Youssouf Fofana a La Gazzetta dello Sportnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Paulo Fonseca mit kér tőle a pályán, milyen a Serie A a francia ligához képest, hogyan élte meg az első milánói derbit és mit gondol a 2024-es Aranylabdáról.
„Tavaly a televízióban láttam a Milan-Juventus mérkőzést, azért is, mert sok francia játékos játszott. Olyan volt, mint egy derbi és nagy volt az intenzitás a pályán illetve a lelátón is. Kemény mérkőzés lesz és a jobb csapat fog nyerni. Szeretnénk magasabb pozícióba kerülni a tabellán. Az elmúlt időszakban összeszedtünk néhány kevésbé pozitív eredményt, de ez azt jelenti, hogy sokat javulhatunk és most kevésbé vagyunk előtérben. Ha sikerül megteremtenünk a folytonosságot a játékunkban és az eredményeinkben, akkor számolni kell velünk. Hiszek az edző munkájában és a csapattársaim képességeiben. Biztos vagyok benne, hogy jó úton járunk.” – mondta Fofana a Gazzetta mikrofonjainak.
„Természetesen a Scudettót kell megcéloznunk, mi vagyunk a Milan. A Milannak minden szezonban a bajnoki cím megnyeréséért kell játszania. Egy kis időre van szükség a munkához és idővel meg fogjuk látni, hogy hol tartunk. Mivel ismertem a projektet, így a legnagyobb hajlandósággal álltam az edző rendelkezésére, aki lehetőséget adott nekem. Szeretem az olasz bajnokságot. Más, mint a Ligue 1, ahol minden csapatban van két vagy három egyéniség, akiket ha sikerül megfékezni, akkor dominálni tudsz. Olaszországban minden csapat a saját taktikai stratégiáját követi a végső sípszóig és ezáltal sokkal nehezebbé válnak a mérkőzések.”
„Fonseca az egyensúly megteremtését kéri tőlem, hogy egy összekötő kapocs legyek a védelem és a támadósor között, hogy diktáljam a játék tempóját, elsőként védekezzek, betöltsem a csapattársak által üresen hagyott területeket. Nagyon mozgékony csapat vagyunk, de én mozgok a legkevesebbet és kitöltöm a réseket. Kezdek hozzászokni, szeretem a játékot, mert így fejlődhetek.”
„Ibrahimovic? Már a kezdetektől fogva elmagyarázta nekem a projektet és azt, hogy milyen fontos a Milan. Nagyon sokat foglalkozik az új munkakörével, mindig jelen van és pozitív. A mérkőzések előtt mindig ad néhány tanácsot a csapatnak és magabiztosságot sugároz felénk. Őszintén szólva számítottam a csapat minőségére. A csapattársaim közül néhányukat már ismertem az Európa-bajnokságról, mint például Reijnderst és Leaót.”
„A fizikális tulajdonságok jelentik a különbséget Olaszországban, a kontrákban és a labdaszerzésben is, továbbá a pályán való tájékozódás, a játék olvasása és a csapattársak játékának megfigyelése. Néha lassítani kell a tempót vagy szükség esetén akár szabálytalanságot elkövetni, hogy a társak egy szusszanásnyi időhöz jussanak. Az a fontos, hogy alkalmazkodj a csapattársaidhoz. Leao például egy ösztönös játékos és támogatni kell őt.”
Fofana 18 éves volt, amikor csatlakozott a Strasbourg utánpótlásához, így meglehetősen későn kezdte és akkoriban pizzafutárként dolgozott.
„Mindig eszembe jut az az időszak és ez segít abban, hogy két lábbal a földön maradjak. Kicsit későn kezdtem, de megpróbáltam bepótolni a lemaradásomat. Fontos számomra, hogy minden nap megkérdőjelezzem magam. Pizzafutár munka? Ez segített abban, hogy megtanuljam a szigort és a fegyelmet a munkámban, valamint életemben először pénzt kereshettem. Most már mindig adok borravalót a futároknak, mert tudom, hogy ez fontos. Milánóban sok jó pizzát ettem, de nem járok túl sokat étterembe, inkább otthon maradok és megnézek egy filmet.”
„Kik inspiráltak? Yaya Touré vagy Ndombele a Lyonból. Általában olyan játékosok inspirálnak, akik meccseket döntenek el és tudják, hogy mikor kell passzolni vagy labdát tartani.”
„Eleinte nem akartam pszichológussal dolgozni, de aztán megértettem, hogy mennyire fontos, mert lehetővé teszi, hogy mentálisan vizualizáljam a játékot, előre lássam az ellenfél játékát és másodperceket nyerjek, ami a mai futballban mindent eldöntő lehet. Tökéletes passz? Természetesen létezik tökéletes passz, amikor a labda a megfelelő időben, a megfelelő sebességgel a csapattárs erősebbik lábára érkezik, megkönnyítve ezzel a dolgok.”
„Aranylabda? Én Viniciusnak adtam volna, de Rodri is megérdemli mindazért, amit három-négy szezon óta tesz a Manchester Cityben. Komplett játékos, védekezik, gólokat lő és gólpasszokat ad. Amikor a pályán van, a csapata nem veszít meccset. Mindenki boldogabb lett volna, ha tavaly Rodri nyerte volna meg és idén pedig Vinicius.”
„Real Madrid elleni győzelem? Nagyszerű siker volt egy abszolút rangos ellenféllel szemben. Szép győzelem volt és önbizalmat ad, de ugyanúgy három pontot ért. Mi vagyunk a Milan és minden fronton a lehető legmesszebb akarunk jutni.”
„Első milánói derbi? A mérkőzés előtt Maignan és Theo nagyon sokat mesélt a milánói derbiről. Alig vártam, hogy pályára lépjek. Az első mérkőzésen történtek után pedig már alig várom, hogy a pályán legyek a következő milánói derbin.”
1 hozzászólás
Nem Youssouf, senki nem lett volna boldogabb, ha a Vinicius nevű akármi nyeri. Még talán a Realnál sem.