Clarence Seedorf, a Milan korábbi BL-győztes holland klasszisa a nyilatkozatában elmondta, hogy a Milan csapatként egyértelműen képes arra, hogy ennél jobb teljesítményt nyújtson, valamint beszélt Paulo Fonsecáról, a csapatról, a klub vezetőségének jelenlétéről és a 125. születésnapi rendezvényről is.
„Láttam Fonseca interjúját, de nem esett túlzásokba. Ez egy olyan üzenet volt, amit időnként el kell küldeni. Ha egy olyan klubot képviselsz, mint a Milan, akkor ez így helyes. A Milan egy olyan csapat, melynek túl sok a hullámvölgye és nehéz rájönni, hogy ennek mi az oka, mert a csapat egyértelműen alkalmas lenne arra, hogy ennél jobban teljesítsen.” – nyilatkozta Seedorf.
„Azt mondanám, hogy először lépjünk egy lépést hátra. Korábban ott volt a Milannál Pioli, Maldini és egy kitűzött út. Ez az út megszakadt és most időre van szükség, mert új emberek vannak a klubnál és új dinamikák, új mechanizmusok érkeztek. Egy edzőváltáskor bizonyos dolgok megváltoznak. A klubnak türelmesnek kell lennie és támogatást kell nyújtania. A játékosok néhány mérkőzésen megmutatták, hogy mire képesek és most már folytonosságra van szükség.”
„Vezérek az öltözőben? Nem ismerem a srácokat, ezért nem tudok erről nyilatkozni. Ha az enyém lenne ez a csapat, néhány dolog teljesen másképp alakulna, mert minden edző a saját elképzeléseit hozza. Az edző ötleteihez idő kell: jó elképzelései vannak, de hiányzik a folytonosság. Az egyetlen, aki ezt meg tudja oldani, az maga az edző.”
„Véleményem szerint fontos a klub jelenléte és nem kell rejtőzködni. A klub hozott bizonyos fontos döntéseket és ki kell állniuk ezen döntések mellett. Az elképzelések pozitívak, de ha a Milannál vagy, akkor nem rejtőzködhetsz el, azért sem, mert a szurkolók megérdemlik a tisztánlátást. A szurkolók azok, akik lökést adnak a csapatnak és mindig ott lesznek. Nem kell aggódnunk vagy félnünk a szurkolóktól. Nagy türelmet láttam a részükről és úgy tűnt, hogy megértették, hogy egy másik csapatról és egy másik korszakról beszélünk.”
„A Milan útja az, hogy megtalálja a folytonosságot, de ez nem csak az eredményekről szól. Ez kiterjed a teljesítményre és a strukturális dolgokra. Nem hiszem, hogy a csapat elmegy Madridba, ahol megmutatja egy teljesen másik oldalát és megvan a játék, aztán utána ezek eltűnnek. Ez olyasmi, amire csak Fonseca a csapattal együtt tud megoldást találni. Szükség van belső vezetésre és olyan játékosokra, akik felelősséget vállalnak, hogy segítsenek. A tapasztaltabb játékosoktól azt várom, hogy segítsenek megtalálni a kulcsot.”
„Leao és Theo? Szeretnék bent lenni az öltözőben és látni őket minden nap edzeni. Theo Hernández képességeit senkinek sem kell bemutatni. Ha nem tudod a legjobbat nyújtani, akkor magadba kell nézned, hogy megtaláld a legjobb formádat. Amikor a csapatért teszel dolgokat, az egyén is profitál belőle. Fonsecának még rengeteget kell dolgoznia a csapaton, akár egyénileg, akár a csapatépítés tekintetében. A legfontosabb játékosait mindenképpen formába kell hoznia. Liberali? Nem szeretek röptében tanácsot adni. Olyan tanácsokat szoktam adni a gyerekeknek, hogy legyenek kíváncsiak és mindenkitől tanulni akarjanak, de a konkrét tanácsokhoz előbb beszélgetni kell az adott személlyel, mert a véletlenszerű tanácsok rosszul is elsülhetnek.”
„Reijnders és Fofana? Mindkét játékos egyensúlyt biztosít. Reijnders többet megy előre, míg Fofana fedezi a területet. Tijjaniban az tetszik, hogy sokkal veszélyesebb és következetesebb a pályán, valamint pontosabb a támadóharmadban. Van még néhány dolog, amiben fejlődhet, de ez normális. Megvan az energia, a keret és a tulajdonságok, amelyekkel kiegészítik egymást a pályán, de tőlük is szeretnék még több következetességet látni.”
Seedorf is jelen volt a San Siróban a Milan 125. születésnapi ünnepségén.
„A legszebb dolog az volt, hogy találkozhattunk a korábbi csapattársainkkal és a gyerekkori példaképeinkkel. Nagyszerű volt Rijkaardot, Van Bastent és Gullitot együtt látni. Ők voltak az egyik oka annak, amiért a Milanhoz igazoltam. Ott volt Baresi is, akik a klub történelmét képviselik. Nagyszerű volt látni a szurkolókat is, hogy megtelt a stadion egy különleges estén, amely túlmutatott a mérkőzésen. Ez mindig gyönyörű érzelmekkel tölt el.”
„Élveztem az estét. Annyi évet éltünk át együtt a pályán ebben a mezben. Huszonhárom évig futballoztam nagyon magas szinten és hiányzik az öltöző. Még mindig szoktam focizni, addig játszom, amíg a testem engedi. A futball mindig a szenvedélyem marad.”