2022. augusztus 19., péntek

Új ajánlat, De Ketelaere közel a Milanhoz

-

Megerősített információk szerint a Milan vezetősége a korábbinál magasabb ajánlatot tett Charles De Ketelaere játékjogáért.

Mint arról írtunk, a Luganóban tartott keddi csúcstalálkozó nem vezetett eredményre a Milan és a Brugge vezetősége között. A belga együttes szilárdan tartja az álláspontját és határozott követelése van, miközben a 21 éves játékos szeretne csatlakozni a Milanhoz, amely minden követ megmozgat érte.

A La Gazzetta dello Sport információi szerint nagy előrelépés történt a mai napon, ugyanis a Milan egy új ajánlatot nyújtott be De Ketelaeréért és magasabb összeget kínált, szám szerint 31 millió eurót + 4 millió bónuszt, így a tranzakció teljes költsége 35 millió euróra rúghat.

A MilanNews is megerősítette az ajánlat konkrét összegeit. Paolo Maldiniék bizakodóan várják a Brugge válaszát az emelt ajánlatra. A Gazzetta hozzátette, hogy ma este vagy holnap felszállhat a várva várt fehér füst a transzfer kapcsán. A 31 millió eurós fix átigazolási áron felül a 4 millió euró bónusz két részből áll: 2 millió könnyen elérhető és további 2 millió nehezebben elérhető bónuszból.

De Ketelaere nagyon közel áll ahhoz, hogy csatlakozzon a Milanhoz, az elkövetkező órákban további fejlemények várhatóak az ügyben.

Forrás:milannews.it

EZEKET OLVASTAD MÁR?

KOMMENT SZEKCIÓ

41 HOZZÁSZÓLÁS A CIKKHEZ

  1. Igen, és ez is legalább olyan magasan száll.

    Közben a Gazzetta óta sok helyről jönnek már a hírek, és mindenhol máshol 32M+3M szerepel, tehát Paolo addig hívogatta Gazidis-t, hogy mégis sikerült elérni valamit Singeréknél.

    De várjatok. Még nincs semmi hivatalos. Majd akkor örüljünk, ha a Brugges jelenti ki a dolgot.

    És ha ez összejön, akkor végre elindul a mercato nekünk is. Látni fogjuk, melyik posztokra mennyi pénz marad, és lehet lépni, nemcsak tárgyalni. Ziyech 10M-ért jöhet, a Chelsea elengedi annyiért. Még két ember kölcsönbe, és megvagyunk. Tanganga/Diallo hátra és valaki a középpályára.

    Két órája mindannyian elszidtunk mindenkit. Ha sikerül az a mercato, amit az imént felvázoltam, vagy valami, ami nem rosszabb, akkor jól megdicsérjük ugyanazokat az embereket. A szurkolói lélektan olyan, mint az Euro/Ft árfolyam. Percről percre változik. Most épp mindkettő felfelé iramodik.

    • A magyar Milan “szurkolói” lélektan egyáltalán nem hullámzó. Körülbelül 10 éve hanyatlik és olyan szinten a negativizmus határát üti, hogy kiakad a toxikus mérő. Ez jogos és érthető volt, amikor a csapat a 10. helyen evickélt, miközben Traoré, Mesbah, Vangioni szintű játékosok érkeztek. Most viszont közel sem ez a helyzet és a kontextus pár héttel az álom Scudetto megnyerése után. Siralmas kicsit és egyben nagyon szomorú látni ezt. Elképesztő nagy a bizalmatlanság, az emberek nagy része minden Milan érdekeltségű platformon folyamatosan fikázza és kritizálja Maldiniék munkáját. Pontosan úgy, ahogy két éve, tavaly nyáron és ahogy januárban, vagy még rosszabbul. Ahogy közeledik a szezon, úgy lesz egyre gyakoribb a “Minden szar”, “Jó lesz a 6. hely” és az “Ilyen kerettel semmit nem fognak elérni” hozzászólások.

