Barátok, csapattársak, riválisok, munkatársak és játékosok búcsúznak a közösségi médiában közzétett bejegyzéssel Franco Baresitől, miután 66 évesen elhunyt.
Gianni Rivera: “Baresi nagyon fiatalon debütált, akárcsak én, bár más poszton. Franco rendkívül magas szintre emelte a saját szerepkörét és a világ egyik legjobb játékosává vált a posztján. Nem tudom, hogy milyen szempont alapján döntöttek akkoriban az Aranylabdáról, de számomra ő volt minden idők legnagyobb védője Olaszországban.”
Adriano Galliani: “Ez egy mérhetetlenül szomorú nap az olasz futball számára és számomra is. Legendás pillanatokat élhettem át Francóval, minden idők egyik legjobb csapatának bátor csapatkapitányával.”
Paolo Maldini: “Ciao, Franco! Ma ugyanazt érzem, mint amikor bármilyen okból nem lehettél ott velünk a pályán: Mihez fogunk kezdeni a Kapitányunk nélkül? Te tanítottál meg engem arra, hogy az utolsó leheletemig küzdjek, hogy mit jelent hűségesnek lenni a Milan-mezhez és milyen értéket képvisel egy igazi vezér. Mindezt a példáddal mutattad meg minden egyes nap. Kevés szóval, de megszámlálhatatlan tettel. Gyermekként óvtál, fiúként vezettél és férfiként inspiráltál engem. Te voltál a legnagyobb játékos, akivel az a megtiszteltetés ért, hogy egy csapatban játszhattam. Ölelésemet küldöm az egész családodnak, különösen a feleségednek, Maurának és a fiaidnak, Edoardónak és Giannandreának. Hiányozni fogsz, Kapitány, de a csillagod fénye örökké velünk marad!”
Daniele Massaro: “Nehéz szavakat találni, amikor olyasvalaki távozik, aki az életed része volt. A futballvilág számára Te voltál a kapitány, a labdarúgás egyik legendája, míg számomra egyszerűen Franco voltál. Egy barát, akivel felejthetetlen éveket és olyan érzelmeket éltem át, amiket csak azok érthetnek, akik hasonló pillanatokat megtapasztaltak az öltözőben és ezek soha nem fognak kitörlődni. Ma óriási fájdalom van bennem, de még nagyobb a.hála, hogy az életem egy fontos szakaszában mellettem voltál. Megmaradnak az emlékek, a nevetések, az ölelések, a csendek, a kölcsönös tisztelet és mindaz, ami egyetlen fényképpel nem kifejezhető. Viszlát, Franco barátom! Nyugodj békében!”
Zvonimir Boban: “Gyászol a futball, az egész világ labdarúgása. Baresi minden idők egyik legnagyobb védője és a Milan egyik legnagyobb ikonja Rivera és Maldini mellett. A kapitányom és a barátom volt. Egy igazi vezér volt, egy csendes ember, de egyetlen pillantása elegendő volt ahhoz, hogy megértsd, mit rontottál el. Ő megértette velem, hogy mindig a legjobbamat kell nyújtanom, hogy kiérdemeljem a helyemet. Semmit sem adtak ingyen, mindent ki kellett érdemelni. Óriási tisztelettel tekintettem rá. Mindent megnyert a Milannal és az egyetlen igazi fájdalma talán az 1994-es világbajnokság volt. Ölelésemet küldöm az egész családjának.”
Clarence Seedorf: “Nem jutok szóhoz. Franco Baresi, egy futball legenda, egy nagyszerű ember és egy felejthetetlen kapitány túl korán hagyott itt bennünket. Mondanom sem kell, hogy milyen hatással voltál a világra, hiszen a történeted önmagáért beszél. A vezéregyéniség, a hűség és az elegancia örök szimbóluma voltál és örökre az maradsz. Örökséged tovább él és még a futballpályán túl is generációkat fog inspirálni. Őszinte részvétem a családnak és az egész AC Milan közösségnek. Nyugodj békében, Kapitány!”
Filippo Galli: “Csendben távoztál. A tőled megszokott csenddel, amely mégis erőteljes hangként szólt az öltözőben, a megbeszéléseken, az ebédlőben, a milanellói edzőpályán és valamennyi stadionban, köztük a futball Scalájaként emlegetett San Siróban is, ahol minden Milan-szurkoló csodált téged. Egy ember nagysága és egy játékos kiválósága abban a példamutatásban rejlik, amit mindannyiunk számára jelentettél. Nem teszek hozzá semmi mást, mert minden további szó felesleges lenne és csak csökkentené annak az embernek és játékosnak az értékét, aki Te voltál. Engedd meg a könnyeket és a fájdalmat, amit érzek. Köszönünk mindent, Franco! Örökké a kapitányunk maradsz. Nyugodj békében! Őszinte ölelésemet küldöm a feleségének, a gyermekeinek és a testvéreinek.”
Alessandro Nesta: “Köszönünk mindent, amit értünk tettél. Nagyszerű Franco, örök inspirációforrás maradsz. Nyugodj békében!”
Andriy Shevchenko: “Milanista, legenda, példakép, csodálatos ember. A futball szépségének megtestesítője. Ég veled, drága Franco Baresi!”
