A Milan szombaton idegenben a Genoa otthonában a Luigi Ferraris stadionban lép pályára. Marco Giampaolo, a Milan vezetőedzője szerint a csapatnak reagálnia kell a kialakult helyzetre és jelenleg csak a Rossoneri érdekei számítanak.

“A vereségek csökkentik a játékosok morálját és mindenki, aki másképp gondolkozik, az téved. Az elkövetett hibákat elemeznünk kell a játékosokkal együttesen és egyenként. Ez segíthet megoldást találni a csapatnak túllendülni a problémákon. Ezt nyíltan kell megtenni. Érzem a felelősséget magamon és jól kell szerepelni, de nem miattam, hanem a csapatért. Az egyéni érdekek semmit sem számítanak, csak a Milan.” – mondta Giampaolo a meccs előtt.

“Ezen a ponton mindenféle ítélet megtévesztő, félrevezető lehet. Hat pont hat mérkőzésből, így minden értékelés negatív és mindent feketén látunk. Még most is egyensúlyra van szükségünk és nagyon óvatos vagyok a végleges ítéletek meghozatalát illetően. Jelentős fejlődésre van szükség, mindenekelőtt mentális szempontból. A csata megnyerése mentális kérdés.”

“Reina? Pepének nemzetközi tapasztalata van és tudja, hogy mit kell mondani. Ő egy igazi vezér az öltözőben és a csapattársak hallgatnak rá. A nehéz időkben az első dolog, amit az ember megtehet, hogy jobban összpontosít. A játékosoknak az életüket kell adniuk ezért a mezért és nem pedig értem. Az első naptól kezdve láttam a lelkesedést a játékosokon, mind a munkájukban, mind az edzésen. Ez azt jelenti, hogy a csapat hisz abban, amit csinál. A szenvedés erejére lesz szükségünk és a részletekre kell összpontosítanunk.”

“A Torino és a Fiorentina elleni mérkőzések között mindössze két nap telt el, talán nem sikerült feltöltődnünk és kötelező lett volna a győzelem a San Siróban. Számos különböző dolog motiválhat minket, de jelenleg azon dolgozunk, hogy elkerüljük a visszaesést. Az egyensúly nagyon fontos. Senki sem számított ilyen helyzetre, de most már benne vagyunk és ki kell belőle lábalnunk.”

“Piatek? A Milannak nem szabad letennie az előző szezon legtermékenyebb támadójáról, csak azért, mert nem szerez gólt. Én sem tudom megtenni. Ezt a mostani helyzetet ki kell bírnia. Talán egy kicsivel több időt kellene töltenie a padon, mint ahogy a Brescia ellen, de szükség van arra, hogy higgyünk benne. A fontos játékosoknak a fronton a helye.”

“Én hozzászoktam a futballban a szenvedéshez, nem kell válaszolnom a kritikákra vagy látványosan reagálni rájuk. Jelenleg a kemény munka az egyetlen mód ennek megállítására. Ott vagyok, ahol lennem kell és csak a munkával tudok javítani az érzéseken és a csapat megítélésén. Folytatni fogom azt, amit mindig is tettem jó és rossz időszakban egyaránt, mert ez vezetett engem a Milanhoz.”

12 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Szerintem meg az egyetlen módja a jogos kritikák és az elégedetlenkedés megállítására ha a következő 15 meccset megnyeritek… Ennyi. Kíváncsi leszek hogy bármiféle előrelépés látható lesz-e a mai meccsen. Az első hat fordulóban a Torino elleni első félidő volt egyedül értékelhető, a többi kritikán aluli. Szerintem hiba volt, hogy a Fiorentina elleni meccs után nem rúgták ki páros lábbal az edzőt, de meglátjuk h jól döntöttek-e.

      • Semmi pozitívum nincs, sajnos. Az utolsó pillanatig kiálltam Gattuso mellett és védtem őt még a nagyon kritikus helyzetekben is, de ezt az embert nem fogom egy pillanatig sem. Nem látom az elképzelést és nem tudok azonosulni azzal amit az elmúlt 3 hónapban munka címszóval művelt.

        “A játékosoknak az életüket kell adniuk ezért a mezért….” jól kell szerepelni, de nem miattam, hanem a csapatért. Az egyéni érdekek semmit sem számítanak, csak a Milan”

        Ezek a mondatok nullák, egyszerűen hiteltelenek Giampaolo szájából. Amikor Gattuso mondta, akkor más volt az érzése az embernek a nyilatkozat olvasásakor és el lehetett hinni h tényleg úgy gondolja. El nem tudom képzelni hogy ez az ember hogyan tudja motiválni a játékosokat például az öltözőben a szünetekben v meccsek előtt.

