Paolo Maldini, a Milan technikai igazgatója a Tottenham elleni továbbjutást követően exkluzív interjút adott a klub hivatalos televíziós csatornájának, a Milan TV-nek. Az olasz igazgató reagált a továbbjutásra, a BL-szintre, a projektre, a célkitűzésekre, a nehézségekre és Stefano Pioli munkájára is. Maldini elárulta, hogy kit szeretne a leginkább elkerülni a legjobb 8 között a BL-ben.
„Boldogság, elégedettség, büszkeség. Örömmel tölt el bennünket, hogy ilyen messzire jutottunk. A mérkőzés előtt beszéltünk a megtett utunkról és arról, hogyan jutottunk el erre a pontra. Nyilvánvalóan nem gondolhatjuk, hogy mostantól stabilan állunk a legjobb nyolc között, mert ez még biztosan nem így van. Ugyanakkor most itt vagyunk és harcolni fogunk, mert ki kell használnunk az adódó lehetőségeket. Emlékeznünk kell arra, hogy mi történt velünk januárban, amikor kissé elveszítettük az önbizalmunkat és szétestünk. Hiányzott a gyilkos ösztön és nagyon sok gólt kaptunk. A Tottenham két mérkőzés alatt egyetlen gólt sem tudott rúgni nekünk és mindkét meccsen koncentrált, kiforrott teljesítményt nyújtottunk. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb dolog. Fantasztikus volt, amit a San Siróban vittünk véghez, amit most megismételtünk idegenben is egy nagyszerű csapat ellen egy ilyen rangos terepen. Ez egyértelmű jele annak, hogy a csapat érettebbé vált.” – mondta Maldini.
„Igazgatóként sokkal többet szenvedsz, de a koncentráció is különböző. Idősebb vagyok már és ezáltal jobban tudok kezelni bizonyos dolgokat. Újra elkapott az a libabőrös érzés, amit a Milan keltett bennem a múltban. A továbbjutás egy nagyszerű eredmény. Azt kell mondanom, hogy megérdemeltük. Sok játékosunknak ez volt az első mérkőzése ilyen magas szinten a BL-nyolcaddöntőben. A játékosok és a szurkolók is megérdemelték. Mindig ott voltak mellettünk, még a nehéz pillanatokban is.”
„A Scudetto tavalyi megnyerésével egy rendkívüli dolog majdnem megszokottá vált. Ehhez hozzászoktunk és ez így van rendjén, mert hatalmas történelmünk van. Ugyanakkor mindig emlékeznünk kell arra, hogy honnan indultunk. Tisztában vagyunk az értékünkkel és talán még nem tudjuk pontosan, hogy meddig juthatunk, mert fiatal csapat vagyunk. Még kezdők vagyunk nagyon sok fiatal játékossal. Fontos, hogy a csapat, a város és a szurkolók hozzászokjanak az ilyen szintű mérkőzésekhez., mert ez segíti a játékosaink gyorsabb fejlődését és beérését. Minden játékosunk mögött más-más történet van. Vannak, akik korábban küszködtek és a dolgok nem jöttek össze nekik. Sajnos ennek számos különböző okai vannak. Nem szabad hibáztatni őket. Vannak olyan játékosok is, akik 3-4 évvel ezelőtt velünk kezdték az utat. A projekt megvalósult. Mindig nagyon egyenesek és őszinték voltunk, mi soha nem hazudtunk a projektről. Kértünk bizonyos dolgokat a játékosoktól, akik jól megcsinálták ezeket és megfeleltek az elvárásainknak.”
„Pioli? Az első hónaptól kezdve tudatosul az emberben, hogy a kapcsolat működni fog-e vagy sem. Amikor megnyílsz és megismersz egy személyt, akkor ez a folyamat gyorsan történik. Stefano kapcsán ha eltekintünk attól, hogy játékosként már ismertük egymást és egyszer játszottunk együtt az U21-es válogatottban, azonnal megértettük egymást. Soha nem voltak kommunikációs problémák közöttünk. Ő mindig is tökéletes kommunikátor volt a klubon belül és a külvilág felé is. Ő egy nagyszerű edző. Ahogy korábban is mondtam: a nehéz pillanatokban mutatkozik meg az ember természete. Szükségünk volt arra, hogy megtaláljuk a stabilitást és az egyensúlyt, Úgy vélem, hogy ez egy futballcsapat alapköve. Fejben kellett tartanunk a célkitűzéseinket és még elérhetjük ezeket az Olasz szuperkupát és az Olasz kupát leszámítva. Célunk, hogy az első négyben végezzünk a bajnokságban és tovább akartunk jutni a csoportkörből. Utóbbi már sikerült és ennél még sokkal többet is elérhetünk a BL-ben. Nem lesz egyszerű dolgunk a bajnokságban, de az első négyben kell végeznünk. Azt mondhatom, hogy amikor próbára tettük ezeket a srácokat, ők mindig jó választ adtak.”
