Egyre inkább úgy tűnik, hogy Jack Bonaventura és a Milan útjai a szezon végén elválnak.

A 30 éves középpályás a szezon elején tért vissza súlyos térdsérülésből és az idényben eddig 14 tétmeccsen 754 játékperc alatt 2 gólt szerzett. Az elmúlt hónapokban arról szóltak a hírek, hogy a klub megkezdte az előzetes tárgyalásokat a szerződéshosszabbításról, de az utóbbi időben csend lett az egyeztetések körül.

Jack kontraktusa június 30-án jár le a Milannal és hamarosan más klubok szabadon tárgyalhatnak vele. Enzo Raiola, Mino unokatestvére és munkatársa megerősítette, hogy Bonaventura minden bizonnyal a szezon végén távozni fog – méghozzá ingyen.

“Bonaventura nem fog szerződést hosszabbítani a Milannal. Ha nem történik nagy fordulat, akkor Jack a nyáron távozik a klubtól.” – mondta Enzo az Il Milanista oldalnak.

A Milan részéről a vezetők még nem kommentálták Bonaventura jövőjét. Az olasz középpályás 2014 nyara óta erősíti a piros-feketéket és 166 tétmeccsen 33 gólt lőtt.

22 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Igen, eléggé egyenetlen volt a teljesítménye mindig is. Volt mikor vezérként viselkedett, de volt mikor átlagon aluli teljesítménnyel szerepelt. A 4-4-2–ben pedig elveszett.
    Arra a posztra kellene felhozni Theo-t és hozni egy balbekket.

    • Pontosan! Ráadásul megint ez a hülye helyzet, mint Rebic esetében…. Ő most rúgott kettőt, így természetesen van még 1.5 év a szerződéséből és marad. Bona mikor 2 meccsen jó volt Isten lett, ma megint kutyázza mindenki. Ez egy vicc. Se jobb, de rosszabb játékos nem lett. Olasz válogatott akin meccsek nem mennek el, de tény,h középpályán gyakran szürke és nem gondolom, hogy kezdő játékos lehetne a jövő csapatában. Viszont ingyen elveszteni, majd 20-30M-ért venni egy hasonlót, butaság.

      • Most igazából ő akar menni, ezt lehet leszűrni a menedzsere nyilatkozatából. Az a fő probléma, hogy ezek a játékosok nem tudják elviselni, ha lecserélik őket, pedig ezt kéne mindig, hogy aki rosszul játszik azt a félidőben cserélik, de szerintem se lett szar játékos attól, hogy egyszer nagyon gyengén játszott, úgyhogy meg kéne tartani, de mint látható nem bírják elviselni a kritikát Susoval együtt. Nem durcázni kéne, hanem elfogadni, hogy van a keretben más játékos és ha nem megy akkor elfogadom, hogy a versenytársam játszik, mert egy klubbért harcolunk. Borini az akit mindenhol játszattak és sose panaszkodott, ha csak csereként számítottak rá, mert minden focistának így kéne hozzáállnia.

  2. Teljesen logikus és felesleges is lenne vele hosszabbítani. Hosszabbítás esetén csak a padon ülne még több fizuval, míg le nem jár neki.. Évek óta várjuk, hogy majd jó lesz de igazából majdnem Suso kategória. Volt pár jó meccse, de inkább erős közepes és ez is inkább lefelé ível mostanság. Sérülés után gyenge formában mégis ki akarna fizetni érte? Szerintem még a 10 millát sem érné el az összeg. Majd elmegy egy nálunk gyengébb csapatba kezdőnek.

