Matteo Gabbia, a Milan saját nevelésű középhátvédje nyilatkozott a Lazio elleni 2-1-es vereség után és elmondta, hogy ez egy negatív időszak és az aggasztja a legjobban, hogy nem jönnek az eredmények, amely a hangulatra is nagy hatással van. Gabbia szerint együtt kell talpra állniuk és a lehető legjobb módon kell befejezniük a szezont.
„Ez egy nehéz időszak és nem jönnek az eredmények. Nagy frusztráció és csalódottság van bennünk, ami jelenleg teljesen normális. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy egységesek maradunk és megpróbálunk arra építeni, hogy tényleg mindent beleadtunk ezen a meccsen, különösen a második félidőben.” – mondta Gabbia.
„Nem ez a megfelelő pillanat, hogy az öltözőről beszéljünk, mert nagyon dühösek és csalódottak vagyunk. Ki fogjuk elemezni ezt a mérkőzést, amint visszatérünk Milanellóba, de nagyon nehéz egy ilyen mérkőzés után nyilatkozni. Nagyon sajnáljuk. Csak azt tudom mondani, hogy előre kell tekintenünk és megpróbálni minden mérkőzésen 100 százalékot beleadni annak érdekében, hogy egy kis büszkeséggel fejezzük be a szezont.”
„A kiindulópont a csapat. Tudjuk, hogy rossz a tabellán való helyezésünk és együtt közösen kell talpra állnunk. Még 11 mérkőzés van hátra és ezeken a legnagyobb elszántsággal és büszkeséggel kell pályára lépnünk, hogy a lehető legjobban zárjuk az idényt.”
„A második félidő sokkal jobb volt, mint az első. Ezt meg fogjuk vizsgálni az edzővel, hogy hol rontottuk el. Sokszor rajtunk is múlik, hogy mit nyújtunk a pályán és vállalnunk kell nekünk is a felelősséget, ha pályára lépünk és nem tudjuk a legjobbunkat nyújtani.”
„Tiszteletben tartjuk az edző elemzéseit és megpróbálunk jobban teljesíteni. Nem az a dolgom, hogy megmondjam neki, hogy mit nyilatkozzon. Az edző hozza meg a döntéseket és maximálisan odateszi magát, ahogy mi is. Sokszor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk, de helyes vállalni a következményeket. Nem hiszem, hogy kritizálnom kellene az edző szavait. Az én feladatom, hogy a legjobb formámat nyújtsam. Mindannyian egy csónakban evezünk, még akkor is, ha jól mennek a dolgok. Az edző minden egyes nap igyekszik motiválni a csapatot.”
„Rosszul élem meg ezt az időszakot és nehéz beszélni róla, de a helyzet nem pozitív. Nehéz válaszokat találni. Nyilvánvalóan nem jó a hangulat az öltözőben a vereség után és keserűség van bennünk, de meg kell próbálnunk felállni, mint ahogy minden alkalommal egy rosszul sikerült mérkőzés után. Közhely, de arra kell koncentrálnunk, hogy másképpen fejezzük be a szezont. A legjobban az aggaszt, hogy nem jönnek az eredmények. Ha jönni fognak a győzelmek, akkor más lesz a légkör a San Siróban is. Jelenleg ebben a helyzetben vagyunk és meg kell próbálnunk kilábalni belőle.”
„Minden attól függ, hogyan játszunk, hogyan járatjuk a labdát, hogyan mozgunk kompaktan, hogy akkor is jól helyezkedjünk, ha elveszítjük a labdát. Most ezek a dolgok hiányoznak. Az a célunk, hogy kijavítsuk a hibáinkat.”
6 hozzászólás
Már elnézést, de én nem tudom elképzelni, hogy ebből a keretből a játékosok közül valaki bemegy egy ilyen meccs után az öltözőbe, üvöltve felküldi a kukát a falra, izomból beleüt a masszázsasztalra és a levegőbe kiált kérdően, hogy mitől vagyunk ekkora sz@rok, mit művelünk hétről hétre?!
Dehogy vagytok ti dühösek és csalódottak… Nem ilyen lenne a pályán lévők testbeszéde, nem ilyen lenne a hozzáállás egyes embereknél. Itt max SC lehet idegbeteg az öltözőben, de a jelek szerint ezt az érzékeny lelkek nem veszik be. Nincsenek vezérek a csapatban, ez ilyenkor maximálisan megmutatkozik a krízisben. Az, hogy SC vagy Ibra ordibál oldalról, az semmit nem ér, amíg nincs 3-4 belső ember aki felpofozza ilyenkor az egész bandát. Ugye, ez van amikor nem egy identitás mentén építesz csapatot, hanem a középszer játékosokat cserélgeted félévente, évente. Így nem lesz egység, nem lesznek vezérek, nincs egy közös érdek, semmi nincs. A 9. hely van, meg egy rakat szerencsétlen.
