Sorsdöntő mérkőzés vár a Milanra vasárnap délután. Vincenzo Montella, a csapat vezetőedzője izgatottan nyilatkozott a Bologna elleni mérkőzés előtt.
A Milan vasárnap délután 15:00-kor a Bolognával játszik a San Siro stadionban az olasz bajnokság utolsó előtti fordulójában. Miután szombat este a Fiorentina kikapott a Napolitól, így ha a Milan ma megszerzi a győzelmet, akkor matematikailag is biztossá válik az Európa-liga indulás.
„Hétfő óta csak erre a mérkőzésre koncentrálunk, mert szeretnénk elérni a célunkat. Mostanra edzőként 99 megnyert meccsnél tartok a Serie A-ban. Pozitív vagyok és úgy érzem, hogy jól teljesíthetünk. A Bologna nagyon mélyen védekezik, így nem fognak nekünk túl sok helyet hagyni. Minőségi játékosaik vannak, akik már elérték a szezonbeli céljukat, így nincs is veszíteni valójuk. Óvatosnak kell lennünk, de már alig várom a mérkőzést. A találkozó olyan lesz, mint egy döntő és ezeken győzelemre éhesen játszanak, de ugyanakkor okosnak is kell lennünk. Csak a győzelem számít, hogy elérjük a célt, amelyet a szezon kezdetekor tűztünk ki magunk elé. Mindent bele kell adnunk a mai mérkőzésbe. Európa? Nincs kifogás, csak magunkra szabad figyelnünk, mert kell a győzelem. Selejtező? Nem gondolom akadálynak, ha tétmérkőzéseket játszunk az előszezonban. Egy százalékkal több esélyünk van megszerezni a 6. helyet, mint a közvetlen riválisainknak. Meg kell tartanunk az előnyt. Saját kezünkben van a sorsunk, nem számít a többi csapat meccsének eredménye. Ismét a 3-5-2-es felállás? Nem gondolom, hogy túl nagy eltérés lenne a felállásunkban, csak néhány dolgon kell változtatunk. Három támadót fogok pályára küldeni, így a mérkőzés alatt is tudják változtatni a pályán elfoglalt pozíciójukat.”
„Bacca és Lapadula? Mindent számításba kell vennem, mielőtt meghozom a végleges döntésemet a kezdőcsapat összeállításáról, mind taktikai, mind a játékosok erőnléti, minőségi szempontjából. Úgy érzem ez a legjobb alkalom arra, hogy mindketten a pályán legyenek. Céljaink? Három célt tűztünk ki a szezon elején: térjünk vissza a nemzetközi porondra, szerepeljünk jól az Olasz kupában és nyerjük meg az Olasz szuperkupát. Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy idáig jól haladunk, már csak akkor lenne jobb, ha kvalifikálnánk magunkat az Európa ligába és az Inter előtt végeznénk a tabellán. Jövő? Egy szilárd alapot alakítottunk ki, habár lehet, hogy a szurkolók ennél többet reméltek. Büszke vagyok arra, hogy ezeknek a srácoknak lehetek az edzője.”
„Átigazolási piac? Nagyon elégedett vagyok Marco Fassone szavai hallatán. Az új vezetőség nagyon jól dolgozik. Ideális lenne, ha a játékoskeret már az előszezon kezdetén a rendelkezésemre állna és biztos vagyok benne, hogy ez így is lesz. Fassone ezt leszögezte és ezzel nagy előnyre tennénk szert. Mindenki, akivel dolgoztam ezalatt az egy év alatt, nagyszerűen teljesített. Rengeteg boldog szurkolót láttam és meg kell köszönnünk ezt a lelkesedést egy győzelemmel.” – tette hozzá.
[adrotate banner=”28″]
8 hozzászólás
„Rengeteg boldog szurkolót láttam..”
Nem látta a mi arcunkat.
Lehet rossz a memóriám, de ez a csapat pár hónappal ezelőtt kétszer (!) is legyőzte az olasz bajnoki címvédő, Bajnokok Ligája-döntős Juventust. Igen, kétszer! Ezt pedig nem lehet a szerencsére fogni, mint néhányan azt megtették. Nem sok csapat mondhatja el magáról, hogy kétszer megfingatta a Juvét és itt lehet arról beszélni, hogy a szuperkupa egy jelentéktelen trófea. Hát elárulom, hogy nem az. 5 év után végre nyert egy trófeát a csapat és januárig harcban voltunk a 3. helyért.
Úgy októbertől januárig rengeteg boldog szurkoló volt. Az más kérdés, hogy a fórumon itt volt néhány károgó negatív, akik mindenben csak a rosszat vélték felfedezni és semmi sem volt jó. Nekik pont kapóra jött az elmúlt időszak gyengébb szereplése, mert kiélhetik magukat…
Nem károgók vannak csak nyitott szemmel nézik a meccseinket és látják,h ami most van az szar.Ha neked tetszik ami jelenleg van akkor le a kalappal.Legalább van aki tud ennek is örülni.Egy bajnokság nem januárig tart…
Azzal a két fingatással meddig akarsz villogni?Dolgoznak,pénzt kapnak érte.A tavaszi dicsőséges hadjárattal elhomályosították a szezont pedig az alatt is jól megéltek tán,de végül a szezonért nem sok mindent kapunk a bóótbaÚgy hogy ehhez nehéz boldogan jó pofát vágni.Nem gondolom hogy az a jó szurkoló aki vakegér módjára benyal minden montella süketelést.
A szuperkupa-győzelem remek dolog volt, újabb példa arra, hogy egy mérkőzésen bármi megtörténhet (sőt, emlékezhetünk az idei PSG-Barcelona párharcra). Szép siker.