  2. Nekem van egy olyan sejtésem, hogy a kialakult helyzet, nem az edző hibája.
    De, ez csak sejtés…
    (Mint anno a Varga Zolit is mindenhol utálták a játékosok, mert nagyon sokat kellett nála futni.)
    Én arra gondolok, hogy a játékosok vagy nem értik, vagy nem akarják az edző utasítását végrehajtani.
    Szerintem Giampaolonak nincsen tekintélye a játékosoknál, ezért em is “foglalkoznak” vele…
    De idővel talán működhetne a taktikája. Kérdés, addig kibírja-e a Milan kispadján.

  3. “Számos különböző dolog motiválhat minket, de jelenleg azon dolgozunk, hogy elkerüljük a visszaesést.”

    Ha ez az idióta ránézne a tabellára, észrevenné, hogy nem nagyon van már hová visszaesni.

    Imádom ezeket az edző szerint lelkes játékosokat, akik keményen dolgoznak, amivel – szerinte – igazolják, hogy hisznek benne (mármint Giampaolóban). A játékosok munkája az, hogy az edzésen azt tegyék, végrehajtsák, amit mondanak nekik. Az, hogy ezt megteszik, pusztán a parancs teljesítése. Sokan vannak, akik végrehajtanak, de nem lelkesednek érte… Ebből pedig nem lehet leszűrni azt, hogy hisznek benne vagy sem. És már elnézést, de kit néz hülyének Giampaolo? A szurkolókat oké, de a játékosokat is? Ha a játékosok 6 meccs, 2 nyögvenyelős győzelem és 4 vereség (ebből 3 sima) után még mindig ugyanolyan lelkesedéssel és hittel állnak Giampaolóhoz, akkor ő sem normálisak. Nekem ne mondja senki, hogy az Inter játékosok ugyanúgy állnának Contéhoz, ha nem 6/6-os, hanem 6/2-es mérlegük lenne!

    El kellett volna indulnia egy folyamatnak már hetekkel, hónapokkal ezelőtt, amelynek következtében észlelnünk kellene a fejlődést a játék bizonyos elemeiben. Szinte minden meccsen kellene látni valamit, amire lehet építeni, ami egy újabb “pipát” jelentene a “Miben kell fejlődnünk?” c. jegyzetfüzetben. De a Fiorentina elleni meccsen látottak alapján ugyan mi a francra lehetne építeni? Esetleg arra, hogy legközelebb a fogyatékos Musacchio majd jobban céloz, és tényleg kettétöri Ribéry lábszárát?!

    hstam80! Amit írsz, már korábban, más edzők esetében is felvetődött, amikor gyengén játszott a Milan. Kicsit védtük őket, azt gondolva, hogy nem létezik, hogy ennyire hülye vagy vak legyen Allegri, Inzaghi vagy Montella. Teljesen logikus, hogy végigvesszük, ki és miért okolható, kinek mennyire felróható az eredmény/játék/teljesítmény (erről pár napja bővebben is írtam).

    Ha az edző nem jó, és az eredmény, valamint a játék kizárólag a játékosok ösztönös tehetségén múlik, akkor az edző csak egy mázlista utas. Ha az edző is rossz, és a csapat sem egy nagy szám, akkor nincs miről beszélni. Ha az edző is jó és a csapat is rendben van, szintén nincs gond.

    A Te verziód (sejtésed), ha jól értelmeztem, hogy az edző jó (de legalábbis nem annyira rossz), de a csapat olyan értelemben nem jó, hogy nem értik, mit akar az edző. Szerintem az 1., a 3. és a 4. mondatod egyébként üti egymást (ha csak az edzőt és a csapatot veszed számításba). Mert az elsőben leírod, hogy nem az edző a hibás, ergo a csapatot okolod. A harmadikban azt írod, a játékosok nem értik vagy nem akarják végrehajtani az utasításokat. Ennek a kijelentésnek az első része már nemcsak a játékosok felelősségét veti fel, hanem az edzőét is, mert ha nem értik, mit akar az edző, lehet, hogy ő (vagy ő is) a hibás, mert nem tud érthetően magyarázni, tanítani. A negyedik mondatoddal pedig az edzői tekintélyt hangsúlyozod, amely ugyan nincs meg (eredmények, trófeák nélkül nem is lehet meg), de ettől még a játékosok kötelesek lennének teljesíteni és végrehajtani az utasításokat (itt tehát az edző nem igazán tehet arról, hogy nincs tekintélye, a játékosok viszont ezt elvileg nem nézhetnék)… A tekintély megteremtése rendkívül nehéz manapság, mert teljesen mások a játékosok, egy csapatnál lassan már nem is az eredmények a lényegesek. Ma előbb rúgnák ki Fergusont egy beckhames eset miatt, mint a játékost. Mint ahogyan Mourinhónak is Pogba lett a veszte. Az edző esetleg tehet azért, hogy tekintélyt kölcsönözzön magának, ha meg akarja őrizni a hitelességét. Ha például a szarul játszókat kirakná a csapatból… De Giampaolo esetében mit lát például Rebic? Hogy Suso alapember a szar játékával, ő pedig nem kap több lehetőséget. Gabbia a számára remekül sikerült felkészülési időszakban úgy tűnhetett, bejátszotta magát a csapatba, de mégsem, mert a sok és egyre több hibával játszó Musacchio kerül be folyamatosan. És lehetne sorolni. Így nem lehet motiválni, tekintélyt teremteni, így nem lehet előrébb jutni. Itt azt lehet csinálni, mint amit annak idején pl. Mourinho, aki egyik-másik játékosát a tartalékokhoz küldte edzeni, hogy észrevegye magát az illető.

