Mike Maignan kiemelkedő mutatóval rendelkezik az olasz élvonalban a kapusok között.
A francia válogatott kapus nagyszerű teljesítményt nyújt az aktuális szezonban és számos mérkőzésen nagy bravúrt mutatott be, ezáltal fontos szerepe van abban, hogy a csapat a második helyen áll a tabellán. Maignan az idényben 23 tétmeccsen védett és 19 gólt kapott, továbbá 10 alkalommal kapott gól nélkül hozta le a mérkőzést.
Az Opta szerint Maignan nevéhez 23,7 várható kapott gól fűződik, ez az ellenfél kapura tartó lövései xG-jének összege. A várható gól (xG) egy olyan mutatószám, amely azt fejezi ki, hogy egy csapat mekkora valószínűséggel szerez gólt egy-egy helyzetből, figyelembe véve a lövés távolságát, szögét, a kapus pozícióját, és más tényezőket.
Ezzel szemben a Milan kapusa ténylegesen 16 gólt kapott, vagyis 7,7 a “megelőzött kapott gólok száma”, ami a legmagasabb szám a Serie A-ban az összes kapus közül.
MEGELŐZÖTT KAPOTT GÓLOK SZÁMA A SERIE A-BAN:
- MAIGNAN (Milan) – 7,7
- PROVEDEL (Lazio) – 7,5
- SVILAR (Roma) – 7,1
- CAPRILE (Cagliari) – 4,4
- CARNESECCHI (Atalanta) – 3,3
4 hozzászólás
Ezt az xG dolgot egy jó nagy bohóc találhatta ki…
Milyen statisztikai adat az, ami jövőbeli dolgot próbál megjósolni?!
A statisztika az múltban megtörtént adatokról szól.
Jó példa a VB döntő, ahol félidőben a bohócok kihozták, hogy a franciák xG-je, vagyis a várható szerzett gólja 0 egész valamennyi tized. A második félidőben erre meg rúgtak 3-at.
Szerintem is egy baromság ez az xG. Ráadásul ugye csak azokat veszi számításba, amikor lövés történt. Tehát ha van egy beadás/bepassz amiről éppenhogy lekésik a támadó azt már nem is számolják, pedig óriási helyzet, veszélyeztetés a kapura. Meg az is teljesen szubjektív hogy egy adott szituációból leadott lövésnek mekkora a az esélye a gólra. Ez teljesen az adott játékos képességeitől függ. Van egy visszagurított labda 18-20 méterre, nagyobb eséllyel fog gólt szerezni Szoboszlai, mint pl Fofana. Ellenben az xG ugyanaz lenne.
Szóval igen, fa..ság szerintem is.
Bocs, de ez abszolút nem így van. Az xG alaú kapusstatokat jellemzően azok szidják, akik nem értik, vagy csak félig. És akkor meg is értem, látszólag akár az is lehetne, első blikkre.
Nemrég egy másik kedvelt klubom kapust váltott, akkor ástam bele magam kicsit jobban. A csávót egy percet sem láttam focizni, és az új klubban mégis dekára ugyanazt kaptam, amit a statok kirajzoltak. És akkor meg is értettem, miért.
Tárgyi tévedések az írásodban, remélem nem veszed személyes kritikának, mert pusztán a mondandódnak szól, és kb az emberek 99%-a igaz, csak úgy gondolom így a legkönnyebb elmagyarázni.
„Tehát ha van egy beadás/bepassz amiről éppenhogy lekésik a támadó azt már nem is számolják”
Ez igaz, de erre is van mutató már. Viszont a kapusnál, amiről beszélünk most, nyilván irreleváns, hiszen a védési hatékonysága onnantól számít, hogy megtörténik egy kapuralövés.
„Meg az is teljesen szubjektív hogy egy adott szituációból leadott lövésnek mekkora a az esélye a gólra.”
Egyfelől több millió szituációt elemezve alakítják ki az esélyeket, szóval nagyjából pontos. De itt két dolgot emelnék ki. 1-2 tévedés lehet benne, olyan értelemben, hogy egy bizonyos szögből leadott lövést bizonyos ritka okok miatt alá vagy fölé lő százalékos esélyben. Megeshet. Viszot fél-1 szezon alatt ez már bőven kiegyenlítődik. Ennél kisebb mintát meg nem is érdemes nézni, egy meccsen nem túl releváns semmilyen xG alapú mutató. Ez az egyik. Másik az, hogy az esélyek ugyanazok, tehát ha szerinted xy helyzet túl sok, vagy túl kevés esélyt kapott (ami elég ritka, mert tényleg milliós adatbázisról beszélünk), akkor is a kapusoknak ugyanazt az elvárást kell teljesíteniük, szóval egységes a dolog, emiatt egymáshoz viszonyítva ez is pontos, akkor is, ha esetleg nem értesz párral egyet. Nyilván megint nagy számok törvényéről beszélve, alsó hangon fél, de inkább 1 évet nézve.
De itt jön a legfontosabb tévedés, amit tényleg az emebrek 99%-a nem tud. A kapusok védési mutatója a modern statok szerint a PSxG alapján megy (post-shot). Ennek a lényege, hogy a lövés UTÁN mennyire nehéz hárítani a kapusnak. Innentől kezdve teljesen mindegy, hogy Messi, vagy Kovács János lőtte a megye háromban. Csak annyit nznek, milyen erővel megy, milyen szögből, milyen messziről, hová. Hosszútávon teljesen ugyanaz lesz a PSxG Kovács Jánosnál és Messinél. Nyilván utóbbi konstansan nagyobb értékűeket fog rúgni, amit a kapusnak kisebb esélye is van hárítani, Kovács János meg bénábbakat, de a kapusnak nagyobb esélye is van hárítani. És amikor Messi bénázik épp egyet, akkor a kapusnak ugyanúgy ugyanolyan nagy esélye lesz hárítani, mint amikor Kovács János hibázik. És amikor Kovács János véletlenül tökéletesen eltalálja a labdát 13 méterről a ficaktől átlósan 30 centire célozva, akkor pontosan ugyanolyan psxG-nek fog számítani, mint amikor Messi pontosan ugyanolyan erővel lövi 30 centire átlósan a ficaktól.
A kapusstatók leíró értéke, nem 99, hanem 100%, a prediktív értéke is iszonyú magas, ott inkább olyanok játszanak csak bele, hogy „új klubba beilleszkedni”, „nagy rá a mez”, sérülés, meg hasonló dolgokat nyilván nem lehet előre megmondani. De ez nyilván nem csak az xG alapú dolgokra érvényes, szemre, meg bármire is. De így is szintekkel magasabb a prediktív értéke is, mint a szemtesztnél, a leírót meg össze sem lehet hasonlítani, eleve elég nehéz egy kapusnál ez, hosszútávú statokból lehet kiindulni, a klasszikus statoknál meg szintekkel van feljebb az xG, mert a régimódi „hány lövésből hányat védett”, na az pont nem jelent semmit, mert egy PSG, City, meg egy Barcelona pl. átlagosan lényegesen nagyobb értékű helyzeteket fog engedni kontrákból rengeteg 1v1 ziccerrel, mint pl. mi, és 5 lövésből 3 védés ott alighanem lényegesen jobb teljesítményt jelent.
Köszi, hasznos infó.