  3. Szerintem nem biztos hogy olyan könnyű lenne pénz csinálni belőle. Merthogy ha pénz akarna belőle a Milan akkor bizony hosszabbítani kell vele. És a hosszabbításnál ahogy ismerjük Raiolat nem egy olcsó dolog lesz. Meg fogja kérni Bonanak a jó fizetést, magának valami jutalékot és biztosan nem 1 évet fog akarni. Na és ha meg is lenne a hosszabbítás akkor hogy nézne ki az eladása? 4-5 milláért nem fogják adni, 10-től többet meg lehet senki nem fog adni, és ha valaki adna is érte valamennyit akkor a másik kérdés hogy meg e fogják akarni adni neki azt a fizetést. Úgyhogy lehet megint a nyakunkon maradna egy nem sok haszna vehető játékos akinek fizetni kellesz a fizetését és még egy pár euró megy majd Raiola zsebébe. Tehát ha haszon is lenne Bonaventuraból akkor nem sok, tehát lehet nem éri meg azt a rizikót hogy lehet el sem tudjuk adni. És erre elő példa Abate, Montolivo, Mauri akik ingyen távoztak és még sem akadt sok kérő értük. És meg kell mondani hogy Bonaventura sem valami nagy szakítás tehát nem hiszem hogy nagy verekedés lenne érte ha fizetni kell 15-20 milliót. A másik kérdés meg az hogy ha maradna is akkor csak a csere padra és nem e akar Bonaventura véletlenül játszani is állandóan és pont azért jobb a távozás mindkettőnek.

  4. Na most szerintem alapból el sem kellene adni,nem ő mi legnagyobb bajunk.De ha már mégis el akarjuk engedni,akkor igen is hoszabítani majd eladni,szerintem ez lenne a folyamat.A fizuja nem egetverő,nyilván megoldható ha akarják megadják neki.Megnéztem 18M a jelenlegi értéke.Simán el tudom képzeli 6-8 olasz csapatban.Szóval mondjon bárki bármit,szerintem ha ingyen távozik akkor balf@xok vagyunk.

    • Jelenleg 2 millát keres évente. Az a klubbnak szerintem kb. duplájába kerül. Raiolát ismerve 3-4milla körül lehetne hosszabbítani. Olyan fizuval meg már nem lehetne eladni…
      Egy 18 millió eurós játékos fizuja ne kerüljön már a klubbnak 3 évre 18-24 millióba. Mondjuk pontosan nem tudom hogy vannak az olaszoknál a bruttó-nettó-egyéb járulékok.

  5. Hoppá, nagyot változott hirtelen a világ. Múltkor még az volt, hogy kiegészítő embernek tökéletes. Szó se volt róla, hogy egy 30 éves játékos fizetés emelést kérne meg arról se, hogy ő akar menni.

    Akkor a faszé nem adták el tavaly és akkor lett volna zsé belőle?! Lehet ezzel a húzással már az új tulajnak készítik elő a dolgokat. Nem akar ilyen szerződéseket örökölni..

  6. Ilyenekkel vagyunk tele, két havonta van egy jó vagy inkább átlag feletti meccse, utána fél évig semmit sem csinál. Semmit sem ér se ő, se sokan mások nálunk, hiába várja sok szurkoló a 30-40 milliós ajánlatokat. Ez pontosan meg is látszik az érdeklődőkön és azok ajánlatain, ami erősen közelít a nullához. Nos ennyit is érnek nagyjából, ő is többek között, egy nagy nullát. Ha középcsapat szinten lenne a fizuja, talán vinné valaki, de ilyen szintű fizetést egy ilyen szintű játékos sehol sem érdemel, ahová pedig ilyen szintű teljesítmény befér, ott nem telik rá.

    Menjen minél gyorsabban, vigye télen Susot Calhanoglut is magával. Ha tényleg lesz új tulajdonos, akkor nagyon jól fog jönni, ha nincs itt olyan sok szemét mint most. Ezt a jelenlegi semmit, amit az említett urak hoznak meccsről meccsre, bárki képes hozni, bármelyik ifi. Igazából ha senki nem lenne helyettük, az sem tűnne fel, hiszen emberhátrányban vagyunk akkor is, ha ők játszanak.

