.

4. Az edző a legfontosabb. Azt gondolom, Allegrin nem fog múlni a sikeres idény. A BL-beli tűzkeresztségen átesett, eléggé jól forgatja a csapatot (bár tavaly a bajnoki hajrában már óvatosabb volt e téren), bízik benne a vezetőség, és egyre jobban bele tud nyúlni a meccsekbe (legutóbb, az Inter ellen ezt bizonyította is). Vele nem lesz gond szerintem.  Azt gondolom, a csapat sikeressége nagyrészt azon fog múlni, hogy 1) a középpálya szenátorai mennyire lesznek motiváltak, illetve érkezik-e és milyen volumenű erősítés ebbe a csapatrészbe; 2) mennyire kerülik el a csapatot a sérülések; 3) meg tudja-e teremteni a középpálya és a csatársor összhangját, egyensúlyát Allegri.

Donzee:

1. Nyilván sok múlik a mercato hátralévő napjain, illetve a téli átigazolási időszakon. Ha minden így marad, akkor azt várom, hogy védjük meg a címünket, ne bohóckodjuk el a kupát (legalábbis az elődöntőig ha eljutunk, utána már ne), és jussunk nyolcba a BL-ben. Amennyiben egy-két komoly erősítés jön a középpályára, akkor sem várok többet, csak nagyobb esélyt rá, hogy el is érjük ezeket. A BL egyenes kieséses szakasz mindenképpen a szerencsén múlik, ha a Barca, Real, MU hármas szembejön a tizenhat között, akkor a nyolcra sem látok sok esélyt. Ha viszont őket elkerüljük, akár döntőzhetünk is. Sok múlik a riválisok mercatoján is, az Intert tartom (egyetlen) legnagyobb ellenfelünknek, kérdés megtartják-e Eto’o-t és Sneijdert, és ha nem ,tudják-e pótolni őket, ill. Gasp. mennyire szedi össze a csapatát.

2. Berlusconi, Galliani, Allegri, Abbiati, Silva, van Bommel, Pato, Ibra. Az öreget láthatóan megviselte az a félmilliárd euró, hamar levitték az elvárásokat „miszteriksszel” szemben. Ezért AG ravaszságára nagy szükség lesz. Allegrinek rutin kell a BL-ben a nagy meccsekre, hisz azon a színtéren nagyon tapasztalatlan, bízom benne. A játékosaink közül Silvatól és Patotól várom a nagy durranást. Reméljük elkerülik őket a sérülések.

3. Nagyon remélem, hogy minőségben a támadóinkhoz fogjuk igazítani a középpályát a szezon végén, a szenátorokból legfeljebb egy marad, és valóban egy BL esélyes csapat kialakítása lehet a cél 2012-13 szezonra.

4. A siker a kulcsembereken múlhat. A gyenge láncszem egyértelműen a középpálya lehet, amennyiben minden így marad. Nagyon fontos, hogy ne legyenek komoly sérüléshullámok, illetve ha lesznek, akkor ne egy nagy menetelés közepén, mondjuk mikor a két Bl meccs között megyünk Nápolyba, ne hiányozzon Silva, Pato, Ibra és Boateng.

nathaniel:

1. Bár a kérdésre véleményem szerint érdemben a keretek végelegesítése után (szeptember első hetében kb.) lehet válaszolni, úgy vélem a bajnokságban a Milan mindenképpen kulcsszereplő lesz. A bajnoki címért kell és fogunk is harcolni, amiért elsősorban az Interrel, a Napolival és talán a Juve-Roma párossal kell majd megküzdeni. A kupában azt várom, hogy az elmúlt években már-már hagyományos „nem szakadunk meg, meglátjuk ez mire elég” mentalitás fog érvényesülni. A Bajnokok Ligája a vezetőség szerint kiemelt fontossággal bír a klub számára, de én a jelenlegi keretet nem érzem elég erősnek ahhoz, hogy valódi kihívó legyen. Persze ez még augusztus végéig változhat, de szerintem nem ez a szezon lesz az, ahol a nemzetközi porondon sikerélményben lehet részünk.