„Voltak nehézségeink és 5 hónapig kénytelenek voltunk az első számú kapusunk nélkül játszani, aki az egyik legjobb Európában a posztján. Ugyanakkor a helyettese jól teljesített. Azoknak a játékosoknak köszönhetően tartunk itt, akiket sokat kritizáltak. Elég csak Krunicra gondolni, aki nagyon sok kritika középpontjában állt az első két vagy három évében a Milannál. Ugyanakkor mi hittünk benne, mert láttuk a képességeit. Ő egy magas szintű játékos. Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy még előre tud lépni és képes rá. Nagyon sok példa van olyan játékosokra, akik sokat adtak a csapatnak és kezdetben kritizálták őket. Ilyen volt többek között Sandro Tonali esete is. Nekik csak a játékra kell koncentrálniuk, mert mi vagyunk azok, akik értékeléseket készítenek.”
„Jobban szeretnék elkerülni egy olasz csapatot a negyeddöntőben, de örülni fogok az olasz labdarúgás szempontjából, ha mindegyik olasz csapat ott lesz a következő körben. Ezen a ponton úgy vagyunk vele, hogy kapunk akit kapunk ellenfélnek. Jelen pillanatban nem gondolnánk azt, hogy azonos szinten vagyunk a Bayern Münchennel, a Manchester Cityvel vagy a Real Madriddal, a BL aktuális címvédőjével. Ugyanakkor ha mégis ezen csapatok egyikével sorsolnak össze minket, akkor is harcolni fogunk.”
Maldini kitért Italo Galbatira is, aki néhány nappal ezelőtt 85 éves korában elhunyt. Az olasz szakember összesen 18 esztendőn keresztül állt a Milan alkalmazásában és hosszú ideig dolgozott Fabio Capello asszisztenseként.
„Mindig is úgy gondoltam, hogy a pályafutása alatt minden futballistának szüksége van egy olyan személyre, mint Italo Galbiati. Ő imádta a szakmai részét a dolgoknak és szenvedélyesen dolgozott azon, hogy fejlessze a játékosokat. Az utánpótlás szinten és az első csapatban is megtapasztaltam, hogy ő milyen ember volt és a lelkesedése ragályos volt. Nagy veszteség a halála. Nekem és még rengeteg Milan-játékosnak nagyon sokat adott.”
9 hozzászólás
Annyira örülök, hogy az első számú Milan kedvencem nem égett be a poszt játékos korában a többi nagy kedvencemmel ellentétben! Pedig, ha őszinte akarok lenni, az egyik legkisebb esélyt adtam Maldininek előzetesen. Imádom, nagyon tisztelem, de nem tartottam őt alkalmasnak vezetői székbe. Még most is úgy hiszem, hogy jó adag szerencse is kellett hozzá, de lassan belenő a kabátba! Ráérzett a saját erősségeire és határaira, látszólag. Nagyon szurkolok neki, hogy továbbra is sikeres legyen! Hajrá Maldini, hajrá Milan! 🙂
Nem gondolom, hogy a nagy adag szerencsén múlt volna, azért eléggé látszik a szakértelem.
Nem azt írta, hogy a nagy adag szerencsén múlt, hanem azt, hogy az is kellett hozzá. Én sem sokat néztem ki Maldiniből, már akkor is érdekesnek tartottam a nyilatkozatait, amikor vagy egy évtizede azért kesergett, mert a Milan nem akarta őt. És ugye kijelentette, hogy vezető pozíciót akarna magának. Egyértelműen kételkedtem benne, de ki merné állítani, hogy rossz döntés volt a kinevezése?
Szóval úgy néz ki, bevált a dolog, de azért ehhez a szakmához bőven kell szerencse. Még akkor is kell, ha egy klub bárkit megvehet, és extraklasszisokkal töltheti fel a keretét, mert nem lehet tudni, hogy a kiszemelt klasszis beválik-e. Kaká és Hazard a Realban, Coutinho vagy Griezmann a Barcában, Neymar és Messi a PSG-ben… Egyik sem egy sikertörténet összességében, pedig inkább arra lehetett fogadni, hogy beválnak.
Maldiniék viszont egyetlen olyan játékost sem igazoltak, aki klasszisnak volt tekinthető (Ibra már nem az, legfeljebb saját maga szerint), azaz nem neveket szerződtettek. Volt pár olyan transzfer, amit benéztek, de elmondható, hogy igen jó hatásfokkal dolgoznak. Giroud-t én az életben nem gondoltam volna, hogy így fog teljesíteni. Theo az agyamra ment a hülyeségeivel, most meg ott tartunk, hogy átjátszhatatlan. Maignan sok csapat radarján kívül volt, mi megszereztük, és már régen 100 milliós árcédula lenne rajta, ha a PL-ben védene. És lehetne sorolni. Ha a sztárok leigazolásához, az ő csapatba illesztésükhöz (beválnak-e vagy sem) is kell mázli, akkor ehhez a fajta projekthez pláne.