  7. Akik megtartanák Bonaventurát, azok – úgy gondolom – nem is annyira a játéktudása miatt tennék, hanem mert azon az állásponton vannak, hogy “valamire jó lesz vagy jó lehet”. Amiben van is valami…

    Ez a gondolat elsősorban azon alapul, hogy Bonaventura posztja egyfajta rejtély. Az Atalantában (2012-től) már egyértelműen szélső (középpályás) volt, később Inzaghi próbálkozott vele több helyen, majd zseniális ötlettől vezérelve ugyanoda rakta, ahol az Atalantában a Milan előtti néhány évében játszott… Mihajlovic is próbálgatta trequartistaként, de Bonaventura nem vált be, végül pedig Mihajlovic is váltott 4-4-2-re.

    Bonaventurára lehetne azt mondani, hogy egy ilyen típusú focistára minden csapatnak szüksége lehet, de nem mindegy, milyen szerepkörben. Gattuso például annak ellenére lett kulcsember, hogy nem akartak vele főszerepet játszatni. Bonaventurának viszont az “abszolút képességeit” túlbecsülve főszerepet szántak (volna) a Milan játékában, az ezzel járó felelősséggel azonban általában nem tudott megbirkózni. Persze igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg, hogy milyen időszakban, milyen csapattársakkal, milyen edzőkkel dolgozva kellett (volna) helytállnia. Voltak persze remek meccsei, de minden focistával előfordult már, hogy tarthatatlan volt. Bonaventura játéka elképesztően inkonzisztens volt, ami – úgy gondolom – nem vezethető vissza kizárólag arra, hogy ki volt az edzője vagy kikkel kellett játszania. Bonaventura próbált volna megfelelni az elvárásoknak, de mivel nem volt klasszis – legfeljebb a csapattársaihoz képest – , erre többnyire nem volt képes. Bonaventura nekem mindig egy kicsit olyan volt, mint egy polihisztor, aki mindenhez ért valamennyire, de semmiben sem kiemelkedő. Egy kicsit szélső, egy kicsit trequartista, tud támadni, gólt lőni, egy kicsit védekezni is, technikásabb és gyorsabb, mint az átlag, jobban is cselez, mint a sokaság, de valahogy olyan megfoghatatlan az egész játékos.

    Többen írják a pénzügyi elemeket azzal kapcsolatban, hogy amennyiben most nyáron távozna, az mit jelentene a Milannak. Én úgy gondolom, ebben az ügyben – már – kevés esély van jó megoldásra.

    1. A legjobb az lenne, ha értékesíteni tudnánk. Úgy gondolom, ezt kilőhetjük. A jelenlegi játéka alapján nem kapnánk érte sokat. Nem fiatal játékos, sérülésre hajlamos, és mivel nyáron lejár a szerződése, úgy gondolom, valamely kevésbé jó csapat jöhetne szóba, amely mondjuk a kiesés ellen küzd, esetleg az Európa-ligáért hajt, és most van szüksége valakire.

    2. Amennyiben a Milan megtartja, az azért lesz, mert “valamire jó lehet”. Ez már a tök mindegy kategória. Nem is biztos, hogy jó ötlet játszatni, mert egész tavasszal az lesz benne, hogy a Milan a hitegetések ellenére nem akar(t) vele hosszabbítani. Nyilván egy fillért sem kapunk érte, tehát ez nem jó.

    3. Én a hosszabbítást tartom a legrosszabb döntésnek, mert ez az egyik rosszból a másik rosszba való átmenet lenne. Nem biztos, hogy ez fizetésemeléssel járna, kizártnak tartom még azt is, hogy 31 évesen Bonaventura megkapja ugyanazt a fizetést, mint amivel jelenleg itt játszik. Egy ilyen döntéssel, egy hosszabbítással itt tartanánk még 1-2-3 évig egy olyan játékost, akivel a hosszabbítás igencsak izzadságszagú lenne, mert ha tényleg annyira jó lenne, annyira bízna benne a vezetőség és az edző, akkor erre nem pár hónappal a szerződés megszűnése előtt kerülne sor.

