Alessandro Costacurta szerint nem Sergio Conceicao a Milan problémája és úgy véli, hogy a portugál trénernek időre és olyan játékosokra van szüksége, akik fel tudnak nőni a feladathoz. A Milan korábbi legendás védője arról is beszélt, hogy mi a különbség Paolo Maldini és Zlatan Ibrahimovic között igazgatói szempontból.
„Conceicaónak időre és olyan játékosokra van szüksége, akik képesek felnőni a feladathoz. Az edzők szerepét és azt a képességüket is gyakran túlértékelik, hogy meghatározzák az öltözőben uralkodó légkört. Filippo Inzaghi a meccsek előtt nem volt jól, mégis úgy szerzett gólt a mérkőzésen, mint senki más.” – mondta Costacurta.
„Ha Theo csapattársa lennék, én úgy kiakadtam volna rá, mint egy vadállat. Két ilyen butaságot nem lehet mentség. Két lehetőség van: visszatér a helyes útra vagy tovább kell lépnie. A világ egyik legjobb balhátvédjétől elfogadhatatlan az ilyen hozzáállás, ráadásul Theo azon a poszton játszik, ahol korábban egy Paolo Maldini volt a Milanban.”
Costacurtát arról is kérdezték, hogy Paolo Maldini távozásával és Zlatan Ibrahimovic érkezésével milyen változás ment végbe a Milan vezetőségében.
„Paolónak megvan a megfelelő távolságtartó szemlélete és analitikus intelligenciával rendelkezik. Ezért volt ő a futballtörténelem legjobb védője és egy nagyszerű igazgató is. A 2022-es Scudetto továbbra is egy csoda. Zlatannak van karizmája, de még javítania kell az ítélőképességén. A legutóbbi átigazolási piac jó jel, de még alakulóban van. Olyan, mint Leao játékosként: bajnokká válhat, de még nem az. Manapság már túlságosan elcsépelt lett a bajnok szó. Én például nem voltam bajnok, de játszhattam együtt bajnokokkal és együtt írtunk történelmet. Ehhez kellő elkötelezettség, hozzáállás és tanulni akarás szükséges.”
A Milan mellett a Juventus és az Atalanta is kiesett a Bajnokok Ligájából, viszont Costacurta nem látja annyira tragikusnak a helyzetet és úgy véli, hogy helyén kell kezelni a dolgokat, különösen az olaszok előző szezonbeli szereplése után.
„Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy mi olaszok vagyunk Európa urai, most pedig a sebeinket nyalogatjuk. De tavaly nem történt újjászületés és idén nem történt visszaesés a középszerűségbe. A Milan, az Atalanta és a Juventus kiesése csak egy kollektív botlás volt. Mindhárom csapatból hiányzott az alázat és az intenzitás, hogy Sacchit és Capellót idézzem, de mindhárom kiesésnek megvan a maga története. Az Atalanta nem tudta a tőle megszokott fizikális fölényt hozni, a Milan 51 percig jól játszott, de nagy árat fizetett Theo őrültségéért és az elveszített első mérkőzésért. A Juventus négy félidőből hármat jól játszott a PSV ellen, de nem volt meg a megfelelő minőség az egyéni játékosokban. A Juventusnak az Inter elleni bajnoki győzelme felemelő volt, de csak alkalmi volt.”