      • SempreMilan-81 (akivel korábban a legritkább esetben értettem egyet) végre leírta azt, amit én nem akartam, mert már így is fújnak rám a szurkolótársak..
        Nem ezen a CDK-S szappanoperán nevetek, hanem a szurkolók reakcióján..
        Komolyan bízok abban, hogy nem hagyják abba a siránkozást és károgást, mert tavaly is ez ment, aztán bajnokok lettünk 😁 Szóval csak Hajrá!
        Hazaérek melóból és SempreMilan-81 Szurkolótárs egészségére meg is iszok 2-3 sört.. 😁🍺

      • Senki sem kritizálta Maldiniéket, én kizárólag a pénzéhes, csaló, pénzmosó, gazember amerikaiakat kritizálom. Ahol ezek megjelennek ott azonnal globalizálnak és pénzt akarnak termelni. Már pedig én, egyszerű Milan szurkólóként éppen le… hogy mennyit termel a klub és hogy tömik meg a zsebüket. Szép focit akarok látni, olyan 11-et a pályán ami miatt írígykedik a vetélytárs, legyen az bárki. Most viszont azt látom, hogy bajnokokként (köszönjük Pioli és Maldini), a liga legstabilabb csapataként nem tudunk pénzért igazolni, sőt még ingyen sem, mert a fizetése túl nagy pl. Dybalának vagy épp nem vagyunk képesek az értékeinket megtartani, mert 2 millával nem adunk többet neki. Persze az Inter, ad, a Roma ad, a Juve ad, mi nem, bajnokként és a legstabilabb pénzügyi háttérrel sem. Persze, persze, mondhatjátok, hogy nem látom át gazdaságilag a dolgot, viszont nem is akarom, mert nem érdekel, én szurkolni akarok és naná, hogy azt szeretném, hogy mi legyünk a legjobbak, nálunk legyenek a legnagyobb nevek stb. Ilyen egy egyszerű mezei szurkoló gondolkodása és higyjétek el, ezek alkotják a csapat szurkolótáborának zömét. Szóval kritizálni ér, elvégre ez egy szabad fórum ahol mindenki elmondhatja a véleményét.

      • @SempreMilan81
        Bocsánat!
        Most olvastam el még egyszer minden hozzászólást, es így azt is meg egyszer amit írtál!
        Szívemből szóltál. Évek óta ez frusztrált, amit fent leírtál es amikor már nem bírtam, kb egy éve, akkor kezdtem el írni ide.

        Köszönöm ezt ki tudtad írni magadból!

        Zwack Sanyit (aki ugyan Viola drukker) tudnám idézni:

        Csak Pozitívan 🙂

        Grazie e SempreMilan(77)

      • Szerintem erről a “problémáról” már volt szó néhány hete. (Egyébként jó lenne a főoldalon egy olyan keresési lehetőség, ahol adott hozzászólást lehetne megtalálni pl. egy hozzászóló vagy kulcsszó alapján.)

        Én úgy gondolom, többféle típusú szurkoló létezik, ha a “kritikusokat” tekintjük. Vannak, akik egy 5-0-s Inter elleni meccs után is azzal jönnek, hogy miért álltunk le, miért nem rúgtunk még 2-t. Vannak, akik egy rangadón egy 1-0-s sikernél örülnek, de mondjuk hozzáteszik, hogy “ez két hét múlva a Juve ellen kevés lesz”. Vannak, akik egy szép győzelmi vagy pontszerzési sorozat után egy vereség után világvégét vizionálnak.

        A kritika vagy a kritikus hangvétel aktualitása zavaró lehet; ahogy írtad is, korábban jogos lehetett, most meg nem érzed annyira jogosnak. Ezzel egyáltalán nem tudok egyetérteni. (Egyébként nem árt kettéválasztani a negatív attitűdöt – ami egyfajta pesszimista hozzáállást jelent, ami az illető jövőképét is meghatározza – meg a kritikát, ami pedig tipikusan egy adott – pozitív vagy negatív – történéssel vagy több egymáshoz szorosan vagy akár lazán kapcsolódó történésegyüttessel, személlyel szembeni negatív értelmezés, megállapítás.) Szerintem a kritikának, a kritikus hangvételnek minden esetben van létjogosultsága, annak a mértéke, a súlya a lényeges. Egy nagy győzelem után az összképet tekintve valószínűleg több a pozitív vélemény, de esetleg van, aki megemlíti, hogy egyébként X vagy Y gyengébb volt, szerencsénk volt itt meg ott… Az összképet így árnyalhatja az olyan vélemény, amely mentes a rózsaszín ködtől. De hogy ez káros volna vagy esetleg alkalmas arra, hogy emiatt leszólják az illetőt, mert negatív volt – “ráadásul éppen mostanában” -, szerintem furcsa. (Miután most néztem meg Egri Viktor és Szöllősi György vitáját, rögvest kijelenteném, hogy nem értek egyet Egri Viktorral abban, hogy ő annak idején halasztást kért a vitára, mondván, akkoriban olyan felfokozott hangulatban volt az angolverés miatt az ország, hogy nem lett volna megfelelő a vitára az időpont… Ez marhaság, legfeljebb némi ünneprontás lett volna, de friss élményekkel is neki lehetett volna menni a polémiának.)

