Patrick Cutrone úgy érzi, hogy még semmit nem tett le az asztalra és továbbra is fejlődni szeretne.
A saját nevelésű olasz csatár remek teljesítménnyel rukkolt elő az első idényében, ugyanis 46 tétmérkőzésen 18 alkalommal volt eredményes, ezzel ő lett a csapat legeredményesebb játékosa a szezonban. Cutrone jövőjét illetően nincs kérdés, ugyanis a Milan érinthetetlennek tartja és új, hosszú távra szóló szerződést kínál neki.
„Egy átlagos srácnak tartom magam. Nem gondolom azt, hogy más lennék, mint a többiek. Csak egy kicsit szerencsésebb vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek. Sok áldozatot hoztam és nem volt könnyű összeegyeztetni a futballt és a tanulást. Tizenhárom éve vagyok a Milannál és sokat küzdöttem az első néhány idényben. Az édesapám mindig mellettem állt és mindenben meghallgattam őt. Mielőtt pályára lépek – akár idegenben, akár a San Siróban – a mérkőzések előtt mindig van egy kis feszültség bennem és babonás vagyok. Azonban amikor már ott vagyok a pályán, ez a feszültség csökken és igyekszem a lehető legjobbat nyújtani. Mindig csak fejlődni akartam és most is csak erre gondolok. Még semmit nem tettem le és ezt nagyon jól tudom.” – mondta Cutrone egy könyvbemutatón.
A 20 éves csatár szerint a labdarúgásban nagyon fontos a mentalitás.
„Lehet valaki jelenség, de ha nincs meg a helyes mentalitás, akkor nem jut sehova.”
„Szerencsém volt, hogy fél évig folyamatosan úgy edzhettem az első csapattal, hogy nem léptem pályára. A Milanellóban való munka segített felvenni a ritmust és a szükséges sebességet. Ezekben a hónapokban növeltem a munka szintjét. Sokszor dühös vagyok magamra a mérkőzések végén, különösen ha veszít a csapat, de próbálom kezelni ezt a dolgot. Mindig nyerni akarok és folyamatosan emelni a szintet az edzéseken. Gondot akarok okozni az edzőnek a kezdőcsapat összeállításakor. Az összes mérkőzésen játszani szeretnék, még a felkészülési meccseken is, bár azokon kevésbé számítanak a gólok.”
„Család? A szüleim mindig a földön tartottak. Soha nem mondták, hogy nagyon jó vagy egy zseni vagyok, inkább rávilágítanak azokra a pontokra, amikben javulnom kell. Mindig meghallgatom őket. A szüleim mindig a szerény Patrickot szeretnék látni és nem azt, aki egy kis sikertől elszáll magától. Nagyon jól tudom, hogy az haszontalan lenne és valójában csak károsítaná a karrieremet.”
„Olasz válogatott? Büszkeséggel tölt el, hogy bemutatkozhattam az olasz nemzeti csapatban.”
[adrotate banner=”32″]
8 hozzászólás
Amennyiben ezzel az alázattal és odaadással folytatod nem lesz itt gond a legenda státusz elérésével!:))
Nagyon szimpatikus nyilatkozat, őszinte, jól látja a dolgokat. Valóban nem tett le semmit az asztalra, van is hova fejlődnie, de ha ilyen munkamorállal folytatja, nem lesz törés a karrierjében/mentalitásában, nagy játékos válhat belőle.
Hatalmas szívű játékos és hihetetlenül szimpatikus. Nem csoda, hogy ennyire kedvenc lett. Igazából olyan a mentalitása, mint Gattusónak, a kapu előtt pedig ugyanolyan kegyetlen, mint Inzaghi. Remélem, hogy nagyon szép karriert fog befutni a Milanban.
Engedjétek meg, hogy kiemeljem ezt a sort a fenti interjúból.
“Lehet valaki jelenség, de ha nincs meg a helyes mentalitás, akkor nem jut sehova.”
Ilyen fiatalon fejben is nagyon ott van, ez szintén dicséretes. Igazából nem meglepő, hiszen ott van a szeme előtt egy élő példa, egy borzalmasan rossz példa. Hachim Mastour. 🙂 Valóban a tehetség önmagában nem elegendő, ha nincs meg a szorgalom, az elszántság, az akarat és a szenvedély, akkor annyi…
Egyetértek, csak kiemelnék még egy (szerintem) fontos részletet:
„A szüleim mindig a földön tartottak. Soha nem mondták, hogy nagyon jó vagy egy zseni vagyok, inkább rávilágítanak azokra a pontokra, amikben javulnom kell. Mindig meghallgatom őket. A szüleim mindig a szerény Patrickot szeretnék látni és nem azt, aki egy kis sikertől elszáll magától.”
A szülők szerepe mennyire fontos… Jó gyereket neveltek fel. 😀
Pontosan, ez is igaz.
Ráadásul minden erre vezethető vissza, a szülői háttérre és a családra.
Mario Balotelli.
Mondjuk azt nem mondanám hogy nem jutott sehova, de sokkal kevesebbet ért el, mint amit egy jó mentalitással elérhetett volna.
„Egy átlagos srácnak tartom magam.”
Kalinic is pont ezt nyilatkozta magáról csak a különbsèg, hogy ő az is maradt. 😀
Bízunk benned…Az utánpótlásból kell hozni támadókat/csatárokat. Ők legalább lelkesek és az már egy fél siker. Örülnek, hogy a nagy csapattal edzhetnek/játszhatnak. Jöhet még Tsadjout, Forte és Diaz is. Meglátjuk mi lesz belőlük.
De sok jó középpályás is van már és hávéd is. Lassan az összes tehetséget be kell építeni es akkor nem lesz újra költekezés, hitel, UEFA vizsgálat stb.