A Milan idegenben 2-1-re legyőzte a Sallai Rolanddal felálló Palermót az olasz labdarúgó-bajnokság 12. fordulójának vasárnapi játéknapján. A piros-feketék nyerőembere ezúttal a csereként pályára lépő Gianluca Lapadula volt, aki zseniális mozdulattal szerezte meg első gólját a Serie A-ban.
A hazai pályán eddig minden bajnokiját elveszítő Palermo az AC Milant fogadta, magyar légiósai közül az egymeccses eltiltását letöltő Sallai Roland a kezdőcsapatba került vissza, Balogh Norbert sérülés miatt nem került be a meccskeretbe.
A Milannak negyed óra kellett a vezetés megszerzéséhez, a 15. percben Suso egy borzasztó csúnya védelmi hiba után talált a kapuba, Posavec kapus és védői egymást akadályozták egy beadást követően a labda megszerzésében. A gól után a Palermo ki tudott harcolni egy kis fölényt, ám az egyenlítés nem jött össze. Sallait az 57. percben cserélte le Roberto De Zerbi, a magyar támadó középpályás helyére Alessandro Diamanti állt be. A csere bejött, Diamanti a 72. percben szép passzal szolgálta ki Ilija Nestorovskit, aki a rövid sarokba tüzelt.
A Palermo ettől függetlenül nem tudta megtörni pocsék hazai sorozatát, a 79. percben becserélt Gianluca Lapadula a 82. percben eldöntötte a mérkőzést – az olasz csatár remek ütemben nyúlt bele a kapu előtt Suso lövésébe, ez volt az első bajnoki találata a Milanban.
A piros-feketék tehát megszerezték a három pontot és győzelemmel hangoltak a két hét múlva rendezendő Inter elleni városi derbire.
PALERMO – MILAN 1-2
Időpont: 2016.11.06. 15:00
Helyszín: Stadio Renzo Barbera, Palermo
Játékvezető: Mazzoleni
Gólszerzők: Nestorovski (71.) ill. Suso (15.), Lapadula (82.)
Sárga lapok: Cionek, Diamanti ill. De Sciglio
>> A KEZDŐCSAPATOK:
PALERMO (4-3-1-2): Posavec; Cionek, Andelkovic, Rajkovic, Aleesami; Henrique, Gazzi, Hiljemark (Quaison 85.); Embalo (Lo Faso 57.); Nestorovski, Sallai (Diamanti 57.).
Cserék: Marson, Fulignati, Vitiello, Goldaniga, Chochev, Bouy, Jajalo, Morganella, Pezzella.
MILAN (4-3-3): Donnarumma; Abate, Paletta, Romagnoli, De Sciglio; Kucka (Poli 72.), Locatelli, Pasalic (Mati Fernandez 63.); Suso, Bacca (Lapadula 79.), Bonaventura.
Cserék: Gabriel, Plizzari, Ely, L. Adriano, Honda, Gomez, Zapata, Sosa, Antonelli.
[adrotate banner=”28″]
13 hozzászólás
Gratulálok a csapatnak 🙂 Sajnos a játékosok feltüzelése valahogy nem igazán sikerül mostanában 🙁 Van még hova fejlődni, de a győzelmet nem kell megmagyarázni! FORZA MILAN!
Vannak olyan győzelmek, amik után elküldeném a fiúkat a ……..-ba.
Ilyen volt már a Pescara elleni „siker” is, de ma is mindent megtettek, hogy 15 percnyi foci után otthagyják a pontokat. Azután az utolsó 15 percre megint pánikszerűen visszakapcsoltak. Nem tudom mekkora ebben Montella felelőssége, de ezek a leállások egyszerűen botrányosak ! És soha nem tanulnak semmiből !
Montella felelőssége ebben csak annyi, hogy az ilyen meccseket meg tudjuk nyerni…. Kb 3 éve ettől szenvedünk, hogy az ilyen meccseket elvesz,jtjük, most rendre megnyerjük…..
Lényeg a 3 pont!!!Ezeket a meccseket az utóbbi években elvesztettük,vagy döntetlen lett.Akárhogy is az hogy ilyen 1 gólokkal megtudjuk nyerni most a meccseket azt mutatja,hogy a csapatnak van tartása!Azt hiszem elindult valami!Jó igazolásokkal meglehet a dobogó!Forza Milan Mindörökké!!!
Ott kezdeném, hogy véleményem szerint ez a Palermo azért nem olyan rossz csapat, mint amit a tabellán elfoglalt helyezésük mutat.. A Juventus is csak egy megpattanó lövéssel tudta verni őket..
Nem volt jó meccs, és akkor még jóindulatú voltam.. A bekapott gól utáni 10-15 percre lehet azt mondani, hogy élvezhető volt..