Hozzátenném, ha emlékszel, már Kjaer, Ibra visszavonulása előtt is arról beszélgettünk a fórumon, hogy ki lesz itt csk, mert ha Giroud is megy, akkor nem marad vezér a csapatban?
Mi, egyszerű, TV-néző szurkolók is tisztán láttuk, hogy Theo, Tomori, Calabria (ill. a többiek) erre alkalmatlanok. Ehelyett – ahogy írod is – jöttek a középszer játékosok… (Nem is részletezem, mert csak felhúzom magam; de amikor azt látom, hogy a kp-n csak az integetés megy, hogy merre passzoljon a védő, ahelyett, hogy mozogna az illető és elkérné a labdát…áh!)
Korábban is voltak szörnyű periódusaink, de akkor többnyire arra lehetett fogni, hogy rossz a taktika, illetve van 1-2 „liebling” aki indokolatlanul sokat van a pályán, pedig megöli a támadójátékot. (Niang, Cerci, Suso, stb.) De most kb 6-7 embert kellene eltávolítani a kezdőből, ráadásul elsősorban a hozzáállás miatt. (A képességekről ráérnénk ezután beszélni.)
Valóban nincs vezéregyéniség, zsoldosokank tűnnek, akik tudják, hogy baj van, de már az önbizalmuk is elszállt. Bár nem vagyok szakember, de nem tudom mit csinálnak edzésen. Olyankor szokott egy csapatnál ennyi rossz megoldás, technikai hiba születni, amikor még a fizikai erőnlétet megalapozó időszak van. Ezt szokta követni a formábahozó időszak, mástípusú edzésekkel. Hát persze csak találgatok, okoskodok, de azzal nem értek egyet, hogy egy ennyi válogatott játékost adó keret ne lenne alkalmas akár a scudettóra is. Egyébként csak megismétem, amit a Fejendord meccs kapcsán írtam, miszerint nem kellett vona 10 emberrel se úgy beijedni és visszaállni, ahogy tették. Ez a Lazio ellen is világosan látszott.
Pedig furcsa módon még is ez van és nem csak nálunk. Nézd meg itthon a Fradit világ pénze náluk és hiába hoznak magyar szinten kiemelkedő játékosokat még is csukloztatja őket mindenki. Lelketlen mind2 csapat és nálam ez a vezetés hibája, mivel ők ölték ki ezt belőle.
Kicsit már unalmas ez a sok semmitmondó nyilatkozat. Minden vereség után előáll valaki, hogy csalódottak vagyok, de menni kell tovább előre, „megpróbálni minden mérkőzésen 100 százalékot beleadni „.
Egyrészt nem megpróbálni kellene, hanem valóban meg is tenni, másrészt mindenki tudja már, hogy hiába a nagy fogadkozások, úgysem fog változni semmi.
Az állandó igérgetésekkel tele van a padlás.
Ezt szurkolóként elfogadhatónak tartom, viszont a játékos nem mehet el a kamerák elől és valamit muszáj nyilatkoznia. Nem tudom érdemben olyan nyilatkozatot kicsikarni, ami mindenkinek megfelelő, ezért inkább a sablonokat használják, mert ezzel nem haragítják annyira magukra a szurkolót és a vezetőséget sem, akik meghatározzák mit mondhatsz. Nem lehet sajnos túl őszinte nyilatkozatot sem tenni, mert akkor szankcionálják és a csapatmorált is rontja.
Ennek a csapatnak át kell teljesen alakulnia, több olasz kell és kialakítani egy erős magot, amire lehet építkezni. A légiósok számát meg csökkenteni kell, mert nekik a csapat pénzszerzési lehetőség és nem nagyon van identitásuk, még akkor sem, ha van némi kötődés azáltal, hogy gyerekként nézték a meccseket. Ezek a játékosok többé kevésbé nem lógnak ki a többi Serie A csapattól technikailag, de mégis sok hibával, koordinációs problémákkal és játék nélkül próbálnak meg játéknak mondott valamit alkotni és ők meg ezt elhiszik. Bárki aki pár évvel ezelőtti videókat megnéz korábbi meccsekről, akár akkor benne volt a csapatban, akár nem, ezekből valamennyit tanulhatnak. Tény, hogy nem releváns 50 évvel ezelőtti meccset elemezni, de 5-10 éves meccset lehet, hogy lássák mi működik mi nem.
Nincs a csapatban irányító, lényegében nincs agya a csapatnak, nincsenek meg a dolgozó játékosok (elpasszolták őket), nincs vezér sem a csapatban, aki motiválna és hajtaná a játékostársakat előre. Ezért a megnyilvánulásáért nem veszem elő, diplomatikusan ennyit tud és lehet mondani.
A szurkolók tudnak érdemi hatást elérni, ha teljesen bojkottálják a meccset, vagy megvárják, hogy a csapat elkezdjen nyerni.