Januárig harcban voltunk a harmadik helyért, mint írod. Törvényszerű akkor, hogy ilyen mérvű visszaesést produkáljon egy csapat? Hogy lehet az, hogy az Atalanta – amelyre sokan azt mondták, hogy majd kifullad – szépen felépítette az idényét, erővel is bírja, nem is játszik csúnyán, és fordulókkal a vége előtt biztossá vált az 5. helye, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy folyamatosan fejlődött az idény során?! A Milan erre miért nem volt képes?
Októbertől januárig boldog szurkolók voltak a Milan-drukkerek… Sőt, nyilván a Juve legyőzésekor sem sírtunk. De akkor féltávnál járt a bajnokság, így ennek nem sok jelentősége van. (Mire ment a Milan a 2005-ös BL-döntővel, amelynek a félidejében még vezetett? Te az elbukott finálét utólag úgy értékelted, hogy nem baj, hogy kikaptunk, mert a lényeg, hogy félidőben mindenki boldog volt???)
Ebben az idényben két célt kellett volna elérnie a csapatnak. Valamiben előrébb lépni a játékban, miközben a csapat végre kilép az európai porondra. Az utóbbival kapcsolatban harcban állunk. Azért így írom, mert nem tudni, miért is küzd a csapat: hogy kijussunk vagy hogy ne jussunk ki… Az előbbivel viszont nem tudok mit kezdeni. Nem nagyon tudnék olyan dolgot mondani, amiben előrébb léptünk, talán (TALÁN) a rögzített helyzeteknél egy fokkal jobbak vagyunk. De fel lehetne sorolni vagy húsz dolgot, amiben semmiféle előrelépés nem volt. Ezt pedig nem lehet arra fogni, hogy kiesett Bonaventura (aki azért messze nem egy extraklasszis).
A Te értelmezésedben lehet, hogy én is negatív vagy károgó vagyok. Az elmúlt időszakban az ilyen „negatív” szurkolók nem kiélték magukat, csak megvalósulni vagy bekövetkezni látták azt, amit már akkor emlegettek, amikor – úgy-ahogy – ment a szekér. Mert azért akkor, amikor gyűjtöttük a pontokat az idény első felében, nem 5-0-val küldtük haza az ellenfeleket, sokszor volt szerencsénk is, miközben gyengén játszottunk. Voltak győzelmek, amikor a 3 pont ellenére is fogtuk a fejünket, vagy azzal zártuk le, hogy „na, ezt a meccset gyorsan felejtsük el”… Ez nem károgás, hanem aggódás. Sajnos bejött. A taktikai hadrendről általam írt dolgozat ötlete legalább fél évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem; az oka az volt, hogy Montella struccpolitikát folytatott, esőben, hóban, fagyban, előnynél, hátránynál, erősebb és gyengébb csapatok ellen, 3-4-5 védős rendszerekkel szemben is ugyanazt játszatta a csapattal. Mások is leírták, hogy ez így nem lesz jó. Ezek nyilván a Te felfogásod szerint károgók. Én inkább azt mondanám, hogy akkor sokan a helyén kezelték az eredményeket, és a kupagyőzelem nem csapott át hurráoptimizmusba.
Sajnálom, de ha nem jut ki a Milan az európai porondra (főleg úgy, hogy milyen jól állt pár hónapja), akkor ezt az idényt – szuperkupa-győzelem ide vagy oda – egy rakás szarként tudom csak értékelni. De persze sokan vannak, akiknek semmi sem elég jó…
Várható volt, hogy kiforgatják a szavaimat… Először is egyáltalán nem tetszik, amit a csapattól látok. Egy szóval sem mondtam ezt. Én sem örülök ennek az egésznek, amit az utóbbi hónapokban foci néven művelnek.
Egy meccsen bármi megtörténhet? Tehát a szuperkupa győzelem egy csoda volt? Ne viccelj már. Akkor mondhatnád, ha előtte nem győzte le volna a Milan a bajnokságban is őket, de így nem. Ennek a Juventusnak a játékoskerete kb kétszer értékesebb, mint a Milané. Náluk olyan játékosok ülnek a cserepadon, akik itt jó esetben a kezdőcsapatba lennének. Tavasszal a Juve otthonában szintén tartotta magát a csapat…
Itt nem arról van szó, hogy aki esetleg kritikát fogalmaz meg a csapattal szemben, az károgó. Mindenkinek van véleménye és ez természetes, de van egy határ a vélemény stílusában. Nehéz visszafogni magát az embernek egy pocsék meccs után, de ez nem kifogás. Egyesek olyan szinten túlzásba vitték, hogy arra nincs szó. Akinek nem inge….
Ha ez a szezon egy rakás szar, akkor az előző 2 milyen volt? Milyen előrelépés mutatkozott abban, hogy 10-12 hónaponként sorra váltogatták az edzőket? Volt javulás, volt fejlődés? Nem akarok senkit sem megbántani, de most azok osztják az észt az edzőváltásról, akik 4-5 éve előszeretettel használták az „Allegri takarodj” kifejezést, akár nyert, akár veszített a csapat. Itt megint akinek nem inge… Lehet elsősorban egy olyan keret kellene, ami nem összekukázott játékosokból áll, amivel Capello sem tudott volna mit kezdeni…
Mi az hogy 1% al több az esélye a csapatnak mint a riválisoknak? Hát ha ezt így gondolja nagyon nen jo matekos
Ha valaki csak Montella nyilatkozatai alapján követné a Milan aktuális játékát azt gondolná, hogy a bajnoki aranyért harcol a csapat és mi vagyunk a legjobbak! De ha vki megnéz egy meccset rájön, hogy a nyilatkozatok nem állnak párhuzamban az aktuális teljesítménnyel!