Hogy a vezető gól megszerzése után miért álltunk megint vissza, a jó isten sem tudja.. Ha Montella utasítására, akkor nagy a baj, ha a játékosok teljesen maguktól csinálják ezt, akkor szintén nagy a baj.. Az biztos, hogy ezzel csak a szurkolók idegrendszerét borzolják 🙂
A játékunk szerintem nem sokat javult az előző szezonhoz képest, de valamiért mégiscsak megnyerjük a szoros meccseket.. Ami külön öröm, hogy a bekapott gól után rögtön tudtunk váltani, és csak idő kérdése volt, hogy mikor szerezzük meg a második gólt.. Azért (ahogy már előttem mások is írták) ez korábban nem így volt..
Lapadula góljának szerintem mindenki örül.. Kijárt már neki, megérdemelte.. Hogy az első bajnoki gólja ráadásul egy ilyen sarkazósra sikerült, már csak hab a tortán..
Félő volt, hogy a Genoai borzalom után nem tudunk talpra állni, de végül is csak meglett a 6 pont, amire előzetesen számítottunk..
Jöhet az Inter.. Bármilyen rossz formában is vannak, nem lesz egyszerű.. Ugye a Juve ellen is felszívták magukat..
Nem volt valami sziporkázó a játékunk,a harmadik helyünkhöz képest nem játszottunk úgy, mint ha azok lennénk ! De ! Az elmúlt években az ilyen mérkőzéseket elbuktuk !
Most újítottunk,és nyertünk !
Lapaduláról eddig nem alkottam véleményt, csak szemléltem az eseményeket. Viszont az tény, hogy aki a Serie B-ben 23 góllal gólkirály tud lenni, az csak tud már valamit. Meg kell szoknia a közeget, és szerintem lesz olyan gólérzékeny, mint Bacca !
Ha nem is Bacca, de cserének tökéletes, vagy rotálni.
Megvan a 3 pont! Nagyon örülök Lapadula góljának és Suso is egyre nagyobb önbizalommal játszik. A csapatnak is erre van szüksége és az ilyen apró győzelmeknek ezért van nagy jelentőségük.
Tavaly, vagy akár még valamivel régebben is, 1-1 után egy tuti 2-1 jött volna a hazaiaknak. Így kell, az ilyen kicsik ellen birkózni, gyürkőzni kell másképp nagyon nehéz, és végre valahára képesek vagyunk ilyen meccseken is termelni a pontokat. 2 hét múlva guríthatnánk újra egy hármast, már csak a legutóbbi szép emlékek tiszteletére. 🙂
Orulok Suso goljanak, legalabb konnyebb lesz tole megszabadulni.
Nem sokszor szólok hozzá az eseményekhez, bár követem rendre a mérkőzéseket. Nekem Suso játéka egyre szimpatikusabb. Okosan mozog a pályán, és jól lő. Helyzetbe is tudja hozni magát, szerintem sokszor jobban mint Niang vagy Bacca…
A 3 pont megvan az a fontos! A játékunk tényleg megmagyarázhatatlanul passzív volt az első gól után. Viszont pont hogy mint egy harmadik helyen álló élcsapat, hajtunk amikor kell, és tudunk váltani amikor kell, és mostanában jön is az eredmény!
Persze vannak hiányosságok, de végre -amikor mindenki nyilatkozza, hogy „milyen hosszú út áll a csapat előtt de jó úton haladunk”- most már tényleg el lehet hinni, hogy tartunk valahova!
Kínkeserves pontok szorgalmas gyűjtögetéséről írtam az előző meccs után és azt hiszem most is pont ez történt. Senki sem adott magából többet mint kellett, inkább kevesebbet de Lapadula személyében ismét valaki váratlant tudott húzni. Gyönyörű volt.
Pasalichoz annyit írnék, hogy ő egyenlőre csak csere szint de simán lehet jobb idővel. Mati jól szállt be és nagyon bízom benne, hogy kezdő szintű játékos lesz. Locatelli számomra kissé lemaradt önmagától. Hiányoltam tőle az előrejátékot, a kiugratásokat. Már-már azt hittem direkt nem akarják észrevenni Baccat ahogy lyukon kiugrana. Semmi baj, az Internek adjunk megint egy 3-ast és kész! 😀
Forza Milan!!
Forza Milan!
A győzelmeket nem kell megmagyarázni…règi mondás, talán igaz is. Mindenki ezt írja, illetve azt, hogy az ilyen meccseket rendre elbuktuk eddig, ès most látszik vmi..
Lehet hogy csak nekem tűnik fel, hogy a meccseinken nincs semmi csapatjáték, nem látni kidolgozott helyzetet
Sem alapjátékból, sem pontrugásból. Semmi tudatosságot nem látom, egy kezemen
Még tudnám számolni azt, hogy a támadóink hányszor passzoltak egymásnak.
A seria a állítólag legfiatalabb kezdője a miénk, mègis egy Roma meccshez kèpest
Mintha lassított felvételt nèznèk. A játék egyszerűen nézhetetlen, ami eredményt elèrünk,
Azt szinte mind talált gólokkal tesszük, helyzetek nélkül. Szèp a tabella, de ez csak a seria erejèt mutatja.
Ez, ha odaèrünk, roppant sovány lesz mèg az európai ligában is.
Èn a mutatott játékkal nem lennék túl optimista a jövő tekintetében.
Pedig ha máson nem is, legalább a hozzáálláson tud az edző javítani…