Hogy szakértelemről lehet-e beszélni Maldiniékkel kapcsolatban… Persze, nyilván értenek hozzá, de van több száz klub, amelynek a szakemberei nagyítóval nézegetik a játékosokat, elemeznek mindent, amit csak lehet, értékelik a focistákat egy csomó játékhelyzetben, tehát a szakértelem szinte mindenhol megvan. Maldiniék esetében azonban mintha valami ösztönösség is lenne, mert ilyen hatásfokkal nem nagyon szoktak beválni fiatalok, kivéve azokban a klubokban, amelyek profilja évek, évtizedek óta a „játékostermelés”.
Egyébként az is elképzelhető, hogy Maldiniék profiljához ez a fajta játékospolitika (hatékonyság szempontjából) jobban passzol, azaz amennyiben lehetőségük nyílna rá, hogy egy világklasszist szerződtessenek, és válogathatnának, akkor az a transzfer nem válna be. Az utóbbi 1-2 évtizedben csak viszonylag kevés olyan támadó (felfogású) klasszis volt, akire igen jó eséllyel azt lehetett mondani, hogy csapattól függetlenül beválhat. A brazil Ronaldo és C. Ronaldo, Zidane vagy Ibrahimovic ilyen játékos volt, szerintem Luis Suarez is. De már Messiben nem vagyok annyira biztos és ugye Kaká is lényegében befejezte a csillogást, mikor távozott a Milantól.
Mázlival vagy szakértelemmel, tkp. mindegy. Ha így folytatják, akkor még sok jó transzfer összejöhet általuk.
Köszönöm, hogy megvédtél, de igazából tényleg inkább azt írtam, amit SempreMilan számonkér, de valójában te is sok-sok olyan dolgot felsoroltál, Lansky, amihez szerencse kellett, és teljesn mértékben egyetértek veled, ezért is írtam, hogy sok szerencse is kellett. Igaz, a szakértelmét nem bíráltam, sőt, a játék értését sose vontam kétségbe, de tény: a nyilatkozatai sarkallottak arra, amit te is melítesz, hogy féljek tőle, nagy bukás lesz, mert vezetőnek lenni, nem azt jelenti, hogy tudsz-e focizni, vagy látod-e egy játékosban a tehetséget. Rengeteg olyan dolog is kell hozzá, ami meggyőződésem szerint, Maldiniben nem volt tudott, megvan-e? A nyilatkozatai pedig azt sugallották, hogy inkább nincs meg benne. /szerintem nem is volt, csak szerencséje volt Piolival és Ibrával, aki a fitalokat meg tudta formázni, s lassan majdnem biztos, hogy sok meglepődésen túl, megkereste, vagy megkeresték neki a vezetőségben a rá illő feladatokat. Örülök, nagyon, hogy bejött! Mint írtam, top1 kedvencem, vagyis nagyon szurkoltam neki, hogy sikerüljön! És nem kritikának szántam a megjegyzéseimet! Szerencse pedig, sokszor jó nagy adag, igenis kell az életben, főleg ha olyan munkát vállalsz el, olyan feladatba kezdesz bele, amiben nincs valós tapasztalatod!
Van ugye egy kontrapélda is, a legsikeresebb klubtulajdonosunk, Berlu: folyton beleszólt az edzőink munkáiba és taktikai tanácsokat, formációt, és játékosokat erőltetett, mert lelkesedett, mert valóban okos, mert ő fizetett, mert nagyon magabiztos ember volt. Igazi vezetői alkat! Csak éppen nem merte neki megmondani senki, hogy azért, haver…inkább nézd, mint irányítod a csapat és az edző munkáját, merthogy, nagyon de nagyon ritkán lett igaza és rengeteg rossz irányt mutatott, amit sokszor sajnos végig is vert a csapaton…
Na, ő pont Maldini ellentéte, szerintem! 🙂
Egy nevet mondok. Moncada. Szerintem Ő a kulcsa jelenleg az egész szakmai stábnak. Más scout-al nem vagyok benne biztos, hogy ilyen arányban beválnának játékosok.
+1
Örülök hogy ezen az oldalon léteznek még ilyen hozzászólások, sok csoportban azt tapasztalom hogy a focit tévéből is alig ismerő suttyók osztják az okos gondolataikat. Mindenkit lehülyézve, kicsúfolva az adott meccset nem is látva odaböfögnek valamit. Szóval minden elismerésem az előttem felszóllalók írásaihoz, lehet ezt így is…
Maldininek van tekintélye és ha akad olyan fiatal játékos, aki nem ismeri, azt ők is látják, hogy a körülötte lévő emberek mennyire tisztelik. Sokat dolgozott ezért a tiszteletért és most kamatoztatja ezt, mert kell ide Moncada is, hogy kinézze a tehetséges fiatalokat, de az is fontos, hogy van Maldini, aki meggyőzi őket, hogy a Milan-t válasszák.
Az is biztos, hogy ért egyet s mást a focihoz és ezek az észrevételei hasznosak, de arra más szakemberek is képesek, viszont a Maldini név az egy konstans.