Sajtóhírek szerint a firenzei egyesület három Milan játékossal erősítene a télen.

A gyenge szezonkezdet után a télen jövés-menés várható a Rossoneri háza táján. Nem titok, hogy a klub szeretné megerősíteni a csapatot és elsősorban a támadó-szekciót, ám ezen kívül több létszámfelettivé vált játékos is búcsút inthet a Milannak.

A Calciomercato szerint Vincenzo Montella, a Fiorentina edzője három játékost figyel a Milanból, nevezetesen Davide Calabriát, Giacomo Bonaventurát és Fabio Borinit.

Andrea Conti az utóbbi meccseken mutatott játékával kiszorította Calabriát a kezdőcsapatból, aki a szezon eddigi részében egyáltalán nem mutatott meggyőző teljesítményt, ráadásul kétszer is kiállítással hívta fel magára a figyelmet. A Sportmediaset úgy tudja, hogy a klub 15 millió eurós ajánlat esetén nem áll Calabria távozásának útjába.

Bonaventura nemrég tért vissza a pályára egy hosszú kihagyás után és kétségtelen, hogy Stefano Pioli fontos szerepet szán neki a csapatban. A 30 éves középpályás szerződése az idény végén lejár, de a Fiorentina érdeklődése ellenére úgy tűnik, hogy maradni szeretne.

Borini távozása szinte biztosra vehető, ugyanis egyáltalán nem szerepel az edző terveiben. Az olasz támadó augusztus óta egyetlen percet sem játszott, így borítékolható a klubváltása. Borini kontraktusa az idény végén lejár a piros-feketékkel.

5 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. “kétségtelen, hogy Stefano Pioli fontos szerepet szán neki a csapatban”…

    Lehet, hogy Pioli így gondolja, de én nem látom azt Bonaventurában, hogy önmagában akkora szám lenne. Persze ez is relatív. Kihez viszonyítsam? A csapatbeli riválisaihoz? Mert akkor klasszis. Ha viszont olyan Milant akar a vezetőség, ami legalább a dobogót el akarja érni, akkor Bonaventura egy ilyen csapatban csak csere lehetne.

    Furcsa a helyzete. Kölcsön nem adnám, ugyanakkor nem is hosszabbítanék vele. De mint korábban írtam, valószínűleg a vele való hosszabbítás lesz az ára – többek között – Ibrahimovic szerződtetésének.

    A Milan azért van ilyen helyzetben, mert Borininél jobb játékosok is csődöt mondtak a csapatban. Ha jól menne a Milannak, akkor egy Borini szintű játékos elférne a keretben, mint ahogyan egy Brocchi is elfért annak idején. Nem oszt, nem szoroz, hogy mi lesz vele. Nem miatta tart itt a Milan, de csak azért tartogatni, hogy “valamire jó lesz”, szerintem felesleges.

    Conti újabban elég jól teljesít, bár nem egy életbiztosítás, mert hibázásra hajlamos. Ugyanakkor a modern futballban jóval nagyobb szerepet kapnak azok az elemek, amelyek a kockáztatás kategóriájába sorolhatóak. A védők (különösen a szélső hátvédek) nagyobb szerepe a támadásban; a Liverpoolnál pl. a hátvédek által elvégzett szabadrúgások, szögletek, a letámadás… Conti ennek a követelménynek inkább megfelel, míg Calabria az a fajta bekk, aki felmegy a támadással, ha ezt mondják neki, de nem lesz alakítója, legfeljebb csak résztvevője az eseményeknek. Conti érdekesebb játékos, sokkal nagyobb fantáziát látok benne. Calabria meggyőzőbbnek tűnt védekezésben, de semmi vicc nem volt benne, egy egyszerű iparos volt. Nála ugyanazt érzem, mint annak idején Abaténál, hogy az alapokat a fejébe verték, és ő onnan, arról a szintről nem nagyon fog feljebb lépni. Vagy ha mégis, igencsak alacsonyan van a plafonja. Ettől még elférne a Milanban, minden attól függ, mire használnánk fel az érte kapott pénzt. Mert be lehetne fektetni okosan is. Ha nem szerződteti a Milan 10 millióért Duartét, aki maga sem tudja, mit keres itt, akkor lehet, hogy Calabria helyzete is stabilabb lenne, és nem kellene számolgatni, hogy az érte kapott pénzzel mit kezdhet a Milan. Conti illene még egy magasabb szinten lévő Milanba is, Calabria szerintem egy középcsapatba való. A pech, hogy jelenleg a Milan is az.

      • Na, visszaolvastam, igazad van, azt a gondolatot még folytatni akartam volna, csak elmaradt. Olyasmit akartam írni, hogy Calabria korábban meggyőzőbbnek tűnt védekezésben, de utána jöttek a hibák, és már a játéknak abban a fázisában sem tűnt meggyőzőnek. Jose82 nézett utána, és írta, hogy Calabria az egyik legjobb labdaszerző jobbhátvéd a teljes mezőnyben. Ezt elfogadom, csak hát több olyan megmozdulása (hibája) volt, amely kulcsmomentumot jelentett az ellenfél számára. Ugyebár nem mindegy, hogy mikor és hogyan hibázunk. Annak idején Montolivóval volt hasonló, hogy hiába szerzett 5-6 labdát, utána ezekből nem profitált a csapat, mert azokat nem (jól) játszotta meg.

        Arra lennék kíváncsi, hogy egy meggyőző előny birtokában hogyan focizna ez a csapat. 0-0-nál nyilván sokkal jobban pörög, mint vezetésnél, ha viszont megvan az előny, kiszámíthatóan még 10 percet, negyed órát még valamennyire küzd, hogy meglegyen a 2 gólos különbség. Ha viszont ez nincs meg, ráül az eredményre. A rosszabb verzió, amikor képtelen reagálni az előny utáni nyomásra az ellenfél részéről. Ezt Calabriához (is) kapcsolva, ő szerintem olyan játékos, hogy ég és föld a különbség nála, ha biztos előnyben focizik a csapata vagy ha nem. Ez persze a legtöbb sportolónál megvan, de nyomás alatt őt tartom az egyik leglabilisabb játékosunknak.
        Lehet, hogy jót tenne neki egy kölcsön, újra felépíthetné magát, és ki tudja, lehet, hogy fejlődne annyit egy másik csapatnál, hogy vissszatérve opciót jelentsen akár Conti helyett. Ebben mondjuk – hogy Calabria annyit fejlődne – nem igazán hiszek a korábban írtak miatt.