    Én inkább onnan közelíteném meg a helyzetet, hogy egy edző látja-e, hogy a játékosai a megbeszélteket végrehajtják-e, hogyan hajtják végre, ha pedig nem (úgy) hajtják végre, akkor miért nem. Mert azt csak egy bizonyos pontig lehet tolerálnia az edzőnek mint főnöknek, hogy a játékosai, a beosztottjai nem azt teszik, amit mond. Ha csak félreértettek valamit, akkor változtatnia kell a kommunikáción, vagy többet kell gyakoroltatnia az elmondottakat, hogy a tanultak rögzüljenek. Valahogy ezek a játékosok csak profi futballisták lettek, a többségük legalább 20 éve ezzel kel, ezzel fekszik, talán nem sík hülyék… Ha azt látja a tréner, hogy direkt rosszul csinálnak valamit, szankciókat alkalmazhat, ennek legegyszerűbb eszköze, hogy kirakja a direkt mást vagy másként csináló (vagy csak egyszerűen értetlen) játékost a csapatból. Ha ez sem működik, akkor az edzőnek ezt jelentenie kell a vezetőségnek. És ha így sincs változás, akkor el kellene gondolkodnia, hogy alkalmas-e a pályára.

    Van ebben az interjúban két elem is, amire felfigyeltem. (Lám, Giampaolo mégis le tud nyűgözni…) Az egyik az általam idézett mondat volt, a másik pedig gyakorlatilag az interjú teljes utolsó bekezdése, ami egy ok nélkül magabiztos, már-már nagyképű valaki benyomását kelti. Ez a duma, hogy “nem kell válaszolnom a kritikákra”, “ott vagyok, ahol lennem kell” vagy az utolsó mondata ha az egy Mourinho vagy egy Alex Ferguson szájából hangzik el, érthető lenne. De megmosolyogtató egy 16. helyen álló, rossz sorozatban lévő csapat semmilyen nagyobb eredményt felmutatni nem képes edzőjétől, aki ráadásul pár mondattal korábban kijelentette, hogy az egyik motivációja az lehet a Milannak, hogy ne essen vissza…

  4. Piatek hosszú labdákat szereti felívelésekből de legtöbször háttal a ellenfél kapujátol kapja meg a labdákat laposan. De lefordulni nem tud a védőjétől ezért nem lesz az akcióból semmi . Susonak két vagy három csavarása lesz a kapu jobb sarkába de mostanába kivédik vagy kapura sem megy .Marad az új fiú akinek a genovai betömörülő védelme ellen gólt kéne szerezni . Ha szerencsénk van legyalázzuk őket egy 11 es gólal az mostanában össze jön a mecsben maradás romagnolin és donnán fog múlni szerintem . De jó lenne ha nem így lenne . : ))

  5. “Az egyéni érdekek semmit sem számítanak, csak a Milan”

    “Piatek? A Milannak nem szabad letennie az előző szezon legtermékenyebb támadójáról, csak azért, mert nem szerez gólt. Én sem tudom megtenni.”

    Csak én látom az ellentmondást itt? 🙂 Még hogy csak a Milan számít… Te jó ég.
    Már nem azért, de ha van pár játékos, akiknek a teljesítménye nem hozza az elvárt szintet(szerintem tudnának ők jobbat is de jelenleg szar formában vannak), akkor mégis meddig lesznek állandó kezdők, csak azért mert nem lehet őket kirakni? Talán 20 meccs után végre belelendülnek majd? Addig meg lement a szezon több mint fele?

    A múltkori vereség után legalább a 3 új srác sírt és nagyon szomorú volt, látszott rajtuk hogy megviselte őket és hogy ez így nem jó, több kellene és mert több az elvárt is. A többiek ehhez képest… A fantasztikus solo gól mellett ez volt az egyetlen pozitívum számomra.

  6. Látátok a kezdő csapatot? Valaki lője már le ezt a csimpánzt!!! Rafael Leo kijátszotta magát. Suso, calha, piatek, kessie kirobbanthatatlan a remek teljesítményük miatt! Viszont ott lesz a szupi Bonaventura és a csak előrene passzoljak Biglia, végül is építjük a fiatal csapatot. Ez az idiota a világ legnagyobb koklere!!! Ezt nézze meg a faxom.