    A cikk alapján eléggé egyértelműnek tűnik, hogy Bonaventura kitölti a szerződését, ami azt jelenti, hogy a Milan vezetősége ismét bizonyított. Ugyanis már 2018 végén pedzegették a vele való szerződéshosszabbítást, ami akkor – másfél évvel a szerződés lejárta előtt – ideális időpont lett volna erre, később pedig több hír is volt arról, hogy hosszabbítani akarnak a felek. Azzal, hogy Bonaventura a szerződése utolsó évébe lépett, a Milan kényszerhelyzetbe került, mert fennállt a veszélye annak, hogy nem lát pénzt Bonaventurából, és csak azzal tudna spórolni, ha nem kell fizetnie a bérét. Ami persze nem igazi spórolás, hiszen bárki érkezik is helyette, az nem ingyen fog a Milanban játszani. Én úgy gondolom, elegendő idő volt arra, hogy megnézzék, mit tud Bonaventura, mit adhat még a Milannak, mi várható tőle, illeszkedhet-e egy új Milanba stb. stb. Tisztában voltak a sérüléseivel, az életkorával. Ehhez képest megint az erre a vezetőségre (vagy az eljárásukra) általam leggyakrabban használt jelzőket kell leírnom: dilettáns, amatőr.

    Bonaventura a szerethető-sajnálható játékosok közé sorolható az elmúlt 5 és fél évét tekintve. Nem volt benne balhékban, igazi “jó gyerek” volt, sokszor volt sérült, ami miatt sokak szimpátiáját kivívta, drukkoltak neki, hogy visszatérve jó formában játsszon. Egy-egy cselével a legnagyobbakat idézte, és sokszor volt olyan érzésünk, hogy az akkori Milanban csak ő tud (és mer) valamennyire focizni.

    Úgy gondolom, valahol mindenkinek igaza van. Elférne a keretben, így érdemes lenne megtartani? Minden bizonnyal. Sérülékeny? Egyértelműen. Alázatos, aki nem problémázik, ha nem játszik? Úgy gondolom, igen. Van benne fejlődési lehetőség, része lehet egy olyan projektnek, ami megint a legjobbak közé emelné a Milant? Ez nem egyértelmű. Sokat keres? Nem. Néha zseniálisan játszik? Naná! Vannak meccsek, amelyeken semmit sem mutat? Egyértelműen. Az a Milan legnagyobb problémája, hogy Bonaventura a keretben van? Nyilván nem. Kaphatnánk érte legalább annyit, mint amennyiért vettük? Úgy gondolom, mindent figyelembe véve, igen.

    Bonaventura az a játékos, akit annak idején “érdemei elismerése mellett” elengedtek volna a szerződése lejártával. Bonaventura ugyanis tagadhatatlan, hogy nem keveset tett a Milanért, és egy eléggé rossz időszakban érkezett a csapathoz, amelyben sokszor ő volt az egyetlen üde színfolt.

    Amit Rakuzan ír, tömören kifejezi, amit a vezetőséggel kapcsolatban én is gondolok ezen ügy kapcsán.

    Nyáron és ősszel is volt hír arról, hogy hosszabbításon dolgoznak a felek, de egyre kevésbé lett volna értelme. Ebben az esetben viszont mindent meg kellett volna tenni annak érdekében, hogy Bonaventurára most télen vevőt találjanak, még akkor is, ha csak jelképes összegért. Amikor ősszel felmerült a hosszabbítás lehetősége, elleneztem (nyáron még láttam volna rá némi esélyt). A kulcs valószínűleg az lehet, amiért ez a Bonaventura-ügy befuccsolt, hogy egyrészt a vezetőség képtelen rendesen menedzselni, reklámozni, áruba bocsátani valakit, másrészt viszont az lehet a háttérben, amit “Peterman” felvetett, hogy elképzelhető, hogy Bonaventura iránt nem érdeklődik senki. Lehet, hogy ez azért van, mert a csapatok úgy gondolják, ráérnek őt szerződtetni majd 2020 júliusában, de lehet, hogy azért, mert egyszerűen nem tudnának vele mit kezdeni, nem akarnak kockáztatni, nem kérnek egy Raiola-ügyfélből stb. stb.

    Ha azt, amit leírtam, rövidebben kellett volna megfogalmaznom, akkor lehet, hogy csak annyi lett volna benne: MOST MÁR MINDEGY…