Ricardo Kaká: “Egy kapitány, aki egész generációknak megmutatta, hogy mit jelent a Milan-mezt viselni és a Milan valódi ikonjává válni. Franco Baresi öröksége örökké élni fog a sporttörténelemben. Ma a futball elveszítette a hűség, az elegancia és a vezéregyéniség mintaképét. Köszönünk mindent, kapitány!”
Filippo Inzaghi: “Hosszú évekkel ezelőtt Parmában volt szerencsém ellened játszani. A 16-os mezt viseltem és a meccs végén elkértem a mezedet. Rám néztél és azt kérdezted: »A tiédet nem adod nekem?« Ez egy egyszerű mondat volt, de az egész pályafutásomat végigkísérte. Attól a naptól kezdve minden alkalommal, amikor egy játékos elérte a mezemet, én is elkértem az övét. Pontosan úgy, ahogyan Te tetted az én mezem esetén. Bárcsak tovább élne a szellemiséged és a karizmád mindannyiunk és a jövő csapatkapitányainak szívében. Viszlát, Franco! Köszönök mindent! Rossoneri szívű örökké!”
Serginho: “Ma nemcsak a futballvilág egyik legendáját veszítettük el, hanem az egyik legkedvesebb embert is, akit valaha megismerhettem a futball világában. Csendben távoztál és a csendesség mindig is a különleges erényed volt, hiszen egyetlen pillantással többet mondtál, mint mások szavakkal. Köszönünk mindent, Kapitány! Megtiszteltetés volt, hogy oly sok mindent átélhettem melletted. Jó utat és nyugodj békében!”
Carlo Ancelotti: “Örökké a kapitányom maradsz! Nyugodj békében!”
Gerry Cardinale: “A Rossoneri-család a nagyszerű Franco Baresit gyászolja. Generációkon keresztül Franco megtestesítette azokat az értékeket, jellemet és kiválóságot, amelyek meghatározzák ezt a klubot. Mindvégig a Milan mellett állt, még az elmúlt évben is, amikor élete legnagyobb kihívásával nézett szembe, miközben csendesen emlékeztetett minket arra, hogy mit jelent ezeket a színeket képviselni. Franco öröksége felbecsülhetetlen és örökké velünk marad. Együttérzünk a családjával és mindazokkal, akiknek az életére hatással volt.”
Paolo Scaroni: “Franco Baresi a Milan történelmének része volt és örökké az is marad. A példamutatása, az értékrendje, a Milan iránti szeretete és a klubhűsége örökre az identitásunk részét képezi. Az egész klub nevében szeretném kifejezni az őszinte részvétünket a családja felé.”
Gianluigi Buffon: “1995. november 19-én a Milan ellen debütáltam a Serie A-ban. Tizenhét éves voltam és a másik oldalon a Milan kapitánya, Franco Baresi állt. Egy velem egykorú srácnak hihetetlen élmény volt ilyen bajnokok ellen játszani. Attól a naptól kezdve még jobban tudatosult bennem, hogy mit jelent vezérként, tisztelettel és eleganciával képviselni a futballt. Isten veled, Franco! Nyugodj békében!”
Alessandro Del Piero: “Köszönöm Franco mindazt, amit a pályán és azon kívül tanítottál nekünk a legendás pályafutásod által. Egy igazi szimbólum, aki örökké él bennünk. Ui.: Szeretnék még 39 alkalommal köszönetet mondani neked… A Juventus szurkolók ezt biztosan érteni fogják.”
Roberto Baggio: “Rengeteg fájdalom és szomorúság. Viszlát, kapitány!”
Javier Zanetti: “Ikon, legenda, kapitány. Örök 6-os. Ég veled, Franco!”
Romário: “Franco Baresi halálával szomorúbb lett a futball. Amikor a PSV játékosa voltam két alkalommal is megtapasztaltam, hogy milyen nehéz ellene játszani. Később ismét találkoztunk az 1994-es világbajnoki döntőben, életünk egyik legfontosabb mérkőzésén. Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy pályafutásom alatt ő volt a legnehezebb ellenfél, akivel valaha szembenéztem. Megtiszteltetés volt számomra, hogy 1997-ben részt vehettem a búcsúmérkőzésén. Ő egyszerűen egy másik szintet képviselt. A Milan és az olasz válogatott szimbóluma volt és minden idők egyik legjobb középhátvédje. Mély tisztelettel gondolok arra, amit véghez vitt a futballban és szeretném kifejezni a szeretetemet a családtagjai illetve a barátai felé. Isten veled! Köszönöm. Franco!”
Karl-Heinz Rummenigge: “Franco Baresi halálával a labdarúgás elveszítette a történetének egyik legnagyobb védőjét és legkiemelkedőbb csapatkapitányát. Már az első olaszországi derbijeink után rájöttem arra, hogy egy kivételes védővel állok szemben. Franco megtestesítette a vezetői erényeket, a fair play szellemét és az abszolút eleganciát. Kitörölhetetlen nyomot hagyott a Milan és az olasz labdarúgás történelmében. Együttérzésem a családjával és az egész Milan-családdal.”
Rafael Leao: “Az örökséged örökké élni fog. Köszönünk mindent, Kapitány!”
Olivier Giroud: “Örökké a Milan és az olasz labdarúgás ikonja. Nyugodjon békében, Baresi úr!”