Mauro Tassotti, a Milan korábbi játékosa és másodedzője – aki jelenleg az ukrán válogatott stábjában dolgozik – beajánlott egy fiatal tehetséget a Milan vezetőségének, továbbá elismerő szavakkal illette Fikayo Tomorit és Franck Kessiét is.

“Pioli jó munkát végzett egy nehéz időszakban, amikor már tárgyalások voltak Rangnick érkezéséről. Maldini jó döntést hozott, hogy támogatta őt és éreztette vele a bizalmat. A Milan hosszú ideig az első helyen állt és helyénvaló volt megcélozni a Scudettót. A megítélt tizenegyesek száma a játék uralmának következményei. A Milan egy éve pozitív eredményeket ér el és egyetlen csapatként képes volt felvenni a harcot az Interrel. Aztán a sérülések miatt visszaesett a teljesítmény, különösen Ibra, Bennacer és Romagnoli hagyott ki nagyon sokat.” – mondta Tassotti.

“Játékosként 17 évet töltöttem a Milannál és remélem, hogy a posztomon játszó Calabria ugyanazt az utat fogja követni, mint amit én. Ő egy kiváló játékos és fontos pályafutás áll előtte.”



“Ibrahimovic? A hatása akkor is érezhető, ha nincs ott a pályán. Tíz évvel ezelőtt ez nem volt igaz rá. Engem nagyon meglepett, hogy ennyi idősen mire képes. Ő és Kessié mérkőzéseket tudnak eldönteni a Milan javára. Kessié az egész szezonban megállás nélkül húzta a csapat szekerét.”

“Tomori? Véleményem szerint a Milan nem számított arra, hogy ilyen jó védő lesz. Még a klubot is meglepte. Megérdemelten játszik és másfajta adottságokkal rendelkezik, mint Kjaer és Romagnoli. Kalulu? Ingyen érkezett és nagyszerű dolgokat csinál, de hosszú távon kell következtetéseket levonni.”

Tassottit arról is kérdezték, hogy mit gondol Donnarumma és Calhanoglu jövőjéről.

“Ha Donnarumma és Calhanoglu is távozni akarna, akkor már régen megszakították volna a tárgyalásokat a klubbal, de ez nem történt meg.”

Az olasz legenda elárulta, hogy az ukrán válogatottból beajánlott egy ígéretes tehetséget a Milan vezetőségének, nevezetesen Vitaliy Mykolenkót.

“Megemlítettem az ő nevét, amikor a klub az ukrán labdarúgás ígéretes futballistáiról érdeklődött. Ő egy fiatal játékos, aki képes lenne a Rossoneriben játszani., de időt kell neki adni, hogy fejlődjön.”

“Shevchenko? Előbb-utóbb klubcsapatot akar edzeni. Ukrajna szövetségi kapitányaként nagyon jól teljesít és ezt az eredmények is mutatják. A jövőm? Oda megyek, ahová a munkám visz. 20 évesen érkeztem a Milanhoz és 56 évesen távoztam. Ez az otthonom és ez az a hely, ahol a legjobb voltam. Másodedzőként is boldog voltam, hiszen olyan kapcsolat alakult ki, ami túlmutatott a munkán.”

3 HOZZÁSZÓLÁS A CIKKHEZ

  1. “HA DONNARUMMA ÉS CALHANOGLU IS TÁVOZNI AKARNA, AKKOR MÁR RÉGEN MEGSZAKÍTOTTÁK VOLNA A TÁRGYALÁSOKAT A KLUBBAL, DE EZ NEM TÖRTÉNT MEG.”

    Viszont ha annyira maradni akarnának, már régen megegyeztek volna a Milannal, nem?

    • Nem! Mivel mind2 játékos szeretne trófeákért küzdeni valószínűleg. Nem hiszem hogy teljesítményük az akadozó tárgyalások ellenére lefele lógna ki a csapatból (enyhén szólva)…
      Te másképp látod a helyzetet? Szerinted is olyan őrült összeg pl az 5M fizetés, miközben Zlatan kb akkor játszik amikor akar és 7M + bónuszokkal akár 8 körül is kereshet!?