2. A klub jelenlegi 2 legértékesebb játékosa Thiago Silva és Ibrahimovic. Rajtuk sok múlhat, de a tavalyihoz hasonló stabil teljesítményt várom Abbiatitól is, a folyamatos fejlődést Abate-tól, sikeres beilleszkedést és a korábbi bal-védő problémák megoldását Taiwo-tól, sérülésmentes évadot Nesta-tól, mihamarabbi felépülést Mexes-től. Számomra eddig a középpályánk tűnik a legkevésbé versenyképesnek. Túlsúlyban vannak a védekező/romboló játékosok, kevés a kreativitás. Boateng tavaly hatalmas siker volt, viszont én számára nem a „trequartista” pozíciót tartanám legalkalmasabbnak, hanem a mögötte elhelyezkedő 3 középpályás-poszt egyik szélsőjét. Patonak Nestahoz hasonlóan sérülésmentességet kívánok és ahogy Robinhónak neki is kicsit rendezettebb, fejben jobban összerakott teljesítményeket. Mindketten zseniális képességű labdarúgók, de a koncentrálás néha nem úgy megy, ahogy az elvárható lenne. Ezen jó lenne javítani. Nagyon kíváncsi leszek az eddig rendkívül titokzatos El-Shaarawyra, akiből remélem a jövő nagy olasz játékosa lesz.

3. A klub reális célja lehet mindenképpen, hogy a végletekig harcoljon a bajnoki címért és, ha a körülmények is úgy akarják (kevés sérülés, jó formaidőzítés, megfelelő kondíció, némi szerencse, a riválisok esetleges botladozásai, kis csapatok elleni eredményesség, rangadók „hozása”) bajnok lehet a Milan. A jó BL szerepléshez viszont elengedhetetlennek tartanám a középpálya megerősítését. Én a Kupával nem számolok komolyabban, talán akkor válhat érdekessé, ha ne adj Isten a két másik versengésben idő előtt elszállnának az esélyeink.

4. Stabil védekezés mind a védelemben, mind a középpályán elengedhetetlen lesz. Gyors és kombinatív előrejáték, amiben a szélső védőknek is kulcsszerepe lehet, pontos(abb) befejezés. A támadójátékunknak fel kellene javulni és bár Pirlo az elmúlt szezonban már nem volt alapember, az ő kreativitása és látása, az a foci, amit legjobb éveiben mutatott, nagyon fog hiányozni, amit mindenképpen meg kellene oldani legalább egy klasszis képességű játékos megvételével. A jelenlegi „legjobb kezdő” a bajnokságra nem tűnik rossznak, sőt, de a nemzetközi „vizeken” kevés lehet. A középpályás szenátoraink (Ambrosini, Gattuso, Seedorf) bár kétségkívül igazi legendák, akik rengeteget tettek a klubért, szerintem már hosszabb távon nem biztos, hogy képesek lehetnek megfelelni a modern foci által támasztott követelményeknek. Szeretjük őket és a jelenlétük a pályán biztos sokat jelenthet lélektanilag, én már nem feltétlenül építeném rájuk a csapatot. Rajtuk kívül pedig Oddót, Antoninit és Bonerat nem igazán tartom Milan szintű játékosnak. Őket akár fiatal tehetségekkel is ki lehetne váltani.

floyddebarber:

1. Alapvetően, mint minden szezonban, most is eredményes, szép játékot várok a csapattól, az adott körülmények között elérhető legtöbb trófea begyűjtésével. Konkrétabban: a bajnoki cím megvédése (ha lehet, minél egyértelműbben, bár ha az ellenfelek erősek lennének, egy izgalmas hajrának is örülnék), kupagyőzelem és minimum BL-negyeddöntő.

2, Sok játékos bizonyított tavaly, és sokan mutatták meg a bennük rejlő fejlődési lehetőségeket. A csapat nagy öregjeitől azt várom, hogy a tavalyihoz hasonló lelkesedéssel lépjenek pályára (pl.: Seedorf, Van Bommel), és akkor nem lehet megkérdőjelezni a szerepeltetésüket. A tavaly berobbanó fiatalabb játékosoktól (pl.: Abate, Boateng) további fejlődést várok, és hogy játékukkal eloszlassák a kételyeket kezdőcsapatbeli szerepükről. A csapat sztárjaitól, a húzónevektől (pl.: Ibrahimovic, Thiago Silva) azt várom, hogy feleljenek meg szerepüknek, vigyék a hátukon a csapatot; a fontos pillanatokban, amikor a többieknek nem megy, tudják akár egyedül eldönteni a meccseket (hiszen ezért tartjuk őket oly’ nagy becsben). Külön kiemelném Robinhót és Cassanót ebből a sorból, akik nevük alapján a csapat „sztárjai”, reklámértékük óriási, és ugyan viszonylag jól szerepeltek tavaly, azért a teljes elismeréshez ennél többre lesz szükség – tőlük ezt várom idén. Egyénileg azonban a legtöbbet Patótól várom: a brazil tinitalentum most már abba a korba ért, hogy a világ tetején legyen, ideje meghoznia a végső áttörést teljesítményével, és beigazolni azt a „gyanút”, amivel már érkezése óta sokan élünk: itt bizony egy leendő Aranylabdást láthatunk a csúcs felé törni.