        Én például ezt a CDK-s ügyet már igencsak kínosnak érzem, de drukkolok, hogy a srácot leigazolja a Milan. Maldiniék ténykedését nehéz megítélni, de mivel korábban viszonylag gyorsan lezárták a nehezebb transzfereket is, most meg nagyon nehézkes a dolog, sejthető, hogy nem Maldini meg Massara felejtett el ügyesen tárgyalni, hanem a pénz (illetve annak hiánya) áll a háttérben. Korábban írtam, hogy nagyon nehéz a helyzet, mert a Milannál az igazgatók és a tulajdonos között nagyon nincs meg az a normális viszony, ami mondjuk egy átlagos PL-klub vezetősége és a menedzser között többnyire megvan. Itt nagyon úgy fest a helyzet, hogy szólnak Maldiniéknek, hogy “nem emelünk az ajánlaton, valahogy oldjátok meg”. Ők viszik vásárra a bőrüket, rajtuk élcelődik a tömeg inkább, bár a józanabbja nyilván észreveszi, hogy itt a tulajdonossal lehet inkább a gond. Egyébként kíváncsi vagyok, hogy amit írsz, miszerint “az emberek nagy része minden Milan érdekeltségű platformon folyamatosan fikázza és kritizálja Maldiniék munkáját”, mely platformokat jeleni. Én ezt itt nemigen tapasztalom, talán magát a folyamatot unja már egy kicsit mindenki, ami viszont nem hinném, hogy a Maldini-Massara párossal szembeni kritika lenne. Szerintem olyan megjegyzés, hogy pl. de béna ez a Maldini, hogy még mindig nem tudta lezárni a transzfert, nem nagyon volt/van itt.

        A kritikára vagy a negatív hozzáállásra, bizalmatlanságra reagálva… Úgy gondolom, amit írsz, az abban foglalható össze, hogy nézeted szerint akkor, amikor a Milannak eredményei vannak, a szurkolók több bizalmat is szavazhatnának a vezetőségnek (Maldiniék), illetve a csapatnak, optimistábbak is lehetnének stb. Viszont idézel abszolút szélsőséges véleményeket az utolsó mondatodban, de úgy, mintha ez többségi vélemény volna. Ha lenne egy szavazás, hogy hol végez a következő idényben a Milan, szerintem az elsöprő többség azon a véleményen lenne, hogy a dobogó bőven meglesz, sőt úgy gondolom, 10-ből 7-8 Milan-drukker azt mondaná, hogy a csapat harcban lesz a scudettóért. Így a feltételezésed szerintem téves. Nyilván vannak hülyék, akik folyamatosan pénecolnak, de sokszor szerintem ezt ők maguk sem gondolják komolyan, csak valamiféle indulatgerjesztő kisiparosok, akik provokálni akarnak. De ez nem a többség.

        A mindig negatív attitűdön nem lehet javítani, az ilyen emberek furcsa típusok, nekik az a jó, ha minél rosszabb, azaz, ha lehet valamiért keseregni. Lehet, hogy utána, ha tényleg ez a rossz dolog valósul meg, kielégülést nyer, mert elmondhatja, hogy “ő megmondta előre már hónapokkal ezelőtt, hogy ez lesz”, de az is lehet, hogy úgy gondolja, hogy ha mégsem úgy történik, ahogyan megjósolta, akkor annál nagyobb lesz a boldogsága.

