Leao: „Maldini nem volt a második apám”

A napokban hivatalosan is megjelent Rafael Leao „Smile” című önéletrajzi könyve, amelyben számos érdekes részletet osztott meg a Milannál töltött időszakáról. A portugál válogatott támadó elárulta, hogy nem a pénz, hanem a klub iránti szeretete miatt döntött úgy, hogy szerződést hosszabbít és marad a Milanban. Rafa kitért arra, hogy milyen hatással volt rá Zlatan Ibrahimovic, továbbá elmesélte, hogy mindannyian megdöbbentek, amikor Paolo Maldinit menesztették a klub vezetőségéből.

„A világon bárki szeretne a Milanban játszani. Azért akartam maradni, hogy folytassam a megkezdett fejlődési folyamatot és bebizonyítsam, hogy milyen sokat tudok adni a csapatnak játékosként és emberileg egyaránt. A Scudetto megnyerése megmutatta nekem, hogy milyen jó érzés csapatként győzni. A szerződésem meghosszabbítása soha nem volt a pénz kérdése, mint ahogy azt sokan beállították. Valójában még a csapat szakmai projektjét illetően sem voltak kétségeim. Eltartott egy ideig a hosszabbítás, de a szerződésem aláírásakor egyértelmű volt számomra, hogy nem a pénz miatt, hanem a klub iránti szeretetből írtam alá.” – írta Leao a könyvében.

A SPORTINGGAL VALÓ KORÁBBI KÁRTÉRÍTÉSI PERÉRŐL

„Az olasz törvények szerint most már végleg megszabadultam a tartozásomtól. Köszönetet kell mondanom a Milannak, amely mindig nagyon közel állt hozzám abban a nehéz időszakban. Mindenképpen szeretném megköszönni Giorgio Furlaninak, aki egy nagyszerű ember és gyakran beszélünk egymással. A jelenléte és az állandó támogatása segít abban, hogy a pályán és azon kívül is nyerjek és emberileg is fejlődjek. Ugyanez mondhatom Gerry Cardinaléról. Minden alkalommal, amikor találkozunk és beszélgetünk egymással, látszik rajta, hogy kedvel és azt akarja, hogy maradjak a Milanban.”

ZLATAN IBRAHIMOVIC HATÁSÁRÓL

„Gyorsan fel kell nőnünk és én mindig is vállaltam a felelősséget, de ez nem jelenti azt, hogy fiatalon nincs szükség vezéregyéniségekre és olyan oszlopos személyekre, akikre felnézhetsz a nehézségek közepette. Ilyen volt számomra Ibrahimovic és az egész csapat, akikkel előbb visszavezettük a csapatot a Bajnokok Ligájába, majd megnyertük a Scudettót.”

„Az öltözőben a legelső dolog az volt, ami megváltozott, hogy Zlatan emlékeztetett minket arra, hogy a Milan rendkívüli történelme nem nekünk köszönhető. Attól a pillanattól kezdve, hogy megérkezett a csapathoz 2020 januárjában, tudatosult bennem, hogy nem elég önmagában az a tény, hogy a Milan játékosa vagyok, hanem a pályán is bizonyítanom kell. A második dolog, amiben nagyon sokat segített, nem szakmai jellegű volt, hanem mentális. Ibra volt az a csapattársam, aki a pályán megmutatta nekem, hogy mindig többet, többet és többet tudok nyújtani. Zlatan fáradhatatlan, egyáltalán nem akarta látni, hogy esetleg feladom, hanem folytatnom kellett azt, amit csináltam és minden egyes pillanatban példát mutatott nekem. Ez a mentalitás továbblendített és erőt adott ahhoz, hogy folytassam ezt az utat, amin nemrég elindultam és amely elkezdte meghozni a gyümölcsét.”

PAOLO MALDINIRŐL

„Néhányan megpróbálták őt a második apámként azonosítani. Az embereknek van egy rögeszméjük, hogy apafigurát akarnak beállítani a fiatal focistáknak és guru-szerű tulajdonságokkal ruházzák fel őket. Nos, én ezt nem fogom megtenni. Maldini nem volt a második apám, de nélküle nem lennék az a játékos, aki ma vagyok és nem nyertem volna Scudettót. Nem akarom a hatását kritizálni, egyáltalán nem. Ő egy egyedülálló és nagyon fontos személy volt számomra. Mindig azt mondta, hogy csodálatos futballista vagyok és az édesapjával futballfanatikusok voltak. Megismertem a történetét, a családját és egy valódi futballarisztokráciát. Aztán távozott a klubtól… Szeretnéd, ha beszélnék erről, igaz? Alig várod, hogy valami rendkívül pikáns és érdekes dolgot mondjak a történtekről, ugye? Nos, az igazság az, hogy egyáltalán nem tudom, hogy mi történt valójában. Csak azt tudom, hogy az egyik napról a másikra távozott és mi mindannyian megdöbbentünk.”

STEFANO PIOLIRÓL

„Mondok egy példát: 2023 októberében Nápolyban játszottunk és nem örültem annak, hogy az edző lecserélt, de másnap Milanellóban azonnal tisztáztuk a dolgot. Elmondtam neki, hogy mit gondolok és ő is ugyanezt tette, ennyi. A kamerák előtt minden nagyobbnak és problémásabbnak tűnik. Mi, játékosok a pályán nagyon szubjektív módon olvassuk a játékot és az edzők is pontosan ugyanezt teszik. Ők az észrevételeikre hagyatkoznak és helyben kell azonnal döntéseket hozniuk. Az edző gyakran elmondta, hogy sokat beszélgetett velem, ez igaz. Ő segített nekem és mindig önbizalmat adott. Én vagyok az egyik olyan játékos a csapatban, aki a legtöbb időt töltötte az irodájában, de az is, aki az előző szezonokban a legtöbb játékpercet játszotta. Úgy gondolom, hogy ez a két dolog összefügg egymással, hogy kialakult egy szoros kapcsolat. Mindig úgy gondoltam, hogy a pályán vissza kell fizetnem az edző bizalmát. Azért lépek pályára, hogy a legjobbamat nyújtsam és tudom, hogy most már nem hibázhatok, gondolok itt az elkötelezettségre és a példamutatásra, amit az emberek és az edző elvárnak tőlem.”