3. A Scudetto, a Coppa és egy BL-negyed-, esetleg elődöntő teljesen reális elvárás lehet az idei évre. Ez utóbbi megnyerésére nem mi vagyunk a favoritok, de érzésem szerint mindössze 3 csapat áll egyértelműen előttünk (könnyű kitalálni, melyik 3 az), egy kupasorozatban bármi megtörténhet, és egy a miénkhez hasonló kaliberű klubnál mindig győzelemről álmodnak…

4. A hazai fronthoz már tavaly is elég volt a keret, és már az eddigi erősítések is bőven elegek lehetnek ahhoz, hogy jó esetben megvédjük a címünket. A BL-ben viszont nem lehet botlani, ott nem nagyon lehet utólag javítgatni. Éppen ezért a csapat összteljesítményén túl a legfontosabb, hogy a legnagyobb sztárok képesek legyenek akkor is jól teljesíteni, amikor a csapat, mint egész – kudarcot vallott. Konkrét posztként még mindig a balbekk személye a leggyengébb, ha Taiwo vagy Zambrotta magára találna, egységes, harmonikus társaság futhatna ki a meccsekre.

godom:

1. A bajnoki címünk megvédése mellett előrelépést a Bajnokok Ligájában. Az Olasz Kupa küzdelmeivel érdemben én nem szeretnék foglalkozni, röviden csak annyit, hogy meggyőződésem, hogy mind az egyéni morált, mind a csapat egészét figyelembe véve jó irányba vinné a szezonunkat, ha a bajnoki és a nemzetközi találkozókon kevesebb lehetőséget kapó játékosokkal képviseltetnénk magunkat.

2. Itt az Allegri-Tasotti duóra szánnék néhány sort. Három apróbb, egyénre szabott, de nagyon fontos dolgot várok tőlük, amellett, hogy tovább tökéletesítik az előző szezonban elkezdett taktikai elképzeléseket és ezzel mindenképpen, egy hatékonyabb középpálya kerül kialakításra. 1. Emanuelson már egyre biztosabban maradni fog, de nincs nálunk igazán posztja, és védekezési hiányosságokkal rendelkezik. Taiwo most érkezett, neki is a taktikai feladatok elsajátítása kell, hogy a legfontosabb legyen. Így a kettőjüket összevonva, mindenképpen fontos a csapat számára, hogy minél hamarabb és magas szinten sikerüljön elsajátítaniuk a taktikai elképzeléseket, a védekezési formációkat, és a pályán mozgásterüket. Főleg Taiwo szempontjából égetőbb a dolog, és ezt érzem, most Tasotti egyik legfontosabb feladatának. Ennek sikere után jönne be a képbe Allegri, akitől Taiwo széljátékát. Lendületének, fizikális erejének, rúgótechnikájának kiaknázását. Amennyiben mentálisan kész a védekezésre, amit a Milan megkövetel tőle, teljes mértékben alkalmasnak tartom rá, hogy felfutásaival egy olyan taktikai elemhez juttassa csapatunkat, ami alkalmas az ellenfél védelmének feltörésére.  Emanuelson is csak akkor lesz képes meghatározó teljesítményt nyújtani, ha elsajátítja a védekezési feladatokat, mely nélkül nem lehet mire építeni és Allegri nem fog bízni benne, hiába gyorsasága, technikája, lendülete. El Shaarawy kapcsán szintén egy nagyon fontos feladat vár rájuk, izmot kell, hogy rá pakoljanak a srácra, mert amíg ez meg nem történik nem fog tudni hasznára lenni a csapatnak bármennyire tehetséges is a fizikai adottságai jelenleg nem teszik életképessé a Serie A-ra és a Milan számára.  Mindenképpen szükség van egy folyamatosan jó teljesítményt nyújtó tengelyre, amit én első sorban jelenleg az Abbiati-Silva-Ibra vonalban érzek. Emellett számítok arra, hogy leendő igazolásokkal ez a paletta szélesedik. Amennyiben nem érkezik helyére játékos, egy tavaszi van Bommel is fontos láncszem lehet. Nagyon vágyom viszont egy combizom-sérülés mentes Pato-szezonra.

