Állítólag az előző hónapban megosztott volt a Milan vezetősége annak megítélésében, hogy Marco Giampaolo helyett ki vegye át a csapat irányítását.

Stefano Piolit október elején nevezték ki a Milan vezetőedzőjének, azonban az Il Giornale ma reggel arról írt, hogy a vezetőség tagjai között nem volt teljes mértékben egyetértés. A klub két részre szakadt az új edző kiválasztását illetően, az egyik oldalon Ivan Gazidis, míg a másik oldalon Paolo Maldini és Zvonimir Boban állt.

A L’Equipe rávilágított arra, hogy Gazidis kapcsolatba lépett Claude Puellel és őt szerette volna kinevezni a Milan élére. Az 58 éves francia vezetőedző korábban a Monacót, a Lille-t, az Olympique Lyont, a Nice-t, a Southamptont és a Leicestert irányította, míg jelenleg a Saint-Étienne trénere.

Amíg Gazidis külföldi vezetőedző mellett tette le a voksát, addig Maldini és Boban egy olasz szakember kinevezését szorgalmazta, mivel egy külföldinek több időre lett volna szüksége az olasz futball megismeréséhez. A beszámolók szerint a két igazgató Luciano Spallettinél kopogtatott, ám a visszautasítás után a figyelmük Pioli felé fordult.

A lap megjegyzi, hogy nem ez volt az első eset, amikor a vezetőség tagjai eltérő álláspontot képviseltek. A nyári átigazolási időszak alatt Gazidis és az Elliott csak fiatal játékosok igazolását forszírozta, addig Maldini és Boban meg voltak győződve arról, hogy szükség van tapasztalt játékosok érkezésére is.

8 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Van Gazidis, Massara, Boban meg Maldini. Tök jó, hogy ők így négyen döntenek, és folyamatosan hangoztatják is, hogy közös döntés született ebben vagy abban a kérdésben, de én ebben nem igazán hiszek. Kompromisszumos megoldások történnek, mert dönteni akárhogyan is, de KELL. Ez semmi másra nem jó, csak arra, hogy olyan cikkek szülessenek, mint ez. Hogy ki kivel (nem) értett egyet, kinek az akarata valósult meg, ki szorult háttérbe a véleményével…

    Szinte kizárt, akár a legjelentéktelenebb kérdésben is, hogy mind a négy vezető véleménye egyezzen, ráadásul súlyos kérdésekben – az edző személyéről dönteni pedig a legfontosabb – ez hatalmas vitákat szülhet. Itt nem arról van szó, hogy Messi vagy Mbappé jöjjön-e, mert arra valószínűleg mind a négy vezető rábólintana, ha emberi áron megszerezhetőek lennének. De a Milan szintjén el nem tudom képzelni, hogy olyan könnyen dűlőre jutnának a pénzügyi, játékosvásárlási és – eladási kérdésekben, még akkor is, ha elképzelhető, hogy megosztanak feladatokat.

    Nem igazán tetszik ez a modell, csak kívülről tűnik jónak. Én nem azt látom, hogy kölcsönösen erősítenék egymást, éppen ellenkezőleg. Minél több a vezető, annál inkább valószínűbb, hogy kompromisszumot kell kötni, ami pedig időt és energiát vesz el.

    Nem tudom, alkalmaznak-e ilyen vagy ehhez hasonló modellt más kluboknál, de ez egyelőre nem egy sikertörténet, valljuk be.