        Tőlük azért elhatárolnám azokat a kritikusokat, akik látszólag olyan típusok, mint akikről az előző bekezdésben írtam. Ezek a “típusok” olybá tűnhet, a kákán is csomót keresnek, mindenben csak a rosszat látják, kekeckednek stb. Azért nem igazán értek egyet veled, amit fentebb már írtam. Az “időzítést” mintha rendkívül fontosnak tartanád a kritika kapcsán, és azt vallanád, kritikának bizonyos helyzetben van, lehet létjogosultsága, más keretek között, más időszakban (mondjuk jelenleg) nem igazán. Vagyis: a kritikus véleményt megfogalmazni akaró személytől mintha azt várnád, hogy folyamatosan csatoljon vissza mondjuk a bajnoki címhez, és ahhoz mérten értékeljen, a két és fél hónappal ezelőtti bajnoki címet, illetve az ahhoz vezető utat vesse össze a mostani történésekkel (vagy nem történésekkel), és ezeket tegye mérlegre, amikor értékel. Mindezek alapján nem nehéz kitalálni, hogy te azt várnád el, hogy az akár negatív történésekben próbáljuk meglátni a pozitívumokat. Az “in Maldini we trust” szemlélet rendben van, valóban sok ügyes húzása volt Maldininek. Annak idején szkeptikus voltam vele kapcsolatban (nyugodtan vissza lehet olvasni, elég durva kritikákat fogalmaztam meg vele kapcsolatban), de tényleg jól végzi a munkát, ez nem kérdés szerintem. Azt viszont nem hiszem, hogy egy egyébként pozitív időszakban, a bajnoki címvédő Milan drukkereként az, aki kritikusan gondolkodik (ez az optimizmussal nálam simán megfér egymással), és elismeri Maldini munkáját, mégis lát problémákat, elítélendő lenne vagy kritizálni kellene őt azért, mert valamit negatívan értékel.

        Az egyik alapelvem – ha nem felelne meg, van még egy csomó másik… -, hogy kritikának mindig helye lehet. Rá lehet vetíteni Maldinire és Massarára, hogy a De Ketelaere-transzfer még mindig nem valósult meg, de a józanabbul gondolkodó és véleményt formáló Milan-szurkoló kritikája vagy negativitása a történteket nem a duóra vetítve értékeli, hanem úgy, hogy mindez a MILANNAL, egy hétszeres BEK/BL-győztessel, az olasz bajnoki címvédővel, egy gazdaságilag elvileg rendbe tett, a BL-be megint bejutott, jó és fiatal csapattal rendelkező, elvileg erősíteni szándékozó klubbal történik. Kb. egy hónappal ezelőtt jött egy pletyka, hogy a tulajdonos állítólag csak kb. 50 millió eurót szán erősítésekre… Már többször leírták/leírtuk, hogy ez az összeg jóval kevesebb, mint amennyit a Milan tavaly a BL-ből, az idei bajnoki címből, játékosok eladásából stb. keresett, kapott. A mercato felénél egyelőre úgy fest, nem áll olyan messze a valóságtól az a pletyka… Kérdezem én, nem jogos a kritika a Milannal kapcsolatban? Egy ekkora klubnak a grandiózus tervek vázolása után pár héttel úgy kell ténykednie, mint egy Serie B-be feljutott csapatnak? Csak kérdezném: azok, akik most az elvileg kritikus vagy negatív véleményeket megfogalmazó drukkereket kritizálják, az előző idény végén nem azon a véleményen voltak, hogy a csapatot bizonyos területeken a scudetto ellenére meg kell erősíteni? Ők mit szólnak ahhoz, hogy három lényeges posztból egyet sikerült eddig (tkp. ezen a szinten ingyen) befoltozni (ja, és messze nem egy van Bastennel)? Szerintem nem korrekt, ha most azzal jönnek a kritikusok kritikusai, hogy nem értik, miért e sok negatív vélemény, miért nem bizakodnak ezek a szurkolók… Úgy gondolom, sokan magukra erőltetnek valamiféle kincstári optimizmust, és túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a közelmúltra. Nem biztos, hogy ez nem önbecsapás… Sokan szeretnek vagy szeretnének hinni a korábbi pozitív dolgokban. Annak idején rengeteg olyan mercato volt, amikor az utolsó percekig reménykedett mindenki, hogy Galliani kit fog szerződtetni, ki lesz Berlusconi ajándéka… Azután egyre kevesebben hittek az öregeknek, amire egyre többször volt jó okuk, mert a Berlusconi-éra végéhez közeledve egyre több volt a kamu nyilatkozat a vezetőség részéről. Ettől még messze vagyunk, de itt most a bizalom-bizalmatlanság kérdése a téma. Úgy gondolom, az, hogy a szurkolók egyébként bíznak, hisznek Maldini leleményességében, nem jelenti azt, hogy túlzottan optimistának kellene lenniük egy ilyen hónap után.

        A Milan egy olyan klub, amely az idők során a klubfutball egyik óriásává küzdötte fel magát. Már az 1960-as évek végére azzá vált, majd a Berlusconi-korszakban tovább emelték a tétet: befogni a Real Madridot. A lényeg, hogy a Milanban rögzült az, hogy nem elég a scudetto, a BEK/BL kell. Nem elég a BL, kell az Európai Szuperkupa. A Világkupa. Le kell hagyni a Real Madridot, újabb és újabb BL-sikerek kellenek. A Sacchi- és Capello-korszakban ennek érdekében csak úgy hemzsegtek a korábbi vagy leendő aranylabdások a csapatban. A Milan ezt képviselte, a szurkolókra pedig ez az “igény” átragadt. A Milan-drukker nem elégedett meg az ezüsttel, aranyat akart. Sok ínséges idő után 11 év után folyamatos javulást követően bajnoki címet sikerült nyerni. A szurkoló joggal és okkal várta-várja el (“kéri számon”), amit a vezetőség, az edző és minden játékos hajtogat, hogy továbbra is fejlődni, erősödni, javulni kell. Mit csinál a Milan-drukker tehát? Ezen felbuzdulva reménykedik, mert ezt mondta mindenki, akiben ő hisz, hinni akar. A vezetőség (Maldiniék) nézete (amiket különböző sajtóorgánumok is megerősítenek) megegyezik a szurkolói véleményekkel, hogy hol kellene erősítéseket eszközölni. A szurkoló nyugodt, mert úgy kalkulál, hogy amennyit ezen kevés poszt megerősítése érdekében kiadásként el kell könyvelni, az találkozik az elképzelésekkel, a kitűzött célokhoz és a (fent vázolt) körülményekhez képest nem kell már sokat költeni a szintlépéshez. És mi történik? 1 hónapja semmi. Ennyi idő után ne legyen negatív a szurkoló? Szemernyi kétely se legyen benne? Ráadásul a hírek nem arról szólnak, hogy a Milannak 10 milliója van, a kiszemelt meg 150 millióba kerül… Hetek óta egyetlen “igazi” igazoláson dolgozik a Maldini-Massara páros, és a poszt fontosságát és mindent a mérleg egyik serpenyőjére téve érthetetlen és nevetséges, hogy mennyi pénzen megy a huzavona. A Milan-drukkerek elkeseredettségét, dühét, csalódottságát, nevezzük bárminek, az okozza, hogy ezen a szinten a Brugge és a Milan közötti anyagi természetű nézetkülönbség áthidalható lenne. Csodálkozhatunk-e azon, hogy néhány Milan-drukkernek megfogalmazódik a fejében, hogy a Milan vezetőségének, ha ennyire nem hajlandó kockáztatni, vajon milyen közép- vagy hosszabb távú elképzelése van a csapat tényleges megerősítésével kapcsolatban? Ezek a drukkerek hisznek, hinni akarnak a mindenkori Milan-vezetőségben. Örülnek, amikor úgy látják, hogy ugyanúgy gondolkodik a vezetőség, mint ők, azt tartja fontosnak, amit ők stb. stb. Bizonyos tekintetben a kilátástalanság időszakában “jobb” volt drukkernek lenni, mert minden kis pozitívumnak tudtunk örülni. Jelenleg az elkeseredettség forrása az, hogy nagyon közel van a csapat ahhoz, hogy igazán jó legyen, hogy szintet lépjen, ami kis szerencsével akár egy BL-elődöntőt is jelenthetne. De mintha a vezetőség lenne az, amely nem hisz abban, hogy ez a pár igazolás kellene az újabb lépcsőhöz.

        Meg kell tehát védenem – ha ugyan szükséges – azokat, akik kritikával illetik a történéseket. A vehemencia, a stílus, a mérték különböző lehet, de úgy gondolom, az tagadhatatlan, hogy a kritikus szurkolók dühe, elégedetlensége, csalódottsága annak a jele, hogy erősebb, jobb Milant szeretnének látni jövőre. Nem hiszem, hogy annyira felszínesen kellene nézni ezt a dolgot. Ha lecsupaszítjuk a negatív véleményeket, akkor úgy gondolom, látható, hogy mi az igazi ok. Azt pedig kétlem, hogy azok, akik a szurkolói lélektant furcsállják, úgy gondolják, ideális és bizakodásra ad okot, hogy a Milan egyetlen hónap alatt, miközben az elvileg kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben lévő riválisok nem is akárkikkel erősítenek, még mindig nem igazolt érdemben játékost…

  2. Kiváncsi lennék hogy mit fogunk csinálni 3 támadó középpályással, mivel itt van Diaz és Adli is, Adli számomra elég meggyőző eddig, nyilván csak sör meccseken láttam Milan mezben, de Diaznál rosszabb biztos nem lesz, jó lenne még egy jobb szélső, mondjuk Ziyech, mert a Messias, Saelemakers alap esetben kb csere szint kéne hogy legyen

    • Diaz szerintem egy Krunic-szerű Jolly Joker lesz csak egy sorral előrébb. Csereként sokszor volt kifejezetten jó, ezt még kihasználhatjuk, de pl. a jobbszélen is el tudom képzelni néha, ezek nyilván ilyen sérüléshullámos meg 70. perc 3-0-ás esetek. Nem aggódom miatta, jó helyen lesz kicsit hátrébb sorban.

      Adli meg szerintem CDK cseréje lesz, plusz párszor vkp is.

    • Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Brahim csak kölcsönben van, szóval ha így folytatja, akkor jövő nyáron megy vissza Madridba. Az előző szezonbeli formája alapján kizárt, hogy 22 milliót kifizessenek érte.

      Ha jön De Ketelaere, akkor valószínűleg nem fog belső középpályás érkezni, mivel Adli bevethető egy sorral hátrébb is. Úgy meg bőven megvan a létszám és a minőség is (Tonali, Bennacer, Pobega, Adli, Krunic, Bakayoko?). Legalább lesz variációs lehetőség.

  3. A belga HLN lap által közölt (a MilanNews -on keresztül ) szerint még mindig nincs megállapodás a Milan és a Club Brugge között a De Ketelaere ügyében, annak ellenére, hogy a Rossoneri fix 31 millió euróra, plusz 4 millió euróra emelte az ajánlatot.

    A Club Brugge nem esett vissza 35 millió eurós kérésétől, amelyet valamivel magasabb fix résszel és későbbi bónuszokkal lehetne teljesíteni. Ma nem várható végleges fordulópont a tárgyalásokban.

  4. Tényleg, Sanches. Neki már nemhogy lemerült az elem az órájában, hanem az óráját is elrakta a legnagyobb fiókja legmélyére, nehogy észre kelljen vennie, hogy a negyedik 48 órás ultimátuma ketyeg éppen a PSG felé. Akik még mindig egy büdös szalmaszálat sem tettek a megszerzése felé. Nagyon kell nekik, úgy látom. Biztató kezdés egy játékos számára, de 5M fizu igény meg arc, az van. Meg kell nagyobbítani a párizsi stadion bejáratát, hogy beférjen. Na, sebaj, majd a kispadon visszaalakul.

    Amúgy CDK kapcsán most olvastam egy belga hírt, hogy a Milan ajánlata még közel sincs elfogadva. Nyilván jó jel az, hogy ezt már nem dobták vissza rögtön, de várjunk, amíg ők maguk mondják, hogy oké. Nem merek még örülni, hogy vége a szappanoperának. De azért remélem.

    • A SofaScore tabellája nagyon tetszik jelenleg🤣
      1.Milan 2.Monza 3. Fior 4.Roma 5. Atalanta 6.Bologna… 9.Inter 10.Juve
      Kiesők: Cremonese, Lecce, Salernitana ami simán be is jöhet.
      Optimistaként sajnos azt is simán elképzelem, hogy az Inter és a Juve előttünk lesz és a Romával küzdünk.
      Tavaly azt gondoltam, hogy a Juvénál a szintelen-szagtalan Allegrit akarták buktatni, de a hajrában megcáfolták. A Bremer gyerekkel és DiMariskával erősebbek lesznek, Vlahovic szintén, Chiesa felépül, Pogba meg remélem inkább bomlasztó lesz.

  5. Közben új hír van megint. A Brugges számára elvileg a 35M okés, csak az arányokon kell módosítani. Emelnék a fix összeget, nyilván a nehezen megszerezhető bónusz kárára.

    Úgyhogy Paolo megint tárcsázhatja Gazidis számát, pedig nyilván az Elliott is képben van a hírekkel. Szóval eltart ez még egy ideig, srácok. Viszont ezt talán már tényleg hívhatjuk célegyenesnek.

  6. A calciomercatoweb szerint a belgák elfogadták a 32+3M ajánlatot. Holnap nyélbe ütik a bizniszt.

    Sok helyen 31+4, máshol 32+3 az ajánlat. Ha tényleg elfogadják, akkor utólag a hivatalos kommunikációból kiderül, melyik volt. Nem mintha utólag számítana.

    Amúgy Adli tényleg egész jó irányítónak tűnik eddig. Ha két ilyen ember is van oda, az nem hátrány. Ha jön egy sérülés, nem leszünk meglőve.

LEGFRISSEBB HÍREINK

SZAVAZÁS