Az olasz klublegenda, Paolo Maldini kilenc év után visszatér sikereinek színhelyére.

Vasárnap szenzációként röppent fel a hír, miszerint Maldini egyetlen lépésre van attól, hogy csatlakozzon a Milan vezetőségéhez – ezt Di Marzio, a Sky újságírója közölte. Néhány órával később megtörtént a hivatalos bejelentés.

Maldini a jövőben a Milan sportrészlegének stratégiai és fejlesztési igazgatója lesz és szorosan együttműködik a klub technikai igazgatójával, Leonardóval. Az 50 esztendős legendát hétfő délután egy sajtótájékoztató keretein belül mutatják be a Casa Milanban.

Paolo Scaroni, a klub elnöke: “Nincsenek szavak leírni, hogy Paolo Maldini mit képvisel a Milan számára. Kiváltság volt látni őt játszani, ahogy számtalan trófeát nyert a pályán. Örömmel tölt el és megtiszteltetés számomra, hogy ma együtt dolgozhatok vele. A kinevezése egy újabb jele annak, hogy az Elliott elkötelezett a hosszú távú siker érdekében. Nem lesz könnyű és időbe fog telni, de ambiciózus célkitűzéseink vannak és Paolo visszatérése egy fontos lépés, hogy a Milan visszatérjen oda, ahová tartozik.”

Paolo Maldini a Milan történetének egyik legkiemelkedőbb játékosa volt. A klubhűség megtestesítője, ugyanis egész pályafutása alatt egyetlen csapatban játszott, a Milanban. Maldini 1985-ben egy Udinese elleni mérkőzésen mutatkozott be és 25 szezont húzott le. Pályafutása alatt 902 tétmeccsen viselte a Milan mezét és számos kupát nyert. Az olasz hátvéd összesen 26 trófeát hódított el a Milannal, többek között 7 Scudettót és 5 Bajnokok Ligája serleget. Maldini 2009-ben vonult vissza a profi futballtól, utolsó mérkőzését a Fiorentina ellen játszotta május 31-én, a Milan 2-0-ra nyert.

16 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. csabi6!

    Arra reagálva, hogy kinek bizonyít a játékos… Edzők terén lehet, hogy van vagy volna összefüggés, bár ott inkább az “előélet” és a képzettség EGYÜTTESEN számíthat, a név önmagában nem (lásd a Seedorf-esetet, amikor a többségében valóban középszer játékosokat Montolivóval az élen nem nagyon érdekelte, hogy egy legendával van dolguk). Hogy most Fassone irányít vagy Leonardo és (valószínűleg neki inkább alárendelve) Maldini, az majdnem mindegy. Összességében Fassone nem végezte rosszul a munkáját, bár Montellát a kelleténél tovább tartotta pozícióban. Ha a játékosok most jobban fognak teljesíteni, az nem azért lesz, mert már nem Fassone, hanem Leonardo és Maldini van a klubnál. Mint ahogyan tavaly lehetett volna a technikai igazgatói székben akár Sacchi vagy Nereo Rocco is, a csapat – Montellának hála – tragédia volt.
    _______________________________

    Maldini posztja nem igazán tudni, hogy mit takar, az elsődleges cél itt nyilván az volt, hogy visszahozzanak egy legendát, akinek majd kitalálnak valami olyan feladatot, amivel nem jár túl nagy felelősség (magyarán, amit nem nagyon lehet elrontani), de azért jól hangzik. Ne feledjük, hogy a Milan most már amerikai tulajdonban van, és ha valakik, ők nagyon tudják, mi kell a hírveréshez, a szar – itt nem Maldinire célzok – becsomagolásához. Nem tudni, csak sejteni, hogy az Elliott rövid távon próbálja felturbózni a Milant, hogy azután szép nagy haszonnal továbbértékesítse. Ehhez a tervhez pedig nagyon jól jön egy ügyes, korábban már bizonyító szakember (Leonardo), illetve a Milan történetének egyik legnagyobbja. De éppen ezen rövid távú terv megvalósítása érdekében az Elliott nem lesz rest, hogy szélsebesen kivágja Gattusót, ha úgy érzi, vele nem lesz meg a cél.

    Kicsit meglepett Maldini kinevezése, de inkább az, hogy elfogadta ezt a posztot, kérdés, milyen feladatai lesznek, mennyire kap szabad kezet, mert korábban éppen olyan munkakörben gondolkodott, amivel jelentős (tkp. teljhatalmú) döntési jogosultságok járnak, azaz – kimondva-kimondatlanul – egy olyan pozícióban, mint amit most Leonardo tölt be…

    De teljesen mindegy, hogy mit kell csinálnia Maldininek, mert a lényeg, hogy a Milannak mindenképpen jól jön, hogy folyamatosan “szivárognak vissza” (vagy nem távoznak) a klubhoz köthető emberek (Baresi, Abbiati, Gattuso). Ez egy pozitív dolog. Ha korábban a klubbal kapcsolatban az volt a szlogen, hogy “a Milan egy nagy család”, akkor próbáljon is ennek megfelelni – ez volt az Elliott vélelmezhető ötlete.

    Az amerikaiakról eddig csak úgy sugárzik, hogy hihetetlenül profi társaság mind a pénzügyeket, mind a kommunikációt (eladhatóság), mind a szakmaiságot tekintve. Egy dolog miatt nem vagyok még hurráoptimista, mégpedig azért, mert annak idején hasonlóan indult a Lee-korszak is…

    • Marketingben az amerikaiak verhetetlenek! A kínaiaknak van sok pénzük (vagy hiteljük 😀 ), de nekik összeségében nincs olyan magason a pénzkezelési és üzleti kultúrájuk mint mondjuk az amerikaiaknak, vagy egyáltalán mint az olaszoknak ……

  2. Mondhatom, hogy na végre? akkor: NA VÉÉÉGRE!!!
    Nagyon örülök, hogy az all-time kedvencem végre visszakerült a MILAN-hoz és nem csak, mint páva.
    Másik dolog, aminek nagyon örülök, hogy az ő visszatérte okot ad a reményre, hogy a klub végre jó kezekben van. Ha kétes hátterű tulajdonos kezében lenne a klub, valószínűleg nem vállalt volna szerepet, de gondolom Leonardo-t és a többi nagy kaliberű embert se lehetett volna ide csábítani.
    Tavaly is nagyon örültünk ilyenkor, mert a kínai 200 milliót költött új igazolásokra, csakhát mindezt kölcsönből.
    Az Amerikaiak viszont kemény struktúrára építik a klub-ot.
    A kínai tulaj személyével és hátterével mindenkinek gondja volt. A többi klub tulajdonos, UEFA, edzők, MILAN legendák….Raiola stb.
    Az amerikai tulajról viszont elismerően nyilatkoznak más klubelnökök, együttműködésükről biztosítják hogy visszaemeljék a SERIA-A-t oda ahová való, az UEFA simán elengedte a büntetést, sok sok év után először fordul elő, hogy a klubnak nincs tartozása. Nem hitelből építkeznek és okosan igazolnak.

    Nagyon remélem hosszú távon kitartanak. Mindenesetre úgy néz ki, minden feltétel adott és szakemberekkel töltötték fel a managementet.

    Csak így tovább!

    És Welcome back Paolo!!!

    • Igen, épp Raiola ugrott be nekem is a napokban. Meglepően, már-már gyanúsan békés a vidék Donnarumma körül, semmi Raiola hápogás a médiában, mint tavaly ilyenkor.
      Ez már csak az én kreált elméletem, de lehet, hogy ő is (egyelőre) elégedett, ami az ügyfele körül épül/épülget.