      • Érdekes ez a trófeákért küzdeni akarás megspékelve a fizetésemelési igénnyel. Mint azt már többször is írtam, nekem semmi bajom nem lenne, ha akármelyik játékos azt mondaná, hogy trófeákért akar küzdeni, és ezt a Milanban nem látja biztosítottnak. Ez sportemberi magatartás lenne, és nem lehetne elítélni. Annak idején én többször támadtam Tottit, hogy egy ekkora tehetség, aki a futballra, a győzelemre tette fel az életét, hogyhogy nem akart nyerni. A legnagyobb klasszisok vagy maradtak egy trófeaesélyes klubban, vagy átmentek olyan csapatba, amelynek erre volt esélye. És Tottinál ezt nem értettem soha. Úgy gondolom, az a felfogása, hogy azért maradt a Románál, “mert ott vannak a barátai”, nagyon megható, csak nem éppen profi játékosra utal. De ez mindegy is. Ha valaki trófeákért megy, akkor mondja ezt, és amíg pl. nincs meg tutira a negyedik hely, addig ne tárgyaljunk. De itt nem ez van. Ott nem stimmel a gondolatmeneted szerintem, hogy ha a Milan kapásból megadta volna Donnarummának a 10 milliót, Calhanoglunak meg az 5 milliót, akkor ezek szerint a két játékos mindjárt megbarátkozott volna a gondolattal, hogy nem is biztos, hogy meglesz a BL-t érő helyezés…

        Ibra fizetését gyakran ütközteted a többiekével. Úgy gondolom, csak azért, mert Ibra motiválja a társait, de eközben nem játszik a meccsek több mint felén, marhaság volt ekkora fizetést adni neki. Benedek Tibi is motiválta a csapattársait, csak mellette még játszott is… Ez alapján felesleges volt tehát ekkora összeget adni neki.
        Bár erre nem utaltál, Donnarumma fizetése (6-8-10 millió) akár még érthető is lenne. Bár neked más véleményed van róla bizonyos játékszituációkban nyújtott teljesítményével kapcsolatban, mint nekem, úgy gondolom, 8 milliós fizetést lehet adni egy ekkora tehetségnek – ha ezt a Real Madrid, a PSG vagy a Manchester City teszi, amelynek a kerete, pénzügyi lehetőségei össze sem hasonlíthatóak a Milanéval. A Milan viszont nem engedheti meg magának, hogy a kapusa ennyit keressen.
        Calhanoglura céloztál az 5 milliós fizetéssel. Nos, míg Donnarumma teljesítménye évek óta “rendben van”, addig nem mehetünk el amellett, hogy Calhanoglu lényegében szűk egy év alapján igényel igen jelentős fizetésemelést. Az ő esetében láthatóan kellett Ibrahimovic megjelenése, de azért néhány mostani meccsen is azt látjuk, hogy nem sokat mozdít a pályán. Azt írod, hogy “teljesítményük nem lóg ki lefelé a csapatból”. A török esetében ez nem mondanám, hogy helytálló, illetve, neki nem lefelé, hanem felfelé kellene kilógnia a csapatból. Jelenleg a csapatból nagyon kevesen nyújtanak jó teljesítményt, Calhanoglu is igen gyenge tavaszt fut. Mostanában messze nem nyújt olyan teljesítményt, amivel rászolgálna a fizetésemelésre. Calhanoglu tehát abszolúte nem érdemli meg az 5 milliós fizetést. Ha viszont azt nézzük, hogy a török ezért a teljesítményért 2-3 millióval kevesebbet kapna, mint a jóval kevesebbet játszó Ibrahimovic, ott már reálisABB lenne a dolog. A kettejük összevetése kapcsán az alapvető elhatárolási tényezőnek azt tartom, hogy ki függ jobban a másiktól. Úgy gondolom, hogy Ibrahimovic teljesítménye kevésbé függ Calhanogluétól, míg a török szempontjából sokkal fontosabb, hogy Ibrahimovic a pályán legyen.

        Hozzátenném, a Milan játékospolitikája, fizetési rendszere, a fizetések megoszlása minden, csak nem egészséges. Lényegében van két játékos csúcsfizetéssel, sokan mások meg bagóért játszanak. Ez sosem jó. Csak megjegyezném, hogy a Juventusnál hasonló a helyzet, ott sem ideális, hogy Ronaldo annyit keres, mint talán a teljes középpályájuk, de nagyon nem mindegy, hogy 4-5-6 milliós fizetésekről beszélünk vagy 1-2-3 milliós bérekről. A Milannál ez van. És közben azért voltak olyanok, akik igen erős teljesítményt tettek le az asztalra. Ha már 5 millió, úgy gondolom, Kessie szolgálna rá erre a fizetésre, nem pedig a török. Mert ha a török 5-öt kapna, akkor Kessie-nek legalább 6-ot kellene utalni. Ebben az idényben Ibra kezdeti góljai és gólpasszai mellett Kessie teherbírása volt az, ami vitte előre a Milant. Ibra kiesése és Kessie kizsigerelése miatt (IS) tart ott a csapat, ahol. Innentől bravúr kellene sajnos. De esély azért van rá, csak az egyik rangadót meg kellene nyerni, a másikon meg nem kikapni.

SZÓLJ HOZZÁ!

Please enter your comment!
Add meg a nevedet