3. Jó úton jár a csapat, a leonardós korszak lezárása után, helyes irányba indultunk. Ibra, Robi és Boateng nyár végi érkezésével, Amelia, Emanuelson, Cassano, Taiwo, Mexes, El Shaarawy és a rutinos róka van Bommel megszerzésével, ha nem is tud mindenki teljes mértékben elégedett lenni, én jónak ítélem. Úgy érzem: el lehet mondani, hogy mind a kapusposzton, mind a védelemben, mind a támadószekcióban történt változások a nemzetközi futball szintjén is jónak mondható csapatrészeket eredményeztek. A klub célja nem lehet más, mint az, hogy a szezon végén egy sikeres címvédés után ezt középpályánkról is el lehessen mondani, mert ott bizony vannak problémák. Az én olvasatomban a Milannak nem lehet más célja, mint visszatérni Európa trónjára a lehető legrövidebb időn belül.

4. Minden a középpályán  múlik. Minden csapatrészünkben minőségileg és mennyiségileg is megvagyunk, már csak egy erős formahanyatlás, vagy sérüléshullám akadályozhatja a szezonunk gördülékenységét, ezzel szemben a középpálya egész egyszerűen nincs kész.

1.  Jöttek új emberek, és majdnem biztos vagyok benne, hogy jönnek is még. Allegritől azt várom, hogy a tavalyihoz hasonlóan ismét ütőképes együttest csináljon a keretből. És mivel a bajnoki címvédőről beszélünk, akinek a kerete eddig szerintem egyértelműen erősödött, a címvédés részemről alapvető elvárás, már csak azért is, mert egyelőre az Inter sem erősített komolyabban, a Napolit még mindig nem érzem igazán erősnek, a Roma, Juventus duónak meg véleményem szerint nem a következő, hanem inkább az azutáni szezon lehet igazán eredményes.

2. – Én a csapat egészétől várok sokat. Ha embert kell kiemelnem, Ibrahimovicon nagyon sok múlhat, hátul pedig Thiago Silva játéka jelenthet garanciát a biztonságra.

3. – Úgy tudom, a vezetőség  a Bajnokok Ligája- győzelmet tűzte ki céljául. Én ehhez jelen pillanatban nem érzem elég erősnek a gárdát, bár 2007-ben sem a Milan volt a favorit… Mindenesetre, ha azok a bizonyos esetleges érkezők hozzá tudják tenni a tudásukat, akkor esélytelenek sem leszünk senki ellen. A Barcelona érzésem szerint más dimenzióban focizik, de épp az Inter mutatta meg tavaly, hogy ez sem jelent feltétlen győzelmet. Szerintem a Milan számára a realitás a hazai diadal, a többi csak hab a tortán- de hál’Istennek, úgy látom, a habos flakont meg akarják szerezni Gallianiék.

4. – A siker a Pato- Ibrahimovic duón múlhat. A nemzetközi porondon egyelőre egyikük sem tette le olyan mértékben a névjegyét, ahogyan tudásuk alapján elvárható lenne, de ha nem kezdenek el komolyan rivalizálni egymással, akkor nagyon ütőképes páros lehetnek. Az viszont nem jó, ha Zlatanból előjön a tavalyi idény végi forma, amikor  gólt nem lőtt, csak ellenfelet. Ez pedagógiai kérdés. A cserepadról Inzaghi bármikor beállhat, hogy 15 perc alatt eldöntsön egy-egy találkozót, őt egy adu ásznak várom. A hátsó alakzatban Thiago Silva a kulcsfigura, mert Nesta gyorsasága kicsit már megkopott, és ő maga is mondta, hogy nem fog már bírni 30-40 meccset egy szezon alatt. Itt van viszont Mexes, elméletileg ott nem lehet gond. A jobb oldalon Abatéban teljes a bizalmam, de aki emlékszik Cafúra, az tudja, milyen azon a poszton a tökéletes ember. A túlszélen Taiwo nagy talány, de mindenképpen jobb, mint Antonini, aki például bukópont lehet, ha sokat kell játszania- és ma már Zambrottáról is ez a véleményem. A legnagyobb kérdés, hogy a középpályán hogy álljon fel a csapat, mert Boateng, Van Bommel, Gattuso és Ambrosini is remek játékosok, de a ghánain kívül a többiek nem az előrejátékukról híresek… Támadni és védekezni is tudó játékos kell oda, egy univerzális szűrő középpályás, amilyen például Makelele volt. Oda mindenképpen kell még valaki, hogy stabilabb és kreatívabb legyen a játék. Nem lesz könnyű legyőzni ezt a Milant.

Alemilan: